Az utóbbi hónapok során a Kúria több ízben is hozott megsemmisítő határozatot egyes önkormányzati rendeletekre, illetve azok részletszabályaira vonatkozóan. Ennek kapcsán az alábbiakban négy esetet említünk, melyek véleményünk szerint az esetleges analógiák és párhuzamok miatt más településen székhellyel rendelkező adózók számára is hasznosak lehetnek.
-
Telekadó (Siklós)
A Kúria Siklóson a telekadó mértékét kifogásolta. Megállapításra került, hogy a 2016. december 31-jéig hatályos (azt követően módosításra került a jogszabály) adómérték nem kellően differenciál, továbbá konfiskáló jellegű, ezért törvénysértőnek minősítették. Az adott ügyben a telekadó összege elérte évente a telek forgalmi értékének 200 százalékát. A fizetendő telekadó összegét kizárólag a telek mérete határozta meg, nem differenciált az adóalanyok, a telkek jellege és elhelyezkedése alapján. Szó szerinti értelmezésben tehát nem minősült törvénysértőnek a négyzetméterenkénti 150 Ft, azonban ezáltal egyes adózók tekintetében mégis olyan helyzet állt elő, melynek fényében a jogszabály konfiskálónak és nem kellően differenciálónak, ezáltal pedig törvénysértőnek minősült.
-
Telekadó (Szeged)
Szegeden megsemmisítésre került a telekadóval kapcsolatos egyik rendelkezés, mivel a Kúria azt törvénysértőnek minősítette. A telekadóra vonatkozó szegedi önkormányzati rendelet az adó tárgyának meghatározása során felsorolással élt az egyes területtípusokat illetően. Ennek során az egyik típusba kizárólag egy darab adóköteles ingatlan került. Az adó bevezetésekor a helyi adókról szóló törvény előírta, hogy az önkormányzatoknak az adó mértékét oly módon kell meghatározni, hogy annak mértéke a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdasági követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodjon. (Ezen rendelkezés azóta módosításra került.) Jelen esetben a helyi sajátosságok figyelembe vételének elmulasztása miatt az adóteher ténylegesen csak egy, célzottan és egyedileg kötelezett adóalanyt érintett, ezáltal az – annak formálisan és normatívan meghatározott tárgya ellenére -, legitim adópolitikai cél nélkül közvetett hátrányos megkülönböztetést valósított meg.
-
Termőföld-adó (Balatonfüred)
Ezen adónem vállalkozási tevékenységet folytatókat jogszabály szerint nem érinthet, azonban a tapasztalat szerint előfordulhatnak törvénysértő jogszabályalkotások is, ezért javasoljuk erre is figyelemmel lenni.
A Kúria visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azon önkormányzati rendelkezést, amely kiemelt és adófizetésre kötelezett 14 ingatlant, mely által szinte névre szólóan körülírásra került a kötelezettek köre. Továbbá a jogszabályokból levezethető volt, hogy azok célja nem volt összeegyeztethető a közteherviselés elvével (a konkrét cél a művelési ágtól eltérő hasznosítás szankcionálása és az adott területek „rendben tartása” volt). A Kúria elvi éllel kimondta, hogy törvénysértő azon települési adóra vonatkozó rendelkezés, amelyik nincs tekintettel a közteherviselés elvére és a jogegyenlőségre, ami megvalósul, ha az adófizetési kötelezettség rendészeti szempontú magatartás kikényszerítése céljához kötött.
-
Újonnan létrehozott lakások utáni adófizetési kötelezettség (Veresegyház)
A települési adók bevezetésének egyik alapszabálya, hogy ilyen típusú adónemmel nem terhelhető olyan adótárgy, amelyre már kiterjed törvényben meghatározott közteher hatálya, jelen esetben az építményadó. A Kúria által megsemmisített rendelkezések oly módon adóztatták az újonnan épített lakásokat, hogy az adó tárgya ezzel párhuzamosan mentesült a helyi adókötelezettség (építményadó) megfizetése alól. A Kúria azonban hangsúlyozta, hogy olyan adótárgy, amely helyi adó hatálya alá tartozik, nem vonható települési adózás alá még abban az esetben sem, ha a települési adó tárgyát mentesítik az egyéb helyi adófizetési kötelezettség alól.