A Cookie technológia segítségével Ön a legtöbbet hozhatja ki weboldalunkból. Kérjük, engedélyezze a Cookie-k használatát. A weboldal bármelyik linkjére kattintva Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információért kérjük, olvassa el ADATVÉDELMI NYILATKOZATUNKAT a cookie-k használatáról.
Hírek:

Magyar Számviteli Törvény helyett IFRS?

06 augusztus 2015

2016. január 1-től jelentős változások következnek be a hazai számviteli szabályozásban. Egyrészt a számviteli törvény egyes paragrafusai is jelentősen módosulnak, másrészt a kormány az 1387/2015. számú kormány határozatával lehetővé tette a Nemzetközi Pénzügyi és Beszámolási Standardok (röviden IFRS) szerint készült beszámolók egyedi beszámolási célokra történő magyarországi alkalmazását.

Eddig a nemzetközi háttérrel rendelkező és a tőzsdei társaságoknak jelentős többletterhet – és nem mellékesen többletköltséget is okozott -, hogy a beszámolójukat egyrészt a számviteli törvény előírásai alapján, valamint az anyavállalati és egyéb előírások alapján az IFRS-ek szerint is el kellett készíteniük. A most megjelent jogszabály azonban nem minden gazdálkodónak teszi lehetővé az IFRS-ek szerint készült beszámoló használatát. Jelen hírlevelünkben szeretnénk bemutatni, , hogy kik, milyen feltételek mellett választhatják, illetve kiknek kötelező választaniuk ezen beszámolási formát.

A jogszabály három fázisban szabályozza a Nemzetközi Pénzügyi és Beszámolási Standardok(IFRS-ek) hazai bevezetését.

 

2016. január 1-jétől az IFRS-ek alkalmazását választhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által felügyelt intézmények kivételével

- azon vállalkozások, melynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák,

- anyavállalati döntés alapján azon vállalkozások, amelyek legfelsőbb anyavállalata a konszolidált beszámolóját az IFRS-ek alapján készíti el.

 

2017. január 1-jétől kötelező alkalmazni

- azon vállalkozások számára, melyek értékpapírjait az EGT bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák,

- a hitelintézetek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások számára, a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek kivételével.

 

2017. január 1-jétől választható

- a biztosítók számára, a Szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek kivételével,

- az MNB felügyelete alá tartozó, az előzőekben nem említett intézmények számára, a pénztárak kivételével,

- az előzőekben nem említett, könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társaságok számára.

 

 

2018. január 1-jétől kötelező alkalmazni

- a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint az egyes kisebb méretű hitelintézetek számára,

 

A fenti szabályozás tehát azt jelenti, hogy a jogosultaknál a számviteli törvény szerint készített beszámolót teljes egészében kiváltja az IFRS-ek alapján készített beszámoló. A 2016. év átmeneti időszaknak minősül abból a szempontból, hogy a jogszabály kötelező jelleggel még nem írja elő – az eddig is ilyen formában beszámoló társaságokon felül -  az IFRS-ek alkalmazását.Viszont fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy az IFRS beszámolókban is fel kell tüntetni az előző időszak hasonló adatát, amelynek összehasonlíthatónak kell lennie a tárgyévvel, azaz azonos beszámolási elvek szerint kell hogy elkészüljön. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Társaság dönt az IFRS-ek 2016. január 1-i bevezetéséről, úgy a 2015. évi adataikat is át kell konvertálniuk az IFRS előírásai szerint.

Az IFRS-ek hazai bevezetése azonban nem csak a beszámolók formájának változásával jár. Számos adónem alapja a számviteli törvény szerinti beszámolók bizonyos sorai, eredménykategóriái (pl.: Társasági adó: adózás előtti eredmény; innovációs járulék: Iparűzési adó: értékesítés nettó árbevétele – ELÁBÉ, közvetített szolgáltatás;) Az IFRS-eket alkalmazó társaságokra speciális adó módosító tételek vonatkozhatnak, illetve az áttéréskor is speciális adó követelések és kötelezettségek keletkezhetnek (halasztott adó). Ezen kívül a statisztikai és informatikai rendszert is fel kell készíteni a beszámolási standardok változására, ezért a kormány határozat formájában szólította fel az érintett minisztereket, hogy – a megfelelő jogszabályok módosításával - biztosítsák az IFRS bevezetésének feltételeit.

Az IFRS-ek bevezetésével kapcsolatos jogszabály módosításokkal következő hírleveleinkben kiemelten foglalkozni fogunk.

Amennyiben az IFRS-ekre való áttéréssel kapcsolatosan további kérdései lennének, a BDO munkatársai készséggel állnak rendelkezésre!