Bizonyára mindenki találkozott már a munkavédelem vagy munkabiztonság megnevezéssel közvetve vagy közvetlenül.
A munkabiztonság szerepe és célja, hogy megteremtsük magunk, mások, foglalkoztatók és foglalkoztattak részére az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit.
A munkáltató felelősségi körébe tartozik, hogy a hatályos törvényi előírásoknak megfeleljen, és munkavállalóival betartassa ezen követelményeket.
A munkáltató köteles figyelni a veszélyek elkerülésére, a veszélyhelyzetek keletkezési helyükön történő leküzdésére, az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, továbbá köteles megelőző stratégiákat kialakítani.
Munkavédelem hallatán felmerülhet a kérdés, hogy kell-e alkalmazni a cégünknél kötelezően munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert, illetve szükséges-e munkavédelmi képviselőt választani.
A munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit, valamint a munkavédelmi képviselő választását az 5/1993. (XII.26) MüM rendelet 2. számú melléklete valamint a 1993. évi XCIII. tv. 70/A paragrafusa fogalmazza meg.
A törvény iránymutatást nyújt, cégünk TEAOR száma segítségével veszélyességi osztályokba sorolhatjuk gazdasági tevékenységünket, és az állományi létszám meghatározásával bizonyosságot nyerhetünk, hogy szükségünk van-e a szakember foglalkoztatására.
A munkavédelmi tevékenységek egy részét csak közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező személy láthatja el.
A munkavédelmi képviselő feladata meggyőződni a munkahelyek egészséges és biztonságos munkavégzést nem veszélyeztető követelményeinek érvényesüléséről, a védőeszközök biztonságos állapotáról.
Hatáskörébe tartozik a foglalkozási megbetegedések és a munkabalesetek megelőzése céljából (pl. a kockázatértékelésben előírt időszakos, soron kívüli üzemorvosi alkalmassági vizsgálat elvégzése), továbbá a munkavállalóknak az egészséges és biztonságot nem veszélyeztető munkavégzésére történő rendszeres oktatására, felkészítésére tett intézkedések megvalósításának ellenőrzése. A munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, amely az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja.
Általános érvényű szabály, hogy a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi-, tárgyi és szervezeti feltételeit. A vonatkozó szabály kimondja, hogy ezen feltételek biztosítása helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter meghatározza a munkaeszközökre, továbbá a munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények minimális szintjét.
Munkavédelem megnevezést hallva sokszor eszünkbe jut pl. adminisztrációs tevékenység végzése közben, hogy milyen szabályok vonatkozhatnak az irodai munkavégzésre. A munkáltatónak meg kell teremtenie a minimális munkavédelmi követelményeket: ergonómia, higiénia, karbantartás, javítás, az iroda kialakítása, mérete, ülőhely, szellőztetés, hőmérséklet, világítás, tisztálkodó- és mellékhelyiségek, pihenőhely, zajvédelem, képernyő előtti munkavégzés (pl. képernyő, billentyűzet elhelyezkedése, munkaasztal, munkaszék, megvilágítás, tükröződés, klíma) a kockázatok (pl. pszichés megterhelés) elkerülése érdekében.
A munkáltatók legfontosabb feladata, hogy megteremtsék az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzést. Tevékenységvégzésükre tekintettel meg kell ismerniük a személyi, tárgyi előírásokat, törvényeket, rendeleteket, szabályokat.