Nyereségadók besorolása az IFRS pénzügyi kimutatások átfogó-jövedelem levezetésében
Korábbi hírlevelünkben bemutattuk a halasztott adó megállapításának alapjait, most ezt a témát részben folytatva a nyereség jellegű adók besorolási lehetőségeit vesszük górcső alá az IFRS szabályai szerint készülő pénzügyi kimutatásokban.
Ezzel kapcsolatosan elsősorban fontos megemlíteni, hogy az IAS 12 standard nyereségadókról beszél, nem vonva párhuzamot egyetlen ország adórendszerével sem. Ezért egy-egy adónem kapcsán mindig mérlegelni kell, hogy jövedelemadónak minősülhet-e. Ez a társasági adó esetében egyértelmű ez a kérdés. Ugyanakkor a magyar adórendszerben azonosíthatunk más, a jövedelemtől függő adót is. Ebben a tekintetben az iparűzési adó és az innovációs járulék helyzete a leginkább vitatott. A szakemberek körében több álláspont is született.
Vannak olyan megközelítések, amelyek forgalmi típusúnak, vannak, amelyek jövedelem alapúnak sorolják ezeket az adónemeket. A gyakorlatban a legjobb megoldás az az, hogy ezen adónemek besorolása a gazdálkodó tevékenységével szoros összefüggésben kerül meghatározásra. Ugyanis egy kereskedelemmel foglalkozó Társaság esetén az iparűzési adó tekinthető kvázi nyereségadónak, hiszen az értékesítés nettó árbevételét csökkentjük többek közt az eladott áruk beszerzési értékével az adóalap megállapításakor. Ez pedig tartalmában a tevékenység egyfajta nyereségével azonosítható. Ugyanakkor egy szolgáltató cég esetében, mivel ráfordításai legtöbbször főként személyi jellegű kiadások, az iparűzési adó alapja leginkább az árbevétel nagyságának függvénye.
Javasolt megoldás az IAS 12 standard legkövetkezetesebb értelmezése szerint, hogy a Társaság tevékenységének figyelembevételével értékelni kellene, hogy a teljes költségtömegén belül mekkora részt képviselnek az iparűzési adó és az innovációs járulék alapjából levonható „anyagköltség”, „eladott áruk beszerzési értéke” és „közvetített szolgáltatások” költségtételek, és ez alapján lehet dönteni ezen adónemek forgalmi illetve nyereségadó besorolásáról.
Amennyiben jelentős részt képviselnek a fent említett költségtételek (>50%), akkor a Társaság tevékenysége alapján az iparűzési adó és az innovációs járulék is nyereségadónak tekinthető az IFRS-ben, ezért az adózás előtti eredményt követően indokolt megjeleníteni az eredménykimutatásban. (IAS 12.3; IAS12.5).
Abban az esetben, ha az iparűzési adó és innovációs járulék alapjából levonható tételek nem dominánsak a Társaság költségstruktúrájában javasoltabb ezeket az adónemeket forgalmi típusúnak minősíteni, és az üzemi, üzleti eredmény részeként általában egyéb ráfordításként bemutatni az IFRS pénzügyi kimutatásokban.
A jelenleg hatályos adójogszabályok alapján az előbbiekben részletezett iparűzési adó és az innovációs járulék mellett az úgynevezett Robin Hood adót tekintheti a fenti módszer alapján a szakma még nyereségadónak. Ezen adók megjelenítésére tehát fontos figyelnünk az IFRS alapján készült beszámolók összeállításánál a fentiek alapján.
A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai és kapcsolódó bemutatási lehetőségek az IFRS-ben
A fent bemutatott témakör mellett külön kiemelt területet jelenthet a különféle kedvezményezett célokra történő társasági adófelajánlások besorolása az IFRS szabályai szerint készülő átfogó jövedelem kimutatásokban. Először is tekintsük át az ezzel kapcsolatos 2015. január 1-től érvényes adótechnikai változásokat:
2015. janiár 1-től érvényes adótörvények szerint a következő választási lehetőségek állnak fent a filmalkotás támogatására, előadó-művészeti szervezet támogatására, látvány-csapatsport támogatására történő társasági adó felajánlásokkal kapcsolatosan:
- a jelenleg működő társasági adókedvezmény rendszerének keretein belül nyújtanak támogatást a Társaságok, vagy
- az adófelajánlás jóváírás rendszerében történik, amely lehetőség a 2015. január 1-jével hatályba lépett új szabályok szerint („rendelkezés az adóról”) nyílt meg.
A két rendszert nem lehet egymással párhuzamosan alkalmazni egy adóévben, a Társaságoknak mindenképpen választaniuk kell, attól függően, hogy melyik gazdaságosabb számukra.
Az eddigi rendszer úgy működött, hogy a Társaság támogatást nyújtott egy kiválasztott szervezetnek, és a támogatási igazolás alapján adókedvezményt vehetett igénybe, miközben a támogatás teljes összegét költségként el is számolhatta, vagyis csökkenthette ezzel adóalapját. Az adókedvezményt a támogatás összege alapján lehet igénybe venni a számított adó 70%-ig az adományozás évében és az azt követő 6 évben.
A kedvezménynek korlátot szab a kiegészítő támogatás-fizetési kötelezettség, amely mindhárom cél esetén az adományra jutó adóelőny 75%-a lehet. Ezt az alacsonyabb adókulccsal, 10%-kal kell kiszámolni, ha a vállalkozás támogatással is csökkentett adóalapja 500 millió forint alatt van. Hibás kalkuláció esetén: az adományozott összeg legalább 7%-át a szóban forgó adóévet követő 90 napon belül kiegészítő támogatásra kell fordítani. Ennek hatására az elérhető adóelőny, azaz a kapcsolódó adómegtakarítás mértéke és aránya függ a vállalkozás méretétől és a támogatás összegétől. Azt szükséges mérlegelniük a vállalkozásoknak, hogy az adományozásra szánt összeg mértéke hogyan fog hatni adóalapjukra.
A törvényváltozás értelmében 2015 januárjától fogva a filmalkotás, előadó-művészet és a látványcsapat-sportok támogatását egy új rendszer szerint is megtehetik a vállalkozások, mely előnyeit tekintve verseng a korábbi előnyökkel. A társasági adókötelezettség alá eső vállalkozások ugyanis most már havonta vagy negyedévente társasági adóelőlegük 50%-ának felajánlásáról rendelkezhetnek majd, cserében év végén adójóváírásra lesznek jogosultak. A felajánlásáról szóló nyilatkozatot az adóéven belül ötször módosíthatják, tehát a kedvezményezett és a támogatás összege ily módon év közben változhat. Év végéig összesen a tárgyévre jutó adó maximum 80%-ról tehetnek majd nyilatkozatot a még fel nem használt keret terhére legkésőbb az év végi feltöltés és a végleges éves adóbevallás időpontjáig.
Az új rendszerben az adóelőlegeket továbbra is be kell majd fizetni az adóhatóságnak, és a felajánlott adóelőleget az adóhatóság fogja továbbítani a kedvezményezettek felé, úgy hogy közben a felajánlás helyességét, a benyújtott támogatási igazolásokat és a támogatók valamint a kedvezményezettek adótartozás mentességét is ellenőrzi.
Az új rendszerben a Társaságok az adófelajánláshoz kötődően adójóváírást fognak kapni az év végén, ezzel jutnak adóelőnyhöz.
A feni adótechnikai megoldások alapján felmerül a kérdés, hogy az IFRS kimutatásokban ezek a támogatások kimutathatóak-e fizetendő adóként az operatív és pénzügyi eredmények alatt, vagy pedig az üzemi, üzleti eredményt csökkentő tételként kellene szerepelniük az eredmény megállapításnál.
A Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv figyelembevételével a második „új” felajánlási lehetőséget alkalmazóknál teljesen egyértelmű, hogy a támogatás teljes összege kimutatható az adózás előtti eredményt követően fizetendő adóként az eredmény-kimutatásban, hiszen eleve az adóhatóság felé történik a megfizetésük.
A fent említett felajánlási módszerek közül az első (korábban is érvényben lévő) lehetőség választása esetén a szakma álláspontja, hogy a Társaság megítélésére, számviteli politikai döntésére bízza a besorolást az üzemi eredmény illetve a fizetendő adó között, azzal, hogy a kiegészítő támogatás részt mindenképpen az üzemi, üzleti eredmény részeként egyéb ráfordítások között javasolt elszámolni.