Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. Törvény
(Megjelent a Magyar Közlöny 2010. évi 162. számában, 2010 október 20-án.)
Különadó fizetési kötelezettség keletkezik a bolti kiskereskedelmi tevékenység, a távközlési tevékenység folytatása, továbbá az energiaellátó vállalkozási tevékenysége után.
A különadó alapja az adóalanynak az adóévben a fenti tevékenységéből származó nettó árbevétele. Külön szabály rendelkezik a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóalapjának meghatározásáról.
A különadót a 2010. évi tevékenység után is meg kell fizetni, az ehhez szükséges átmeneti rendelkezéseket a törvény külön tartalmazza.
A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított különadót az adózás előtti eredménye terhére számolja el.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. Törvény
(Megjelent a Magyar Közlöny 2010. évi 118. számában, 2010. július 12-én.)
A törvény hatálya alá tartozik a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, továbbá az alkalmi munka.
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony főszabály szerint a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével, és nem a munkaszerződés megkötésével keletkezik.Ettől eltérően, amennyiben a munkavállaló kéri a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ha a munkaviszony eredetileg nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződést nem lehet módosítani annak érdekében, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyá alakuljon át.
A törvény tételesen felsorolja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban az Mt. mely rendelkezései nem alkalmazhatóak.
Járulékfizetési kötelezettség szempontjából általános szabályként az Szja tv.-t és Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a törvény összegszerűen megmondja az egyszerűsített foglalkoztatás egyes ágaiban a munkáltató által fizetendő közteher mértékét.
Főszabály szerint - a törvényben felsorolt kivételekkel - a munkavállalónak nem kell bevallást benyújtania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme után.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti.
Adózási kérdésekben az Art.-nak, mint mögöttes jogszabálynak az alkalmazását írja elő a törvény.
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében a munkavállalónak kifizetett összeget bérköltségként, az e törvény alapján egy összegben fizetett közterhet bérjárulékként kell elszámolni a számviteli elszámolás során.