A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 153.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult.
A munkáltató 2010. május 1-ét megelőzően a 78/1993 (V. 12.) Korm. rendelet alapján volt köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járással kapcsolatban felmerült költségeit. A szóban forgó jogszabályt, a 39/2010. (II.26.) Korm. rendelet váltotta fel idén május 1-től, mely több új elemet is tartalmaz a korábbiakhoz képest.
Kinek köteles a munkáltató a munkába járással kapcsolatos költségtérítés megfizetni?
A munkáltató azon munkavállaló részére köteles utazási költségtérítést fizetni, akinek a lakóhelye vagy a tartózkodási helye, valamint a munkavégzési helye nem azonos helységben van. A rendelet alapján a munkáltatónak kizárólag a munkába járással kapcsolatos költségek megtérítésére keletkezik kötelezettsége.
A rendelet értelmében munkába járásnak a közigazgatási - vagy országhatáron kívülről történő napi munkába járás, valamint a hétvégi hazautazás minősül.
A napi munkába járás és a hétvégi hazautazás
Napi munkába járás a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye közötti napi, illetőleg munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása. Napi munkába járás címén költségtérítés jár annak a munkavállalónak, aki naponta, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen a közigazgatási határon kívülről, vagy az országhatárról kívülről utazik a munkaszerződésében meghatározott munkavégzési helyére. Attól függetlenül illeti meg a munkavállalót ez esetben a költségtérítés, hogy a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről utazik-e a munkavégzés helyére, hiszen naponta, vagy rendszeresen nagyobb távolságot tesz meg.
A rendelet értelmében hétvégi hazautazásról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló a munkavégzés helyének könnyebb megközelíthetősége érdekében választ egy tartózkodási helyet és innen hetente egyszer hazautazik a lakóhelyére. Amennyiben a munkavállaló olyan tartózkodási helyet választ, amely a munkavégzés helye szerinti település közigazgatási határán kívül található, úgy nemcsak a hétvégi hazautazás címén illeti meg az utazási költségtérítés, hanem a napi munkába járás címén is.
A rendeletben meghatározott költségtérítési szabály egyfajta költségmegosztást alkalmaz a munkáltató és a munkavállaló között, amely a foglalkoztatási jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése érdekében, a munkavállalónál felmerült költségek teljes körű megtérítéséhez képest a munkavállalóra is hárít bizonyos költséghányadot. A rendelet értelmében a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében a bérlet, illetve a menetjegy díjának 86 %-át, ha a munkavállaló országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, HÉV-en, menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére.
A lakóhely és a tartózkodási hely az munkába járással kapcsolatos költségtérítések tükrében
A jogszabály általános indoklása szerint a rendeletben használt lakóhely és tartózkodási hely fogalmának értelmezése során a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényből kell kiindulni. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény 5. § (2) bekezdése értelmében a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él, a polgár tartózkodási helye pedig nem más, mint annak a lakásnak a címe, ahol . lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül . három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
A munkavállaló nyilatkoztatása
Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
A munkába járással kapcsolatos költségtérítés mértéke
Az utazási költségtérítés mértékét illetően napi munkába járással és a haza utazással kapcsolatos költségeket kell megkülönböztetnünk. A munkáltató által fizetett napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, azzal, hogy a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés idén legfeljebb havi 30.000,- Ft lehet.
