A BDO Magyarország egyik CSR küldetése, hogy serkentse a jótékonysággal és filantrópiával kapcsolatos gondolkodást Magyarországon. A tanácsadó cég ügyvezetője, Gerendy Zoltán évek óta segíti a Magyar Cserkészszövetség munkáját, és a jótékonyság világnapja alkalmából hivatalos formában is létrejön a támogatási együttműködés a BDO és a Szövetség között.
Az 54 millió tagból álló Cserkészmozgalom Világszervezete alapító tagjai között található az 1912-ben alapított Magyar Cserkészszövetség, mely önálló entitásként működik hazánkban. A mozgalom vezetői egész évben rendszeres kisközösségi programokon (őrsi gyűléseken) és korosztályos programokon (raji programok) keresztül nevelik értékrendjükkel összhangban a fiatalokat az Isten, haza és embertárs iránti szolgálatra. A nyári időszakban évente 8-9 ezer gyermek vesz részt cserkésztáborban, ahol a természetközeli programokon keresztül megtapasztalhatják a cserkészet közösségi erejét. A hazai mozgalom közel 14 ezer tagot számlál, a szövetség keretein belül pedig tíz szakág működik, amelyeknek köszönhetően a cserkészek érdeklődésüknek megfelelően bővíthetik ismereteiket.
A több mint százéves múltra visszatekintő szervezet a kezdetektől fogva nonprofit formában működik, amely jellegéből adódóan rászorul a támogatásokra. Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője három éve segíti magánszemélyként a cserkészek finanszírozását, és az idei évben a jótékonyság világnapja alkalmából hivatalos formában is létrejön a támogatási együttműködés a BDO Magyarország és a Magyar Cserkészszövetség között.
„Nagyon izgalmas munka, hogy egy társadalmi célú szervezetet hogyan tudunk bevezetni az üzleti támogatók körébe, mivel ezek a szervezetek nem igazán tudják, hogyan forduljanak támogatásért a cégekhez – árulta el Gerendy Zoltán. „Együttműködésünkkel szeretnénk serkenteni a jótékonysággal kapcsolatos gondolkodást Magyarországon, mivel úgy látjuk, itthon ez jóval kevésbé elterjedt, mint nemzetközi szinten. Mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy a szívének kedves ügyeket és szervezeteket támogasson adója egy százalékával, azonban az emberek gyakran még ezzel a lehetőséggel sem élnek.”
A jótékonysággal kapcsolatos gondolkodást szintén hátráltatja, hogy általánosságban nagy a bizalmatlanság alapítványokkal szemben, mert azok működése nem mindig átlátható kívülállók vagy adományozók számára. Gerendy Zoltán szerint nagyon fontos, hogy az adományozók egyszerűen és könnyen meggyőződhessenek arról, hogy támogatásaik hogyan kerülnek a megadott cél érdekében felhasználásra. Ennek mentén növekedhet a jótékonysági tevékenységekkel kapcsolatos általános bizalom.
„Az adományozás legmagasabb szintjét képviseli a filantrópia, amely átfogó társadalmi feladatokat próbál tartós magántámogatások útján megvalósítani. Ez a fajta támogatás sem idegen a magyar közgondolkodástól, emlékezzünk csak gróf Széchenyi István 1825. évi felajánlására, amely indító pontja volt a későbbi Magyar Tudományos Akadémia létrehozásának. Azt követően is számos hasonló kezdeményezés indult egészen a második világháború kezdetéig. Itt az ideje újból felerősíteni és népszerűsíteni ezt a fajta társadalmi szerepvállalást.” – tette hozzá a BDO ügyvezetője. „Mindenkit arra szeretnék buzdítani, hogy lehetőségeihez mérten támogassa azon ügyeket és szervezeteket, melyeket fontosnak vél, mivel minden támogatás számít. Emellett itthon ismét nagy szükség lenne komolyabb filantróp szerepvállalásra egyes kiemelten fontos társadalmi területeken.”
A támogatási szerződés létrejöttét a Magyar Cserkészszövetség is üdvözölte. „Nagyszerű visszajelzés számunkra, hogy a hazai üzleti élet szereplői is egyre inkább meglátják az értéket a Cserkészszövetség munkájában és kifejezetten nagy öröm számunkra, hogy a BDO nemcsak anyagilag, hanem kísérő tevékenységével is hozzájárul szervezetünk fejlődéséhez.” – nyilatkozta az együttműködésről Bedekovics Péter, a Magyar Cserkészszövetség elnöke. Elmondta: „A Cserkészszövetség mozgalmi munkájának és társadalmi beágyazottságának megerősítése és továbbfejlesztése mellett aktívan dolgozik szervezeti működésének fejlesztésén is, melyben fontos lépés a közigazgatás, illetve az egyházi és civil szervezetek mellett az üzleti szereplőkkel való együttműködések kiépítése is.”