Számviteli törvény változásai 2016-tól – II. rész

Az eredménykimutatás tartalmára és tagolására vonatkozó változtatások

A 2016. januártól alkalmazandó számviteli törvény szerint az eredménykimutatás tartalmában, tagolásában jelentős változások lépnek életbe.

A korábbi négy séma helyett a jövőben csak kettő közül választhatnak az egyes gazdasági társaságok. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mind az összköltséges, mind a forgalmi költséges kimutatás esetén csak az „A” típusú séma marad meg, melyek tagolását a 2000. évi C törvény 2., illetve 3. számú melléklete tartalmazza.

Az eredménykimutatás tartalmára és tagolására vonatkozó változtatások

A 2016. januártól alkalmazandó számviteli törvény szerint az eredménykimutatás tartalmában, tagolásában jelentős változások lépnek életbe.

A korábbi négy séma helyett a jövőben csak kettő közül választhatnak az egyes gazdasági társaságok. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mind az összköltséges, mind a forgalmi költséges kimutatás esetén csak az „A” típusú séma marad meg, melyek tagolását a 2000. évi C törvény 2., illetve 3. számú melléklete tartalmazza.

Az új eredménysémában törlésre kerülnek a „rendkívüli bevételek”, „rendkívüli ráfordítások”. További különbség, hogy a változó osztalék elszámolási szabályok miatt megszűnik a „mérleg szerinti eredmény” eredménykategória, így a tárgyévi eredmény a D. Adózott eredmény soron kerül bemutatásra. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a törölt eredménykimutatás sorokon bemutatott gazdasági eseményeket hol szükséges bemutatni. A törvény taxatíve meghatározza azokat a tételeket, amiket (a megszűnő eredménykimutatás sorok miatt) az „egyéb bevételek”, „egyéb ráfordítások” és a pénzügyi műveletek eredményét alkotó eredménysorokra kerülnek átsorolásra. Az osztalékra vonatkozó változásokról hírlevelünk következő számában adunk részletes leírást.

Az alábbiak szerint az egyéb bevételek (77.§ (3) bekezdés k-o pontok) és az egyéb ráfordítások (81.§ (2) bekezdés k-p pontok) között szükséges bemutatni:

• a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, attól függően, hogy a létesítő okiratban foglalt vagy a nyilvántartás szerinti értéke több (Számv. tv.: 77. § (3) k) és 81. § (2) k))
• a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, attól függően, hogy a gazdasági eseményben milyen szerepet tölt be a Társaság. Az átvállaló esetében figyelembe kell venni a 33. § (1) bekezdését). (Számv. tv.: 77. § (3) l) és 81. § (2) m))
• a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott vagy kapott, véglegesen átadott vagy átvett pénzeszközök összegét, attól függően, hogy a gazdasági eseményben a Társaság milyen szerepet töltött be. (Számv. tv.: 77. § (3) m) és 81. § (2) n))

A lenti táblázatban összefoglaltuk az egyéb gazdasági eseményeket bemutatásuk helye szempontjából:

A halasztott bevételek és ráfordítások esetében is változik a számviteli törvény. Ezek összefoglalását az alábbi táblázat mutatja:

Pénzügyi műveletekhez kapcsolódó változások:

Pénzügyi műveletek eredménye között kell kimutatni a jövőben a részesedésekhez, átalakuláshoz, egyesüléshez és szétváláshoz kapcsolódó gazdasági eseményeket. Az alábbiakban táblázatos formában összefoglalásra kerül a pénzügyi műveltek tagolása. Dőlten jelöltük azokat a sorokat, ahol változás történt a séma megnevezésében.

Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként (84.§ (2) bekezdés alapján) vagy ráfordításként, árfolyamveszteségként (85.§ (1) alapján) kell elszámolni:

• a) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözetet, attól függően, hogy annak pozitív vagy negatív eredménye keletkezett;
• b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, attól függően, hogy a létesítő okiratban meghatározott érték a több vagy kevesebb;
• c) a gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, attól függően, hogy a kapott eszközök értéke a több vagy kevesebb;
• d) az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű - bekerülési értékének a különbözetét, attól függően, hogy a szerzett részesedés értéke a több vagy kevesebb;
• e) az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke a különbözetét, attól függően, hogy a saját tőke értéke a több vagy kevesebb;
• f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, attól függően, hogy az átvett eszközök értéke a több vagy kevesebb.

Egyéb kiegészítő rendelkezések a részesedésekhez kapcsolódó tételekhez:

• 84.§ (2a) bekezdése alapján a részesedésekből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódnak.
• Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként (85.§ (1) g alapján) a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét szükséges kimutatni

A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tartósan adott kölcsönökhöz kapcsolódó gazdasági eseményeket a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek valamint ráfordítások, árfolyamveszteségek között kerülnek kimutatásra a jövőben. A részletes szabályokat a Számviteli törvény 84.§ (3) a-f pontjai tartalmazzák. Továbbá fontos kiemelni, hogy a 84.§ (3a) bekezdése szerint a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a  77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódnak.

A fentebb nem nevezett eredménykimutatás sorokra vonatkozó egyéb változásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: