Július 1-jén hatályba léptek a társasági adótörvény sporttámogatásra vonatkozó passzusai. A látvány-csapatsportokat (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogató társasági adóalanynak egyfelől nem kell megnövelnie adózás előtti eredményét a nyújtott támogatás összegével – vagyis az elismert költségként jelenik meg -, másrészt adókedvezményt vehet igénybe a törvényben részletezett feltételek szerint.
A látvány-csapatsportokat meghatározott jogcímeken lehet támogatni, attól függően, hogy ki a támogatott (országos sportági szakszövetség, annak tagjaként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezet, a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány vagy meghatározott döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító köztestület). A támogatott státuszától függően, a következő jogcímekre lehet a támogatást nyújtani:
-
- személyi jellegű ráfordításokra;
- tárgyi eszköz beruházásra, felújításra;
- biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre;
- képzéssel összefüggő feladatokra;
- versenyeztetéssel összefüggő költségekre.
Az adókedvezményt a társaságok fizetendő adójukból a támogatásra jogosultak által kibocsátott támogatási igazolások alapján vehetik igénybe, amely tartalmazza a kedvezményre jogosító támogatás összegét.
Amennyiben lehetőséget lát e kétszeres kedvezmény érvényesítésében, a további részletekkel kapcsolatban kérjük, forduljon tanácsadóinkhoz bizalommal. (tax@bdo.hu; 1/235-3010)
Felszólította Magyarországot az Európai Bizottság a személygépkocsik nyílt végű lízingjére vonatkozó áfa-szabályok módosítására
Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Magyarországot a hozzáadottérték-adóra vonatkozó jogszabályainak módosítására, azok ugyanis nem teszik lehetővé a lízingbe vevők számára adólevonás érvényesítését személygépkocsik nyílt végű lízingje esetén.
A kifogásolt személygépkocsik lízingbeadásához kapcsolódó levonási tilalmakat a 2008. január 1-jén hatályba lépett áfa-törvény módosította. Az új áfa-törvény lehetővé tette a bérbeadási célra vásárolt személygépkocsi beszerzéséhez kapcsolódó áfa levonását a lízingbe-, illetve bérbeadó számára, amennyiben a beszerzett személygépkocsit egészben vagy túlnyomó részben bérbe adja. Ezzel egyidejűleg az új szabályozás megszüntette a lízingbe-, illetve bérbevevők adólevonási jogát a személygépkocsik nyílt végű lízingjéhez, illetve bérbevételéhez kapcsolódóan.
A Bizottság indokolása szerint az Áfa-Irányelv jogot biztosít az adóalanyok számára a vásárolt termékek és igénybe vett szolgáltatások után fizetendő héa levonására. Az Irányelv emellett csak azon rendelkezések vonatkozásában engedélyezi a tagállamok számára az adólevonási jog korlátozását, amelyek az uniós csatlakozás időpontjában hatályosak voltak. Tekintettel arra, hogy a lízingbe vevők adólevonási jogát megszüntető szabályozást 2008. január 1-jén, azaz Magyarország 2004. májusi uniós csatlakozását követően vezették be, az ellentétes az uniós szabályokkal.
A Bizottság indokolással ellátott véleményt terjesztett elő, ez az uniós jogsértési eljárások második szakasza. Amennyiben két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság úgy dönthet, hogy Magyarország ügyét az Európai Bíróság elé terjeszti.
A továbbiakban is figyelemmel kísérjük az ügy menetét.
Új törvény a környezetvédelmi termékdíjról
Közzétették a 2011. évi LXXXV. törvényt a környezetvédelmi termékdíjról. A jogszabály szövege a Magyar Közlöny 2011. július 4.-i számában jelent meg.
A törvény alapvetően megváltoztatja a jelenlegi hulladékkezelési rendszert. A korábbi hasznosítást koordináló szervezetek megszüntetésével létrehozza a kizárólagosan állami tulajdonban lévő Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.-t (OHÜ), mely egyszemélyben fogja ellátni a közvetítői feladatkört a hulladékgazdálkodásban.
Megszűnik a mentesség és a kedvezmények. Az új szabályozás bevezeti a csekély- és kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozók kategóriáját, ezzel a kötelezettek döntő hányadának nyújt lehetőséget az évente egyszeri bevallás-benyújtásra, és minimális mértékű átalánydíj fizetésére.
Az új Környezetvédelmi termékdíj törvény hatályba lépésének időpontja az OHÜ vonatkozásában 2011. szeptember 1, míg az anyagi jogi szabályok 2012. január 1.-jével lesznek hatályosak, ezzel együtt a korábbi, 1995. évi LVI. törvény hatályát veszti. 2013. január 1.-jétől változik a termékdíj bevallás határideje.
Amennyiben a fenti témakörben kérdése merül fel, forduljon tanácsadóinkhoz bizalommal. (tax@bdo.hu; 1/235-3010)
Új magyar-dán egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről
A Magyar Közlöny 75. számában kihirdetésre került a 2011. április 27. napján aláírt egyezmény a Magyar Köztársaság és a Dán Királyság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról (2011. évi LXXXIII. törvény).
Az új egyezmény több lényeges pontban is módosul és követi a jelenleg érvényes OECD modellegyezmény ajánlásait, így például a szabad foglalkozásból származó jövedelmek adózására már nem tartalmaz szabályokat.
A teljesség igénye nélkül kiemelendőek a következő változások:
- Az építési, építkezési és szerelési munkálatok a korábbi 24 hónap helyett már 12 hónap után telephelyet keletkeztetnek.
- Az olyan részvények értékesítése, melyek értékének több mint 50%-a ingatlanvagyonból származik, az ingatlan fekvése szerint is megadóztatható.
- A munkaviszonyból származó bevételek „hármas feltételei”-nél a 183 nap nem naptári évenként, hanem bármely 12 hónapos időszakra vetítve vizsgálandó.
De érdemes figyelni arra is, hogy megváltoztak az osztalékadóztatás egyes eseteinek százalékos határai, pontosításra került a kamat fogalma, illetve, hogy bekerült a rendelkezések közé az egyezmény eltérő értelmezéséből adódó „kettős nem-adóztatás”-t elkerülni szándékozó bekezdés is.
Amennyiben az új egyezménnyel kapcsolatosan kérdései merülnek fel, vagy saját munkavállalói közül valaki érintett lehet a változásokban forduljon tanácsadóinkhoz bizalommal. (tax@bdo.hu; 1/235-3010)
Új magyar-német egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről
A Magyar Közlöny 75. számában kihirdetésre került a 2011. február 28. napján aláírt egyezmény a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról (2011. évi LXXXIV. törvény).
Az új egyezmény több lényeges pontban is módosul és követi a jelenleg érvényes OECD modellegyezmény ajánlásait, így például a szabad foglalkozásból származó jövedelmek adózására már nem tartalmaz szabályokat.
A teljesség igénye nélkül kiemelendőek a következő változások:
- Az illetőség meghatározásánál az állampolgárság is vizsgálandó a jövőben.
- Az olyan részvények értékesítése, melyek értékének több mint 50%-a ingatlanvagyonból származik, az ingatlan fekvése szerint is megadóztatható.
- A másik államban levő telephely üzleti vagyonának számító ingó vagyon értékesítése ebben az államban adóztatható.
- A munkaviszonyból származó bevételek „hármas feltételei” nem vonatkoznak hivatásos munkaerőkölcsönzés keretében történő alkalmazásért kapott díjazásra, továbbá a 183 nap nem naptári évenként, hanem bármely 12 hónapos időszakra vetítve vizsgálandó.
De érdemes figyelni arra is, hogy megváltoztak az osztalékadóztatás egyes eseteinek százalékos határai és megszűnt a csendes társ esete, pontosításra került a kamat fogalma, kiegészült a nem-telephely meghatározása, illetve, hogy bekerült a rendelkezések közé az egyezmény eltérő értelmezéséből adódó „kettős nem-adóztatás”-t elkerülni szándékozó bekezdés is.
Amennyiben az új egyezménnyel kapcsolatosan kérdései merülnek fel, vagy saját munkavállalói közül valaki érintett lehet a változásokban forduljon tanácsadóinkhoz bizalommal. (tax@bdo.hu; 1/235-3010)
ÁFA levonási jog korlátozása - Előzetes döntéshozatal iránti kérelem
A magyar megyei bíróságok két esetben is benyújtottak az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatal iránti kérelmet ÁFA levonási jog korlátozása ügyében kezdett eljárás tekintetében.
Egyik esetben az adóhatóság arra hivatkozással utasította el a termékek vétele alkalmával megfizetett áfa levonását, mert a befogadó fél a számlán kívül nem rendelkezett a számlakibocsátótól olyan dokumentummal, amely igazolta volna, hogy a termékkel rendelkezett, azt szállíthatta, illetőleg bevallási kötelezettségének eleget tett. Az Európai Bíróság felé megfogalmazott kérdés az, vajon megkövetelheti-e a magyar adóhatóság hogy a számlabefogadó rendelkezzen egyéb olyan dokumentummal, amellyel a számla kibocsátó társaság jogkövető magatartását igazolhatja, illetve, hogy a magyar törvények szerinti „kellő körültekintés” fogalma megfelel-e a semlegesség és arányosság elvének?
Másik esetben az adóhatóság azért korlátozta az adólevonással élő adóalany e jogát – mintegy objektív felelősségre alapozva – mert a számlakibocsátó a további alvállalkozók igénybevételének szabályszerűségét nem tudja bizonyítani. Az Európai bíróság felé kérdésként fogalmazták meg, vajon jogszerűen megtilthatja-e az áfa visszaigénylését a hatóság, ha a számlakibocsátó által igénybe vett további alvállalkozók kiléte nem állapítható meg, vagy ez utóbbiak számlakibocsátása szabálytalan, illetve hogy a hatóságnak az eljárás során bizonyítani kell-e, hogy az alvállalkozások szabálytalan magatartásáról az adóalany tudott, illetve abban közreműködött.
Az döntéshozatalra irányuló kérelmeket az eljárás további szakaszaiban is figyelemmel kísérjük.