2019. január 1-től lényegesen átalakult az innovációs járulék fizetési kötelezettség megállapításának módszere.
Innovációs járulékfizetésre kötelezett alapvetően minden, belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság, kivéve a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alakuló adózó és annak előtársasága, valamint a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló társaság. Szintén nem kötelezett innovációs járulék fizetésére azon gazdálkodó, amely a számviteli törvény alanya, de nem minősül gazdasági társaságnak. Ilyen például a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni cég, a szövetkezet, az alapítvány, az egyesület, a költségvetési intézmény.
A járulékfizetési kötelezettség alól továbbra is mentesülhetnek azok a vállalkozások, amelyek megfelelnek a kis- és mikrovállalkozás kritériumainak (a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004.évi XXXIV. törvény alapján):
Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Viszont az idéntől életbelépő változások a kötelezettek körét meglehetősen kibővítik azzal, hogy már azok a vállalkozások is kötelezetté válnak, amelyek egyedi mutatószámaik alapján még nem lennének azok, viszont a kapcsolódó- és partnervállalkozásaikkal összeszámított mutatószámaik alapján már közép- vagy nagyvállalkozásnak minősülnek az év első napján. (Ezzel valójában a 2012-2014. közötti szabályozás kerül visszaállításra.)
Ez a változás kétféle vállalattípust érinthet:
- multinacionális cégcsoportok hazai leányvállalatait, amelyek esetében már össze kell számolni a külföldi anyavállalat és a cégcsoport többi tagjának mutatószámait is,
- hazai cégcsoportok tagvállalatait, amelyek esetében eddig szintén egyedileg kellett megállapítani a kötelezettséget
Mely vállalkozásokkal szükséges a mutatószámokat összevonni?
- Partnervállalkozásokkal: a vizsgált cégnek önállóan vagy kapcsolt vállalkozásival együtt 25%-ot meghaladó, maximum 50%-os szavazati vagy tulajdoni hányada van
- Kapcsolódó vállalkozásokkal: olyan vállalkozások, ahol egy vállalkozás a másik vállalkozásban:
- a szavazatok többségével rendelkezik
- jogosult a vezető tisztségviselő vagy a felügyelő bizottság megválasztására vagy visszahívására
- a tulajdonosokkal kötött szerződés alapján döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol
- a szavazatok többségét egyedül birtokolja más tulajdonosokkal kötött szerződés alapján
továbbá, ha a fentiek egy vagy több vállalkozáson keresztül valósulnak meg, illetve kapcsolódó vállalkozásnak minősül egy magánszemély vagy magánszemélyek közösen fellépő csoportja, - a fent meghatározott esetekben - amennyiben azonos vagy szomszédos piacon működnek.
A mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó korlátot vagy a pénzügyi határértékeket, akkor nem válik egyből innovációs járulék kötelezetté, csak abban az esetben, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi ezt. Mindez azt jelenti, hogy 2019. január 1-én az utolsó két elfogadott beszámolón kívül egyes esetekben korábbi időszakokra elfogadott beszámolókat is vizsgálni kell.
Az innovációs járulék alapja a helyi iparűzési adóalappal egyező:
+ számviteli törvény szerinti nettó árbevétel
- korrekciós tételek, kiemelten: anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások értéke
= adóalap
Az adó mértéke: az adóalap 0,3%-a.
Azok az adózók, akik korábban is kötelezettek voltak, éves bevallásuk alapján fizetnek negyedévente adóelőleget, viszont azok az adózók, akik 2019-ben első ízben válnak adókötelezetté, adóelőleget kell, hogy bevalljanak negyedéves gyakorisággal. 2019. első és második negyedévére az előleget a járulék várható 2019. éves összege alapján kell megállapítani, 2019. harmadik negyedévétől 2020. második negyedévéig pedig 2019. május 31-ei nappal a 2018. évi tényadatok alapján kell az előleget megállapítani, és bevallani. Fontos továbbá, hogy a feltöltési (adóelőleg-kiegészítési) előírások is alkalmazandóak.
