A 2016-tól hatályos számviteli törvényhez kapcsolódó utolsó hírlevelünk a kiegészítő melléklet és üzleti jelentés változásait, illetve az osztalékfizetésre vonatkozó jogszabályi előírásokat tartalmazza.
- Kiegészítő melléklet
Éves beszámoló, konszolidált éves beszámoló
Az eddigi előírtakon felül be kell mutatni:
- a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét (88.§ (4a))
- az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot (88.§ (7))
- a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek (88.§ (10))
- a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók bérjárulékait a bérköltségükön és személyi jellegű egyéb kifizetésein felül állománycsoportonként megbontva (91.§ a))
- azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek (91.§ d))
- értékpapírtípusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit (92.§ (3) c))
- jogcímenként az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit (93.§ (5a))
- az Egyéb bevételek és a Pénzügyi műveletek bevételei között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket (93.§ (6))
További módosítások történtek a fentieken felül a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök értékelésére (90.§ (4) b)), részvénytársaságnál a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvényekre, továbbá az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétére (91.§ b)) illetve tőkeműveletekhez, átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódó tételekre (91.§ e)) vonatkozóan.
Egyszerűsített éves beszámoló
A 2016.01.01-től hatályos Sztv. alapján az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében módosítások történtek az eredménykimutatás arab számmal jelölt tételeire (96.§ (3a)), a számviteli politikára (96.§ (4); (88.§ (4a)) illetve a piaci értékelésre (96.§ (4); (57. § (3); (59. § (1)) vonatkozóan.
- Üzleti jelentés
Az üzleti jelentésben az eddigieken túl szükséges bemutatni a telephelyeket és a fióktelepeket (95.§ (4) d)).
- Osztalékot érintő változások
Osztalékfizetés
Eddig az osztalék kimutatása minden esetben annak az évnek a beszámolójában történt, amely év eredményének felosztásáról született döntés. Ezzel szemben 2016-tól az osztalékfizetés tekintetében a legfontosabb változás az, hogy az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is.
Fentiek miatt az eredménykimutatásból kikerül az eredménytartalék igénybevétele osztalékra illetve a jóváhagyott osztalék, így megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, az eredménykimutatás csak az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni (Sztv. 70.§ (1)), tagolását részletesen a „Számviteli törvény változásai 2016-tól II. rész” című hírlevél tartalmazza.
Osztalékfizetési korlát
Az Sztv. 39.§ (3) szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A (3a) bekezdés alapján a szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.
Fentiek szerint az osztalék forrásának meghatározása során a szabad eredménytartalékot az előző évi adózott eredménnyel, valamint a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között, a döntés meghozatalának évében elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével növelt értékben lehet figyelembe venni az új szabályok alapján.
Mintapélda a kifizethető osztalék meghatározására, annak számviteli elszámolására
Tekintsünk át egy mintapéldát a maximálisan kifizethető osztalékra és annak elszámolására vonatkozóan, összehasonlítva az eddigi és az új szabályok alkalmazásából született eredményt.
|
Mérlegsor / Értékek
|
Összeg eFt
|
|
Jegyzett tőke
|
10 000
|
|
Tőketartalék
|
1 000
|
|
Eredménytartalék
|
2 000
|
|
Lekötött tartalék
|
2 000
|
|
Adózott eredmény
|
1 000
|
|
Jegyzett, de be nem fizetett tőke
|
- 1 500
|
Megoldás
Összes, osztalékként kifizethető forrás levezetése
2016 előtt hatályos szabályok szerint: 2016-tól hatályos szabályok szerint:
|
Pozitív eredménytartalék
|
2 000
|
|
Eredménytartalék
|
2 000
|
|
Adózott eredmény
|
1 000
|
|
Adózott eredmény
|
1 000
|
|
Osztalékfizetés forrása
|
3 000
|
|
Elszámolt kapott (járó) osztalék
|
0
|
|
|
|
|
Osztalékfizetés forrása
|
3 000
|
A 2016 előtt hatályos törvény (Sztv. 39.§ (3)) alapján az osztalékhoz rendelkezésre álló összes forrás a pozitív (szabad) eredménytartalék és az adózott eredmény összege. Amennyiben az eredménytartalék negatív előjelű, a tőketartalékból fedezhető, ezért az adózott eredmény önmagában is figyelembe vehető, mint kifizethető forrás. Ezzel szemben a 2016-tól hatályos szabályok szerint az osztalékfizetés forrása a szabad eredménytartalék korrigálva a tárgyévben kapott (járó) osztalék összegével. Ebben az esetben a negatív eredménytartalékot is figyelembe kell venni, azt csak az adózott eredmény és a tárgyévben kapott (járó) osztalék fedezheti, a tőketartalék nem. Negatív eredménytartalék ellentételezésére megoldás lehet, ha az osztalékról szóló döntés meghozatalát megelőzően a tőketartalék (legfőbb szervi döntés alapján) átvezetésre kerül az eredménytartalékba.
Osztalékfizetési korlát levezetése
2016 előtt hatályos szabályok szerint: 2016-tól hatályos szabályok szerint:
|
Saját tőke
|
14 500
|
|
Saját tőke
|
14 500
|
|
- Jegyzett tőke
|
10 000
|
|
- Jegyzett tőke
|
10 000
|
|
- Lekötött tartalék
|
2 000
|
|
- Lekötött tartalék
|
2 000
|
|
- Értékelési tartalék
|
0
|
|
- Pozitív értékelési tartalék
|
0
|
|
Osztalékfizetési korlát
|
2 500
|
|
Osztalékfizetési korlát
|
2 500
|
Az osztalékfizetési korlát levezetésében egyedüli változás a Sztv 39. § (3) alapján, hogy az értékelési tartalékot pozitív jelzővel látták el.
Az osztalékként kifizethető forrásokat és az osztalékfizetési korlátokat figyelembe véve, mind a 2016 előtt és a 2016-tól alkalmazandó szabályok szerint is 2 500 a maximálisan kifizethető osztalék összege.
Számviteli elszámolás
2016 előtt hatályos szabályok szerint:
Elszámolás abban az évben, mely eredményének felosztásáról döntés született:
Eredményszámlák zárását követően
- Eredménytartalék igénybevétele osztalékra
T 4 Eredménytartalék 1 500
K 4 Adózott eredmény elszámolási számla 1 500
- Osztalék elszámolása
T 4 Adózott eredmény elszámolási számla2 500
K 4 Kötelezettség2 500
A követő üzleti évben kapcsolódó számviteli teendő kizárólag az osztalék pénzügyi teljesítésének könyvelése.
2016-tól hatályos szabályok szerint:
Elszámolások az osztalék jóváhagyásának évében:
- Osztalék elszámolása
T 4 Eredménytartalék2 500
K 4 Kötelezettség 2 500
A különbség a két elszámolás között, hogy a 2016 előtt hatályos szabályok alapján az osztalékot arra az évre vonatkozóan kell elszámolni, amely év eredményének felosztásáról született döntés. Ezzel szemben 2016-tól az az osztalékot az arról szóló döntés megszületésének évében szükséges kimutatni.