Reprezentáció, üzleti ajándék és a természetbeni juttatások 2011-es változásaI

A korábbi években megszokott természetbeni juttatások fogalma 2011-től megszűnt, helyette a személyi jövedelemadó törvényben új juttatási típusok kerültek meghatározásra, és az egyes juttatások fogalma és adózása is jelentős mértékben átalakult.

A személyi jövedelemadó törvény alapján 2011-től az alábbi nem pénzbeli juttatási típusokat különböztetjük meg:

1.  
2. Üzleti ajándék
3. Adómentes juttatások
4. Béren kívüli juttatások
5. Egyes meghatározott juttatások
6. Minden egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható nem pénzbeli juttatás (meg nem határozott juttatások)

A továbbiakban az egyes juttatásokkal kapcsolatos részletes adózási tudnivalókat és adminisztrációs teendőket foglaljuk össze juttatás típusonként.

 

1. Reprezentáció:

Fogalma:

A reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Adózása:

Társasági adóalanyoknál társasági adóalap növelő tételként kell számításba venni, egyéb adóterhe nincs. A jelenleg érvényes általános adókulcs alapján így az elszámolt költség értékének alapesetben 10%-a az adóteher, de a ténylegesen fizetendő társasági adó természetesen az adózás előtti eredmény és más adóalap módosító tételek függvényében ettől eltérő lehet.

Lehetséges, hogy ennél kisebb a tényleges adóteher, ha például olyan mértékben negatív az adózás előtti eredmény, hogy azt a társasági adóalap növelő tételek sem fordítják pozitív adóalappá, akkor az adóalap növelés ellenére sem lesz az adott évben ténylegesen fizetendő adó. De adott esetben lehet ennél nagyobb mértékű is, mivel az általános 10% a társasági adókulcs 500 millió forint éves adóalapig érvényes, az e feletti adóalaprészre 19%-ot kell alkalmazni, így ha az adóalap ezt a mértéket elérné, akkor valamivel magasabb lenne a reprezentációnak betudható tényleges adónövekmény. 

Azok az adózók, amelyek nem tartoznak a társasági adó hatálya alá (pl. kereskedelmi képviselet), a reprezentáció éves összegéből az adóévre elszámolt összes bevétel 1%-át, de legfeljebb 25 millió forintot meghaladó részre az összeg 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást fizetnek. (Lásd: 5. pont)

 

2. Üzleti ajándék

Fogalma:

Üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

2011-ben a 78.000 Ft-os minimálbér alapulvételével az üzleti ajándék egyedi értékének felső határa 19.500 Ft.

Adózása:

Társasági adóalanyoknál társasági adóalap növelő tételként kell számításba venni, az 1. pontban, a reprezentációnál leírtakkal azonosan.

Azok az adózók, amelyek nem tartoznak a társasági adó hatálya alá, az adóévi átlagos statisztikai állományi létszámmal számolva az 5000 forint/ fő értéket meghaladó rész után béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásként adóznak, az összeg 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást fizetnek. (Lásd: 5. pont)

 

3. Adómentes juttatások

Fogalma:

Azok a juttatások, amelyeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatároz, adómentesen adhatóak. Ide tartozik a teljesség igénye nélkül például:

- temetési segély (1. sz. melléklet 8.6.e.)

- károsultnak elemi kár, katasztrófa esetén adott juttatás (1. sz. melléklet 6.1.)

- bölcsődei szolgáltatás (1. sz. melléklet 8.6.c.)

- foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás (1. sz. melléklet 8.6.d.)

- szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés (a feltételek fennállása esetén)

(1. sz. melléklet 8.6.f.)

- a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat

- sportversenyen, -vetélkedőn nyert érem, serleg, trófea (1. sz. melléklet 8.17.)

- a kifizető által ugyanazon magánszemélynek évente legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet, (1. sz. melléklet 8.28.)

- a törvény előírásainak megfelelő munkaruházat biztosítása (1. sz. melléklet 9.2.)

- a törvénynek megfelelő csoportos személyszállítás (1. sz. melléklet 8.11.)

- lakáscélú munkáltatói támogatás (1. sz. melléklet 2.1, 9.3.)

- kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, balesetbiztosítás,teljes-és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás, ha a biztosítottak köre egyénileg meghatározott(1. sz. melléklet 6.3.)

Adózása: adómentes

 

4. Béren kívüli juttatások

 

Fogalma:

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint bizonyos nem pénzbeli juttatások meghatározott értékhatár alatt kedvezményes adóteher mellett nyújthatóak. Lényegében a korábbi cafeteria juttatásokat sorolja ebbe a kategóriába a törvény. A béren kívülinek minősülő egyes juttatásokat és értékhatárokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

 

Választható elemek	2010-ben        Értékhatár               Adóteher		2011. Január 1-től         Értékhatár                   Adóteher
Helyi utazásra szolgáló bérlet	a bérlet ára (9.800 Ft/hó)	25 %	a bérlet ára      (9.800 Ft/hó)	19,04 %
Étkezési utalvány	Meleg: 12.000 Ft/hó Hideg: korlátlan	25 %	18.000 Ft/hó	19,04 %
Internet	korlátlan	0 %	5.000 Ft	19,04 %
Önkéntes egészségpénztár	22.050 Ft/hó	25 %	23.400 Ft/hó	19,04 %
Önkéntes nyugdíjpénztár	36.750 Ft/hó	25 %	39.000 Ft/hó	19,04 %
Üdülési csekk	73.500 Ft/fő/év	25 %	78.000 Ft/fő/év	19,04 %
Széchenyi Pihenőkártya	-	-	300.000 Ft/év	19,04 %
Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége	183.750 Ft/év	25 %	195.000 Ft/év	19,04 %
Iskolakezdési támogatás	22. 050 Ft /gyermek/év	25%	23.400 Ft /gyermek/év	19,04 %

Adózása:

A béren kívüli juttatás értékhatárt meg nem haladó részének 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadót kell fizetnie a kifizetőnek.

A teljes adóteher így a juttatás értékének 19,04%-a.

A béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része a személyi jövedelemadó törvény szerint definiált béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak tekintendő (5. pont), és a juttatás értékének 1,19 szerese után 16% személyi jövedelemadó és 27% egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt.  A teljes adóteher ez esetben a juttatás értékének 51,17%-a.

A kedvezményes adózás feltétele a legtöbb esetben a juttatásban részesülő személy nyilatkozata a tekintetben, hogy az adott hónapban más kifizetőtől nem szerzett azonos jövedelmet (illetőleg az adott évben nem haladta meg a juttatás felső határát). A kifizető a nyilatkozat alapján állapítja meg az adóterhet, így a társaság felelőssége, hogy e nyilatkozatok rendelkezésre álljanak. A helytelen nyilatkozat a munkavállaló felelőssége.

 

5. Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások

Fogalma:

Azok a nem pénzbeli juttatások, amelyek nem tartoznak a korábbi pontokban bemutatott juttatások közé, de szerepelnek a törvény által tételesen felsorolt meghatározott juttatások között, - a korábbi általános természetbeni juttatások adózásához hasonlóan- a kifizetőt terhelő adó megfizetése mellett nyújthatóak.

Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek az alábbiak:

• hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás
• magáncélú használata
• csoportos biztosítás díja, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, beosztás, vagy más közös ismérv határozza meg a biztosítottak körét.
• Nem társasági adóalanyok esetében az értékhatárt meghaladó reprezentáció, üzleti ajándék
• csekély értékű ajándék: legfeljebb évente három alkalommal az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett a minimálbér 10%-át meg nem haladó összegű ajándék juttatása a munkavállaló, volt munkavállaló és közeli hozzátartozója részére, vagy olyan magánszemély részére, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme.
• az olyan ingyenes, vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult és a kifizető jóhiszemű eljárása ellenére nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet
• egyidejűleg több magánszemély (akár üzleti partner is) számára szervezett, ingyenes, vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség, ha a rendezvény, esemény döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul
• a kifizető által jogszabály rendelkezése következtében ingyenesen, kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás
• reklám célú, vagy egyéb ajándék, ha annak étéke a minimálbér 1%-át (2011-ben a 780 Ft-ot) nem haladja meg, és a magánszemély azonosító adatai nem ismertek a juttató számára
• értékhatárt meghaladó béren kívüli juttatás

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a jogszabályváltozás értelmében a kifizető jogszerűtlen, vagy rosszhiszemű eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50%-áig terjedhet.

Emellett természetesen a nem megfelelő kategóriába besorolt juttatások esetében a helyes adózási mód alapján megállapított és a ténylegesen megfizetett adó és járulék közötti különbözetet, mint adóhiányt megállapítja, és késedelmi pótlékot szabhat ki.

 

Adózása:

A béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások után a kifizető a juttatás értékének 1,19-szeresére mint adóalapra vetítve 16% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást fizet.

A teljes adóterhelés így összesen a juttatás 51,17%-a.

6. Minden egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható nem pénzbeli juttatás (meg nem határozott juttatások)

 

Fogalma:

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a korábbi években megszokott természetbeni juttatás fogalma 2011-től megszűnt. A nem pénzben adott juttatások csak a feltételek fennállása esetén minősíthetők és adózhatnak a fenti juttatásokként a kifizető adóterhe mellett.

 Amennyiben bármely más, a fenti kategóriákba be nem sorolható, a törvény által meg nem határozott egyéb nem pénzbeli juttatást ad a kifizető, az minden esetben a juttatásban részesülő magánszemély összevont adóalapja részeként adóköteles. 

 

Adózása:

A meg nem határozott juttatások a magánszemély összevont adóalapjának részeként adóznak, ez azt jelenti, hogy az adó nem a kifizetőt, hanem a magánszemélyt terheli, vagyis a juttatás 1,27 szerese, mint szuperbruttó adóalap után a magánszemély 16% személyi jövedelemadót köteles megfizetni.

 

 

• Amennyiben a magánszemély a juttató vállalkozással biztosítási jogviszonyban áll, a személyi jövedelemadó mellett a társadalombiztosítási járulékokat is meg kell fizetni. Ez esetben az adóelőleget és járulékokat a kifizetőnek le kell vonnia.

 

• Amennyiben a kifizetőtől más jövedelemben nem részesül a magánszemély, és a kifizető nem tudja levonni az adóelőleget, a magánszemély részére erről az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás mellett igazolást kell adnia, és a magánszemély ez esetben önadózással kell, hogy teljesítse adófizetési kötelezettségét. Ha a magányszemély nem minősül biztosítottnak, akkor a személyi jövedelemadó mellett 27% egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.