Augusztus 15-étől hatályosak a Reklámadó törvény módosított szabályai, és az adóalanyok egy részének már augusztus 20-ig teljesíteni kell az első adóelőlegfizetési és –bevallási kötelezettségüket.
Tekintettel a szűk határidőre, mielőbb érdemes megvizsgálni, hogy az Önök vállalkozása a Reklámadó törvény hatálya alá tartozik-e, illetve terheli-e a vállalkozást adófizetési kötelezettség, ebben segítünk összefoglalónkkal.
- MILYEN TEVÉKENYSÉG ADÓKÖTELES?
Adóköteles tevékenységnek minősül a reklámok közzététele:
-
- Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
- a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
- bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
- az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon.
Adóköteles mind a más személy megrendelése alapján történő reklám közzététel, mind pedig a saját célú reklám közzététele.
Az adó alanyának minősül:
- a Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
- illetve az olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
- a sajtótermék első pont alá nem tartozó kiadója,
- a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító illetve biztosító személy vagy szervezet,
- az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.
Megrendelésre történő reklám közzététel esetében, a reklám közzétevőjének számlán, számviteli bizonylaton vagy más okiraton (pl. szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli, az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy amennyiben pedig adóalapja nem éri el az 500 millió forintot, arról a tényről, hogy az adóévben reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.
Figyelem! Ha a közzétevő nem nyilatkozik az adókötelezettségével kapcsolatban, akkor a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség társasági adó alap növelő tétel lesz a reklám megrendelőjénél. A társasági adóalap növelésen túlmenően a következőkben ismertetendő feltételek teljesülése – összeghatár meghaladása – esetén reklámadó kötelezettség is terheli a megrendelőt.
Reklám megrendelése esetén ezért javasolt minél előbb felvenni a kapcsolatot a reklám közzétevő partnerekkel, annak érdekében, hogy a törvény által előírt nyilatkozatokat be lehessen szerezni
III. HOGYAN KELL AZ ADÓT KISZÁMOLNI?
Reklám közzétevő esetén
Reklám közzétevője az adó alapját az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel alapján állapítja meg.
Saját célú reklám közzététele esetében az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban felmerült közvetlen költség.
Ha az adóalany 2013-ban kezdődő üzleti évének eredménye nulla vagy negatív volt, akkor a 2014. évi reklámadó alapját csökkentheti a társasági adó törvény szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával.
Az adó mértéke, a fentiekben leírtak szerint meghatározott adóalap mértékétől függően, 1% és 40% közötti mértékben sávosan került meghatározásra. Amennyiben az adó alapja az 500 millió Ft-ot nem haladja meg, akkor az adóalanyt nem terheli adófizetési kötelezettség.
|
Adóalap
|
Adó mértéke
|
|
500.000 ezer Ft-ig
|
0%
|
|
500.001 ezer Ft-tól 5.000.000 ezer Ft-ig
|
1%
|
|
5.000.001 ezer Ft-tól 10.000.000 ezer Ft-ig
|
10%
|
|
10.000.001 ezer Ft-tól 15.000.000 ezer Ft-ig
|
20%
|
|
15.000.001 ezer Ft-tól 20.000.000 ezer Ft-ig
|
30%
|
|
20.000.000 ezer Ft felett
|
40%
|
Kapcsolt vállalkozási viszony fennállása esetén a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az adót olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel. Minden egyes kapcsolt vállalkozás köteles a számítást megfelelően dokumentálni és megőrizni.
Reklám megrendelője esetén
Ha valamely társaság a reklám közzétevőjének nyilatkozata hiányában, mint a reklám megrendelője válik adóalannyá, akkor az adó alapját a reklám-közzététel havi összesített ellenértéke alapján kell meghatároznia.
Adófizetési kötelezettség csak akkor terheli, ha reklám-közzététel havi összesített ellenértéke a 2,5 millió Ft-ot meghaladja. Az adó mértéke a 2,5 millió Ft-ot meghaladó adóalaprész 20%-a.
- MIKOR ÉS HOGYAN KELL AZ ADÓT BEVALLANI ÉS MEGFIZETNI?
Az adóalanyok bevallási kötelezettségüknek a 1494-es nyomtatványon kötelesek eleget tenni. Amennyiben az adóalany a fentiekben bemutatott értékhatárokat nem éri el, azaz adófizetési kötelezettség nem keletkezik, akkor adó, adóelőleg illetve előlegkiegészítés bevallási kötelezettség sem áll fenn.
Reklám közzétevője a 2014. évi adóelőleg összegét 2014. augusztus 20-ig köteles megállapítani és bevallani, és két egyenlő részletben 2014. augusztus 20-ig és 2014. november 20-ig köteles megfizetni, emellett feltöltési kötelezettség is terheli, 2014. december 20-ig. A 2014. évről szóló adóbevallást 2015. május 31-ig kell majd benyújtani.
Aki reklám megrendelőjeként válik adókötelezetté, bevallási és adófizetési kötelezettségének havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles eleget tenni, elsőként 2014. szeptember 20-i határidővel.
Aki mindkét tevékenység kapcsán, azaz mint reklám közzétevő és megrendelő, adókötelezetté válik, annak két külön 1494-es bevallást kell beadnia.
A bemutatott szabályok alapján a reklámadó fizetési kötelezettség a vállalkozások széles körét érintheti, tekintettel arra, hogy szinte minden vállalkozás alapvető célja az ismertségének növelése, melyet reklámok közzétételén keresztül valósít meg. A fentiekben leírtaknak megfelelően azonban nem minden adóalany válik adófizetésre kötelezetté, ezért javasoljuk, hogy részletesen vizsgálják meg, hogy az Önök társaságánál mely tevékenységek eshetnek adófizetési kötelezettség alá, illetve, hogy ezen tevékenységhez milyen adóalap kapcsolódik.
Kertész Gábor
Adótanácsadó partner
Kormos Rita
könyvelési csoportvezető