Könyvvizsgálói jelentések típusai

A könyvvizsgáló a könyvvizsgálat elvégzését követően kialakítja véleményét arról, hogy a vizsgált beszámoló megbízható és valós képet ad-e a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az alkalmazott beszámoló készítési elvekkel összhangban. Véleményét kötött formában és írásban fejezi ki, és a könyvvizsgálói jelentésben rögzíti. A könyvvizsgálói jelentés tehát a könyvvizsgálói munka végterméke és egyben legfontosabb produktuma.

A számviteli törvény X. fejezete szabályozza a könyvvizsgálat célját, a könyvvizsgálati kötelezettséget, valamint rendelkezik a könyvvizsgálói jelentésről és a könyvvizsgálói záradékról. A könyvvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat, a könyvvizsgálói vélemény megformálásához szükséges előírásokat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által kiadott magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok tartalmazzák.

A könyvvizsgálói jelentés lehet minősítés nélküli, illetve minősített. A következőkben a jelentések típusai kerülnek részletesebben bemutatásra.

Minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentés

A minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentésben a könyvvizsgáló azt fejezi ki pozitív formában, hogy magas fokú, de nem abszolút bizonyosságot szerzett arról, hogy az éves beszámoló lényeges hibás állításoktól mentes. Ebben az esetben a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a közzétételre kerülő beszámoló a valóságnak megfelelő és korrekt képet ad a meghatározott beszámoló készítési elvekkel összhangban. Ilyen esetben a minősítés nélküli vélemény azt is magában foglalja, hogy a számviteli elvekben vagy azok alkalmazási módszereiben bekövetkezett változásokat, valamint azok kihatásait kellő módon vették figyelembe, és mutatták be a közzétételre kerülő beszámolóban.

Minősített könyvvizsgálói jelentés

Az, hogy a jelentés minősítés nélküli (azaz tiszta jelentés) vagy minősített jelentés attól függ, hogy mit tartalmaz a véleményező szakasz.

A minősítés okát a könyvvizsgálónak ismertetnie kell a vezetőséggel.

A könyvvizsgálónak minősítenie kell a véleményét a következő esetekben:

• arra a következtetésre jut, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján a pénzügyi kimutatások egésze nem mentes a lényeges hibás állításoktól; vagy
• nem képes elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni azon következtetés levonásához, hogy a pénzügyi kimutatások egésze mentes a lényeges hibás állításoktól.

Az alábbi táblázat bemutatja, hogyan befolyásolja a véleményt a minősítést előidéző kérdés jellege, valamint a könyvvizsgálónak arra vonatkozó megítélése, hogy átfogóak-e a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatások.

Forrás: www.mkvk.hu

Véleményeltérés miatt adható vélemények:

• korlátozott vélemény,
• ellenvélemény.

Korlátozott véleményt kell adni a könyvvizsgálónak miután elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot gyűjtött össze, és arra a következtetésre jutott, hogy a hibás állítások önmagukban vagy összességükben lényegesek, de nem átfogó hatásúak a pénzügyi kimutatások szempontjából, vagy nem képes elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni, amelyre alapozza a véleményt, de azt a következtetést vonja le, hogy a fel nem tárt esetleges hibás állítások pénzügyi kimutatásokra gyakorolt lehetséges hatásai lényegesek lehetnek, de nem átfogóak.

Korlátozott vélemény esetén kötelező belevenni a jelentésbe az összes alapvető ok egyértelmű ismertetését is, és amennyiben számszerűsíthető, azok pénzügyi kimutatásra gyakorolt hatását.

Ellenvéleményt (ellenvéleményt tartalmazó elutasító záradékot) kell adni, ha a véleményeltérés olyan lényeges és átfogó hatású a pénzügyi kimutatások megítélése tekintetében, hogy a vélemény korlátozása már nem tárja fel kellőképpen a pénzügyi kimutatások félrevezető vagy hiányos jellegét. A könyvvizsgálónak ellenvéleményt kell kiadnia, ha elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot gyűjtött össze és arra a következtetésre jutott, hogy a hibás állítások önmagukban vagy összességükben lényegesek és egyben átfogó hatásúak a pénzügyi kimutatások szempontjából. Ellenvélemény nyilvánítása akkor indokolt, ha a könyvvizsgáló nem ért egyet a pénzügyi kimutatások megítélése tekintetében a társaság vezetőségével vagy tulajdonosaival. A könyvvizsgáló azt, hogy a pénzügyi kimutatások véleménye szerint nem nyújtanak megbízható és valós képet, indokaival és bizonyítékaival alátámasztva megvitatja a vezetőséggel illetve - ha módja van rá -, a tulajdonosokkal. Amennyiben a társaság vezetősége nem végzi el a pénzügyi kimutatások korrekcióját, úgy indokolt az ellenvélemény nyilvánítása.

Bizonytalanság miatt adható vélemények:

• korlátozott vélemény,
• véleménynyilvánítás visszautasítása.

Korlátozott véleményt (záradékot) kell kifejezni akkor, amikor a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy minősítés nélküli vélemény nem adható, viszont a vizsgálati hatókör korlátozása nem annyira lényeges és átfogó érvényű, hogy a véleménynyilvánítás visszautasítására lenne szükség.

Az üzletmenettől függően korlátozni kell a véleményt például akkor, ha a társaság hibájából a könyvvizsgáló nem vett részt a készletek leltárfelvételénél, azaz hatókörében korlátozva volt. Olyan társaságok esetén természetesen nem kötelező részt venni a leltárfelvételen, amelyeknél a mérlegfőösszeghez képest és a lényegesség szempontjából nem kell különösebb súlyt helyezni a készletértékre.

A könyvvizsgálónak vissza kell utasítania a véleménynyilvánítást, ha nem képes elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a vélemény megalapozásához, és arra a következtetésre jut, hogy a fel nem tárt esetleges hibás állítások pénzügyi kimutatásokra gyakorolt lehetséges hatásai lényegesek és egyben átfogóak lehetnek.

A könyvvizsgálónak vissza kell utasítania a véleménynyilvánítást, ha rendkívül ritkán előforduló és sok bizonytalanságot magukban foglaló körülmények között arra a következtetésre jut, hogy bár minden egyes bizonytalanságra vonatkozóan elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerzett, a bizonytalanságok esetleges kölcsönhatása és a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt lehetséges kumulatív hatásuk miatt nem lehetséges véleményt alkotni a pénzügyi kimutatásokról.

A könyvvizsgálónak például véleménynyilvánítás visszautasítását tartalmazó záradékot kell adni, ha olyan szigorú számadású bizonylatok, illetve dokumentumok semmisültek meg, amelyek nélkül a könyvvizsgáló nem tud elégséges bizonyosságot szerezni arról, hogy a pénzügyi beszámoló lényeges hibáktól mentes, és másolatok sem állnak rendelkezésre.

A vezetőség tagjai a fordulónap és a mérlegkészítés (illetve a könyvvizsgálat) közötti időszakban megváltozhatnak. Előfordulhat, hogy az új vezetőség nem vállal felelősséget a beszámolóért, nem írják alá a teljességi nyilatkozatot. A vezetőség nyilatkozata is könyvvizsgálói bizonyíték, így ilyen esetben vagy bármely esetben, amikor a vezetőség megtagadja a teljességi nyilatkozat aláírását, a könyvvizsgálónak véleménynyilvánítás visszautasítását tartalmazó véleményt kell kiadnia.

Könyvvizsgálói véleményt nem befolyásoló tényezők - figyelemfelhívó megjegyzés

A könyvvizsgálói jelentésbe foglalt bekezdés, amely a pénzügyi kimutatásokban megfelelően prezentált vagy közzétett olyan kérdésre vonatkozik, amely a könyvvizsgáló megítélése szerint fontossága miatt alapvető abból a szempontból, hogy a felhasználók megértsék a pénzügyi kimutatásokat. A könyvvizsgálói jelentés figyelemfelhívó bekezdéssel történő kiegészítése nincs hatással a könyvvizsgálói véleményre.

Az ilyen bekezdésnek kizárólag a pénzügyi kimutatásokban prezentált vagy közzétett információkra szabad hivatkoznia.

Lehetséges körülmények, amelyek között a könyvvizsgáló szükségesnek tarthatja a jelentés kiegészítését egy figyelemfelhívó bekezdéssel:

• kivételes peres ügy vagy szabályozói intézkedés jövőbeli kimenetelével kapcsolatos bizonytalanság,
• egy új számviteli standard (például egy új nemzetközi pénzügyi beszámolási standard) korábbi alkalmazása (ha ez engedélyezett), amely átfogó hatással van a pénzügyi kimutatásokra annak hatálybalépésének napja előtt,
• egy nagyobb katasztrófa, amely jelentős hatást gyakorolt vagy gyakorol továbbra is a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetére.

Egyéb kérdések bekezdés

A könyvvizsgálói jelentésben foglalt bekezdés, amely a pénzügyi kimutatásokban prezentált vagy közzétett kérdéseken kívüli olyan kérdésre vonatkozik, amely a könyvvizsgáló megítélése szerint releváns abból a szempontból, hogy a felhasználók megértsék a könyvvizsgálatot, a könyvvizsgáló felelősségét vagy a könyvvizsgálói jelentést.