A számlázó-programok online bekötési kötelezettségének július 1-jei bevezetése mellett 2019. január 1-jétől további változásokra is lehet számítani az általános forgalmi adó rendszerében. Igaz, ez nem csak Magyarországot érinti majd: az Európai Tanács még decemberben fogadta el az egész Uniót érintő új szabályokat.
Az internetes értékesítések terjedésével az ezzel kapcsolatos adóelkerülés mértéke is növekedett az utóbbi években, mely jelentős versenytorzulást is eredményez – ezzel indokolhatóak a változások. Jelenleg az EU-n belüli (nem adóalanyok részére történő) távértékesítés fő szabálya, hogy egy bizonyos értékhatárig az értékesítő a saját tagállama szerinti áfa-mértéket számíthatja föl. (Ez az értékhatár országonként eltérő lehet, de jellemzően 35 ezer euro.) Az értékhatár fölötti értékesítés esetén viszont az eladó köteles adóalanyként bejelentkezni a másik tagállamban és az ottani áfá-t megfizetni. Ez természetesen jelentős adminisztrációs teherrel is jár.
Az új szabályok alapján az értékhatárok megszüntetésre kerülnek, tehát már az első forinttól kezdődően a vásárlás tagállamában érvényes áfa-mértékkel kell számolni, mely által az eltérő adómértékek okozta versenytorzulások és az ezzel kapcsolatos adóelkerülések csökkenésére számítanak a szakemberek.
A változás alapvetően az adminisztrációs terhek jelentős növekedését is maga után vonná, azonban az Európai Tanács erre is új szabályokat hozott – igaz, erre csak hosszabb távon, 2021-től kerül sor. Az úgynevezett MOSS-rendszer kiterjesztéséről van szó (Mini one-stop-shop), ami egy egyablakos rendszert jelent. Ez jelenleg is működik az Európai Unióban, de kizárólag a távolról nyújtható szolgáltatásokra vonatkozóan (például elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, távközlési-, rádió- és tv-szolgáltatás). Ez az egyszerűsítést jelentő rendszer kerül kiterjesztésre a jövőben a távolsági értékesítésekre is, mely által az adóalanyok mentesülnek a többi országban szükséges külön regisztrációs és egyéb kötelezettségek alól.
Fontos megjegyezni, hogy egy kedvezményezett kör marad, amely továbbra is a jelenlegi rendszert alkalmazza majd (azaz egy bizonyos értékhatárig a saját országának áfa-mértékét számítja fel, amely értékhatár esetükben 10 ezer euro lesz): a kis- és középvállalkozások, illetve a start-up vállalkozások.
További jelentős újítást jelent a közvetítők adókötelezettségének bevezetése: az új EU-szabályok kötelezik az online platformokat a rajtuk keresztül történő értékesítést terhelő általános forgalmi adó beszedésére. Hasonló módszerekkel az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk (például Dél-Amerikában a bankkártya-kibocsátók által beszedett bizonyos adók esetében, illetve egyes országokban az Airbnb és az idegenforgalmi adó viszonylatában). Érdemes lehet figyelemmel kísérni ezen módszer terjedését, hiszen valóban növekedhet az adóbeszedési hatékonyság, ha az a folyamat minél korábbi szakaszában történik meg, ráadásul független fél kötelezésével.
Az import áfa adómentes értékhatáráról is szükséges szót ejteni: jelenleg az import áfa alól a kis összegű termékek mentességet élveznek – ez 22 eurós értékhatárt jelent, mely szintén megszüntetésre kerül. Ennek indoklása szintén az adócsalás csökkentése, hiszen ez a mentesség sok esetben arra ösztönzi az érintetteket, hogy a termékek árát az értékhatár alatt tüntessék fel.
A szabályok egy részét már 2018. december 31-ig implementálniuk kell a tagállamoknak, de valamennyi új szabály teljes egészében csak 2021-től lép majd életbe.
Végül az áfa-változások kapcsán megjegyezzük, hogy a magyar kormány Európai Unióval való egyeztetései információink szerint továbbra is folyamatban vannak a magyar áfa-mentes értékhatár 8 millió forintról 12 millióra történő felemeléséről, bár ezen változás közvetlenül csak a legkisebb adózókat érintheti.