Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 140. számában, 2011. november 29-én) módosította a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt.
A számviteli törvény módosítását elsősorban a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek csökkentésének igénye, illetve a gyakorlatban felmerült kérdések rendezésének igénye indokolta.
Az egyszerűsített éves beszámolót készítők körének bővítése
A módosítással lehetővé válik, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó (jellemzően a leányvállalat) is választhassa az egyszerűsített éves beszámoló készítését, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információk előállítására és anyavállalatnak való szolgáltatására továbbra is alkalmas lesz a vállalkozó számviteli rendszere.
A lehetőségek további bővülését jelenti, hogy a devizában történő könyvvezetési szabályok egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén is alkalmazhatók.
A változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.
A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítés szabályainak egyszerűsítése
A könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság), korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég a jövőben akkor készíthet sajátos egyszerűsített éves beszámolót, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
‐mérlegfőösszeg: 65 millió forint,
‐éves nettó árbevétel: 130 millió forint,
‐az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 10 fő.
Ezen túlmenően a módosított előírások a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozók számára biztosítják, hogy számviteli politika helyett egyetlen, könyvvezetéssel és beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseket tartalmazó dokumentumot készítsenek. A sajátos egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó szabályok további egyszerűsítését jelenti annak egyértelmű rögzítése, hogy a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor alkalmazhatják a társasági adó megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat is. Ez utóbbi változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.
A naptári évtől eltérő üzleti év lehetőségének a bővítése
Minden vállalkozó számára lehetővé válik a saját döntése alapján a naptári évtől eltérő üzleti év választása, ide nem értve a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő vállalkozókat.
A mérlegfordulónap szabad megválasztásával jelentősen egyszerűsödhetnek a számviteli zárási teendők, mivel lehetővé válik az üzletmenet ciklikusságának figyelembe vétele, és ez által a vállalkozó az éven belüli főbb üzleti folyamatok lezárulása utáni időpontra időzítheti a beszámoló összeállítását.
A devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségének a bővítése
A számviteli törvény eddig nem engedte meg az egyszerűsített éves beszámolót készítők számára, hogy egyszerűsített éves beszámolójukat devizában készítsék el, és azt devizában történő könyvvezetéssel támasszák alá.
Az egyszerűsítés és a versenyképesség növelése érdekében a jövőben az egyszerűsített éves beszámolót készítők is élhetnek a devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségével.
A közüzemi számlákon szereplő külön tételek elszámolásának egyszerűsítése
Az energiahordozó anyagok felhasználását a számvitelben anyagköltségként kell elszámolni. A vállalkozás által beszerzett ilyen anyagokhoz sok esetben kapcsolódnak olyan további díjak, amelyeket az energiahordozó anyag beszerzésekor számítanak fel a szolgáltatók, és amelyek az energiahordozó beszerzéséhez kapcsolódnak olyan módon, hogy a kereskedő, a szolgáltató azokat a rá vonatkozó ágazati szabályok alapján köteles – az energiahordozó árán felül – felszámítani a felhasználóknak, a fogyasztóknak.
A módosítás a számviteli elszámolásokat jelentősen egyszerűsíti, mivel úgy rendelkezik, hogy a földgáz, a villamos energia, valamint az ivóvíz beszerzéséhez kapcsolódó, számlában kötelezően felszámítandó többlet díjak a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz bekerülési értékének részét képezik, és így azokat ezen anyagok felhasználásakor anyagköltségként kell elszámolni.
A változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.
A számviteli törvény tartalmazza mind az üzleti vagy cégérték, mind a negatív üzleti vagy cégérték elszámolásának szabályait. A negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések szerint – eltérően az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírásoktól – annak összegét 5 év alatt kell elszámolni az eredményben, függetlenül a rá ható tényezők alakulásától. Emiatt a gyakorlatban problémákat vetett fel, hogy ha például a negatív üzleti vagy cégértéket okozó részesedést értékesítették, a részesedés kivezetésével egyidejűleg a kapcsolódó negatív üzleti vagy cégértéket nem lehetett kivezetni, ami nem felelt meg a valós kép követelményének. A probléma megoldásaként a módosítás az üzleti vagy cégérték és a negatív üzleti vagy cégérték elszámolási szabályait közelíti egymáshoz.
Cégvásárlás esetén előfordulhat, hogy a megvásárolt társaság számított saját tőkéje (piaci értéke) negatív, és emiatt kérdésessé válhat, hogy a megvásárolt részesedést milyen értéken kell felvenni a könyvekbe. Az ilyen esetek megfelelő kezelése érdekében előírásra került, hogy negatív számított saját tőke esetén az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke – a főszabálytól eltérően – a cégért fizetett ellenérték lesz, így a megszerzett részesedés nulla értéken fog a számviteli nyilvántartásba bekerülni.
A változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.
A K+F fogalmak egységesítése
Tekintettel arra, hogy az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés definíciója az innovációs törvényben általános érvénnyel meghatározásra került, az egységes jogalkalmazás érdekében - a módosítás szerint - a számviteli törvény alkalmazásakor is az innovációs törvény definícióit kell használni.
A napi készpénz záró állomány átlagos mértékére vonatkozó korlát jelentős emelése
A számviteli törvény a napi készpénz záró állomány maximális mértékének korlátozásával esetenként jelentős többletadminisztrációs kötelezettséget ró a vállalkozásokra.
Tekintettel arra, hogy a gyakorlat azt igazolta vissza, hogy ezen előírás egyes vállalkozások esetében, a végzett tevékenység sajátosságai miatt nehezen, csak jelentős többletköltséggel tartható be, indokolttá vált az átlagos mértékre vonatkozó törvényi korlát emelése, figyelemmel arra, hogy a kirívóan magas, indokolatlan készpénz állomány korlátozására a megemelt mérték is még alkalmas legyen. Ennek megfelelően a jelenlegi 2 %-os mérték 10 %-ra változott.
Az új szabályok szerint a vállalkozásoknál a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot.
A számlák kontírozásának egyszerűsítése
A módosítás a könyvelőszoftverek használatának kizárólagossá válása, és az elektronikus úton kibocsátott bizonylatok növekvő aránya miatt kialakult, a számlák kontírozásának módjával kapcsolatos értelmezési kérdésre ad választ. A módosítás szerint a számviteli törvény előírásainak megfelel az a kontírozási megoldás, amelyben a számviteli bizonylathoz egyértelmű logikai hozzárendeléssel (valamilyen azonosító segítségével) kapcsolják hozzá a könyvviteli elszámolást, a bizonylat alapján könyvelt tételeket és azok időpontját. Az elektronikus úton, valamint a papír alapon kiállított és befogadott bizonylatok feldolgozásánál is rögzíti ezt a lehetőséget a módosítás.
A leltározási szabályok egyértelművé tétele
A számviteli beszámolót minden évben alá kell támasztani leltárral (amely egy tételes lista a vállalkozás eszközeiről és forrásairól). A megbízhatóság érdekében e leltárt bizonyos esetekben tényleges mennyiségi leltárfelvétellel is ellenőrizni kell, vagyis meg kell bizonyosodni arról, hogy a leltárban szereplő tételek a valóságban is megtalálhatók-e. A vállalkozások pénzügyi beszámolóiban jelentős szerepet játszanak a készletek és a tárgyi eszközök. Ezen eszközök vonatkozásában azonban a korábbi szabályozás – elvben – bizonyos esetekben lehetővé tette, hogy a vállalkozásnak soha ne kelljen tételes mennyiségi felvétellel ellenőriznie azok fizikai meglétét. Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy fő szabályként minden vállalkozás köteles a megszámlálható eszközeit tételesen leltározni. Az eszközeit folyamatosan mennyiségben és értékben nyilvántartó vállalkozás azonban, csak három évente köteles ezt végrehajtani, a túlzott adminisztráció elkerülése érdekében.
A változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.
A bizonylat megőrzési kötelezettsége
A módosítás a legfontosabb számviteli bizonylatok megőrzési idejének csökkentését (10 évről 8 évre) és törvényen belüli összhangját tartalmazza.
A módosítás egyértelműsíti továbbá, hogy az eredetileg nem elektronikus formában (papír alapon) kiállított számviteli bizonylatokról a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály szerint elkészített elektronikus másolat megőrzésével teljesül a számviteli törvényben előírt, a bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség.
Az elektronikus formában kiállított bizonylatok megőrzésére a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabályi előírások teljesítése elegendő.
A változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.
A közzétételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények
A számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén jelenleg az adózó figyelemfelhívását követően a figyelemfelhívásban jelölt határidő lejártát követően azonnal az adózó adószámának felfüggesztése, majd megszűntnek nyilvánítása következik.
A módosítással a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének elmulasztásához kapcsolódó szankció többlépcsőssé, rendszere arányosabbá és fokozatossá vált.
Az osztalékelőleg fizetési szabályainak egyszerűsítése
A módosítás jelentősen egyszerűsíti az osztalékelőleg fizetését, mivel lehetővé teszi a kifizetést a 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg alapján is, szemben a korábbi szabályokkal, amelyek minden kifizetéshez külön közbenső mérleget követeltek meg.
Egyes határidők összhangjának megteremtése
A jelenlegi előírások szerint nincs teljes összhang a számviteli beszámoló letétbe helyezésének, illetve közzétételének határideje és a társasági adóbevallás benyújtási határideje között.
Az összhangját megteremtése érdekében a korábbi, mérleg-fordulónaptól számított 90, 150 és 180 napos merev beszámoló letétbe helyezési és közzétételi határidőket rugalmasabb, naptári hónapokban kifejezett határidők váltják fel. Ennek megfelelően az alábbiak szerint kell teljesíteni a beszámolók nyilvánosságra hozatalát:
- éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, sajátos egyszerűsített éves beszámoló esetén: az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig,
- összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén: a beszámoló mérleg-fordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig,
- egyéb esetekben (ismételt közzététel, előtársasági beszámoló, devizaáttérés, stb.) pedig, jellemzően a kiváltó gazdasági esemény időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig.
A változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei megszűnési szabályainak rögzítése
A korábbi számviteli előírások nem voltak egyértelműek a tekintetben, hogy milyen számviteli kötelezettségek vonatkoznak a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek megszűnésére. Ez a gyakorlatban számos kérdést vetett fel az elmúlt időszakban.
Az egyértelmű számviteli eljárás meghatározására indokolt a számviteli törvényben külön rendelkezni a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek megszűnésére vonatkozóan, ezt tartalmazza a vonatkozó módosítás.
Egyes számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtése
Bizonyos gazdasági események számviteli és társasági adó szerinti elszámolása nem azonos, ami adóalap korrekciós tételeket, és így többlet adminisztrációt eredményez.
A számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtését, az adminisztráció terhek csökkentését eredményezi a külföldön, illetve belföldön megfizetett társasági adó típusú adók egységes számviteli kezelése, valamint a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek saját tőkével (és nem az adózás előtti eredménnyel) szembeni elszámolásának előírása.
Hasonló céllal került a módosítások közé az a rendelkezés, amely a devizában számlázott tételek esetében lehetővé teszi – a számviteli törvény általános szabályaitól eltérően – az Áfa törvény szerinti árfolyam alkalmazását a könyvelés során. Ezzel elkerülhető a két törvény közötti eltérésből adódó többszörös árfolyam-könyvelés. Ez utóbbi változás már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazható.
A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételi szabályainak módosítása
A korábbi előírások szerint a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének, valamint a továbbképzési kötelezettség elmulasztása miatti nyilvántartásból való törlést követő újbóli nyilvántartásba vételének nem volt feltétele a továbbképzési kötelezettség teljesítése.
Annak érdekében, hogy könyvviteli szolgáltatást végzők tevékenységüket naprakész tudással kezdhessék meg, a jövőben indokolt, hogy a tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban már teljesítsék a továbbképzési kötelezettségüket. Azoknak a könyvviteli szolgáltatást végzőknek, akik a továbbképzési kötelezettségük elmulasztása miatt a nyilvántartásból törlésre kerültek, az engedély újbóli megadására és a nyilvántartásba való újbóli felvételére a számviteli törvény megfelelő módosításával bármikor sor kerülhet, amennyiben az új kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a szakterületre előírt továbbképzési kötelezettségüket teljesítették.
Külön szakmai minősítés megkövetelése az IFRS beszámolókhoz
Az 1606/2002/EK rendelettel összhangban egyes vállalkozók a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint állítják össze az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat. Tekintettel arra, hogy a standardok megfelelő alkalmazásához speciális tudás szükséges, a számviteli törvény előírja, hogy 2014. január 1-től kezdődően (elsőként a 2014-ben induló üzleti évben) ilyen beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók, valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók állíthatnak össze.
Ezen túlmenően e vállalkozások a könyvvizsgálói feladatok ellátására 2014-től kezdődően csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adhatnak megbízást, aki (amely) rendelkezik IFRS minősítéssel. Az új követelményeket első alkalommal a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni.
Egységes jogértelmezést segítő pontosítások
A számviteli előírások gyakorlati alkalmazása során esetenként felmerülnek értelmezési problémák, amelyek következtében bizonyos előírásokat egyes vállalkozások eltérően alkalmaznak.
Az egységes gyakorlat érdekében indokolt bizonyos technikai pontosítások végrehajtása a törvényi előírásokon.
Ezek – többek között – a
− az alapítás-átszervezés aktivált értékére,
− a devizában, valutában történő ellenérték kiegyenlítésére,
− az elektronikus pénz fogalmára,
− a beruházás, az alapítás-átszervezés aktivált értéke terven felüli értékcsökkenésére,
− a magyar számviteli standardok alkalmazására
vonatkozó módosítások. E módosítások is jellemzően már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.