Amennyiben külföldi munkavállaló felvételén gondolkodunk, utána kell járni, mely törvények vonatkoznak az adott külföldi munkavállalóra. Ennek meghatározásához tudnunk kell, hogy a leendő munkavállaló EGT tagállamból származik-e, vagy harmadik országbeli állampolgár.
EGT állampolgár vagy harmadik országbeli állampolgár?
Az EGT állampolgár az Európai Unió tagállamának, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak az állampolgára (a magyar állampolgár kivételével). A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek (EGT állampolgárok) kivételével a nem magyar állampolgárok tartoznak a harmadik országbeli állampolgárok körébe. Az ő esetükben a munkába állás nem olyan egyszerű, mint egy EGT-s esetében, mert szükségük van tartózkodási- és általában munkavállalási engedélyre is. Munkavállalási engedély azonban nem szükséges minden harmadik országbeli számára, a 355/2009 XII.30. jogszabály 2. § közli a munkavállalási engedély alóli mentesség különböző eseteit. Ilyenkor továbbra is csak tartózkodási engedélyt kell kérelmezni a bevándorlási hivataltól, mint korábban is.
Harmadik országbeliek foglalkoztatása
2014. január 1-jétől megváltozott az ügyintézés az engedélykérelem tekintetében. Az a harmadik országbeli állampolgár, aki nem mentes a munkavállalási engedély alól, az új szabály szerint összevont engedélyt kérelmezhet, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki, a helyileg illetékes munkaügyi központtal együttműködve. Az összevont eljárás azért előnyös, mert elég csak a bevándorlási hivatalnál megjelenni személyesen, ugyanakkor az ügyintézési határidő akár 3 hónapra is elnyúlhat. Ezért célszerű már a tervezett foglalkoztatás előtt elindítani a folyamatot, beszerezni a szükséges papírokat, a külföldi munkavállaló ugyanis csak akkor állhat munkába, ha kézhez kapta az összevont engedélyt. Amennyiben a munkavállaló munkahelyet szeretne váltani, ismét kérvényezni kell az összevont engedélyt, az előző engedély érvényességétől függetlenül.
Vannak olyan esetek is, amikor a vállalatnak munkaerő igényt kell bejelentenie és kérvényezni kell a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatát. Ezt a folyamatot továbbra is a munkáltatónak kell elindítania a helyileg illetékes munkaügyi központnál.
A munkáltató kötelességei
A 2011. augusztus 1-jén hatályba lépett jogszabály alapján a munkáltatónak kötelessége meggyőződni arról, hogy a foglalkoztatni kívánt harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a szükséges tartózkodási és munkavállalási engedéllyel, ezek hiányában a külföldi nem kezdhet el dolgozni. E kötelesség elmulasztása esetén a munkáltató közrendvédelmi bírsággal számolhat, mely akár 500.000 Ft-ig is terjedhet.
Összegzés
Egy harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása nem egyszerű, ismerni kell az érvényes jogszabályokat, és minden dokumentumnak meg kell felelnie az elvárásoknak. A bírság és az információhiányból adódó esetleges kellemetlenségek elkerülése érdekében azt javasoljuk a munkáltatóknak, hogy alaposan vizsgálják meg a folyamatokat, és szükség esetén kérjenek tanácsot.