Annak érdekében, hogy egy dolgozó a munkáltatója által meghatározott munkakörét betölthesse, munkaköri alkalmassági vizsgálaton kell, hogy részt vegyen, és rendelkeznie kell az adott munkakör betöltéséhez szükséges orvosi alkalmassági véleménnyel. A vizsgálat feladata annak megállapítása, hogy a munkavállaló az adott munkahelyen, adott egészségi állapotban az adott munkakört betöltheti-e, vagy sem.
A munkáltató köteles valamennyi munkavállalójára kiterjedően biztosítani a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást, amely történhet a munkáltató által működtetett szolgáltató, illetve a munkáltatóval kötött szerződés alapján, külső szolgáltató megbízásával is.
A foglalkozás-egészségügyi szerződés meglétét, annak betartását a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrei felügyelik, hiányosság vagy szabálytalanság esetén büntetést róhatnak ki.
A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi. A munkáltató kötelessége a vizsgálat elvégeztetése és finanszírozása, a munkavégzés helyén képzett elsősegélynyújtó biztosítása.
A vizsgálat elvégzéséhez a „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatvány munkáltató által történő kitöltése szükséges.
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) Nemzetgazdasági Minisztériumi rendeletben foglaltak szerint a szakmai orvosi alkalmasság vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.
Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkavégzés megkezdését megelőzően; munkakör-, munkahely-, munkakörülmény megváltoztatása előtt; kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt.
A foglalkoztatottaknak időszakos alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük, ha alkalmassági idejük lejárt. Az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát a munkavállaló életkora, kísérő betegségei, a munkakörülmények és az egészségkárosító tényezők figyelembe vételével a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapítja meg.
A rendeletben foglaltak közül legfeljebb évente szükséges időszakos vizsgálat:
- a 18. életévét be nem töltött munkavállalóknál
- az idősödő munkavállalóknál
- a külön jogszabály szerinti korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkozatott munkavállalóknál
- külföldi munkavégzés esetén (amennyiben az időszakos munka alkalmassági vizsgálatok elvégzése külföldön nem biztosított), átmeneti itthon-tartózkodásuk alkalmával, illetve hazalátogatásukkor
- fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott munkavállalóknál a rendeletben meghatározott gyakorisággal
Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni többek között:
- ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi őt az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására
- ha az „Egészségügyi Nyilatkozat” megtételére kötelezett munkavállaló az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön,
- a heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően
- a munkavállaló olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően
- ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel
Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezheti a munkáltató, a foglalkozás-egészségügyi orvos, az iskolaorvos, a háziorvos, illetve a kezelőorvos minden olyan betegség után, amely a munkavállaló munkaalkalmasságát befolyásolhatja.
A munkáltató kezdeményezésére történhet záróvizsgálat az alábbi esetekben:
- külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor
- idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott
- külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően
A vizsgálat napján a vizsgálatra kötelezett dolgozó a megadott időpontban köteles megjelenni. Ha a dolgozó a vizsgálaton saját hibájából nem jelenik meg, munkába nem állítható. Ha a már foglalkoztatott dolgozó nem jelenik meg a számára kötelezően előírt vizsgálaton a munkakörében való további munkavégzéstől a vizsgálat elvégzéséig el kell tiltani! Az a munkavállaló, aki nem vesz részt az alkalmassági vizsgálaton vagy alkalmatlan minősítést kap, nem foglalkoztatható adott munkakörben.
A foglalkozás-egészségügyi orvos a dolgozó vizsgálata után a „Munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” megnevezésű nyomtatványon alkalmas, nem alkalmas, vagy ideiglenesen nem alkalmas véleményt ad.
Előírhat az adott munkakör ellátására vonatkozó korlátozásokat is, továbbá a vizsgálati eredmények alapján megállapíthat a rendeletekben javasoltaknál rövidebb érvényességi időt is.
Az alkalmassági vélemény egy példányban készül a munkaügyi osztály számára, melyet a munkavállalónak ad át az egészségügyi szolgáltató.
Ha a munkavállaló a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.
A munkáltató az orvosi alkalmassági vizsgálatok érvényességi idejéről köteles nyilvántartást vezetni és ennek alapján a dolgozókat időszakos orvosi vizsgálatra küldeni.
Azon munkavállaló esetében, akit azonos munkakörben ismételten foglalkoztatnak, az alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követően 6 hónapig érvényes, ha a dolgozó egészségi állapotában nem állt be változás.
Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetében a foglalkoztathatósági vizsgálatra a munkáltató vagy az elhelyezkedni kívánó személy kezdeményezésére kerül sor. Ilyen foglalkoztatás keretében a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése a fiatalkorú és idősödő munkavállalók, a terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák kivételével nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak.
A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.