Az idei évkezdés is több munkaügyi változást hozott, ezeket az alábbiakban gyűjtöttük össze.
Minimálbér, garantált bérminimum
A 483/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet rendelkezik arról, hogy 2014. január 1-jétől a minimálbér havi összege havi 98.000 Ft-ról 101 500 Ft-ra, míg a garantált bérminimum havi 114.000 Ft-ról 118.000 Ft-ra emelkedik. Ennek megfelelőn a heti minimálbér 23 360 Ft, a napi minimálbér 4670 Ft, az egy órára jutó minimálbér 584 Ft, a heti garantált bérminimum 27 160 Ft, a napi garantált bérminimum 5430 Ft és az egy órára jutó garantált bérminimum 679 Ft-ra változott.
|
|
2013
|
2014
|
|
minimálbér, havibér
|
98.000 Ft
|
101.500 Ft
|
|
minimálbér, hetibér
|
22.560 Ft
|
23.360 Ft
|
|
minimálbér, napibér
|
4.510 Ft
|
4.670 Ft
|
|
minimálbér, órabér
|
564 Ft
|
584 Ft
|
|
garantált bérminimum, havibér
|
114.000 Ft
|
118.000 Ft
|
|
garantált bérminimum, hetibér
|
26.250 Ft
|
27.160 Ft
|
|
garantált bérminimum, napibér
|
5.250 Ft
|
5.430 Ft
|
|
garantált bérminimum, órabér
|
656 Ft
|
679 Ft
|
A 2010. évi LXXV. egyszerűsített foglalkozatásról szóló törvény 4. §-a szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. A következőképpen alakul 2014-ben az egyszerűsített foglalkozatás kapcsán a minimálbér és a garantált bérminimum:
|
Egyszerűsített foglalkozás
|
2013
|
2014
|
|
minimálbér, havibér
|
83.300 Ft
|
86.275 Ft
|
|
minimálbér, hetibér
|
19.176 Ft
|
19.856 Ft
|
|
minimálbér, napibér
|
3.834 Ft
|
3.970 Ft
|
|
minimálbér, órabér
|
479 Ft
|
496 Ft
|
|
garantált bérminimum, havibér
|
99.180 Ft
|
102.660 Ft
|
|
garantált bérminimum, hetibér
|
22.838 Ft
|
23.629 Ft
|
|
garantált bérminimum, napibér
|
4.568 Ft
|
4.724 Ft
|
|
garantált bérminimum, órabér
|
571 Ft
|
591 Ft
|
Utazási költségtérítés
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést a 39/2010. (II.26) Kormányrendelet szabályozza. A költségtérítés felső korlátjáról a nemzetgazdasági miniszter közleményt ad ki minden év január 25-ig a Nemzetgazdasági Közlönyben, így a 2014. évi adatok hamarosan nyilvánosságra kerülnek.
A munka törvénykönyvének változásai
Megállapodás a szabadság egyharmadának átviteléről
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) módosult az év első napjával, így megváltozott a szabadság kiadásával kapcsolatos szabályozás. 2013-ban a munkáltató és a munkavállaló megállapodást köthetett arra vonatkozóan, hogy a munkáltató jogosult legyen az alapszabadság és az életkor alapján megállapított pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig kiadni. Az idei évtől már csak az életkor szerinti pótszabadság sorsáról rendelkezhetnek hasonló módon a felek, ezáltal az éves szabadságtervezés folyamán számolni kell azzal, hogy a fiatalabb korosztály tagjai nem vagy csak kisebb mértékű szabadságot vihetnek át az esedékesség évét követő év végéig.
Kötetlen munkarend
A kötetlen munkarend alkalmazásának szabályai jelentősen módosultak, mely kiemelt figyelmet érdemel, hiszen kötetlen munkarend alkalmazása esetén a munkáltató nem köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét tartamát, ezáltal többletdíjazás, pótlékok ilyen jogcímeken nem kerülnek megállapításra. A tavalyi évben már abban az esetben is megvalósulhatott a kötetlen munkarendben történő foglalkoztatás, amennyiben a munkáltató a munkakör sajátos jellegére tekintettel a napi munkaidő felének beosztási jogát a munkavállaló számára írásban átengedte. Az idei évtől a kötetlen munkarend alkalmazása csak abban az esetben lehetséges, ha a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel a munkaidő beosztás joga teljes mértékben, írásban átengedésre kerül a munkavállaló részére.
GYED EXTRA
2014. január 1-jétől lépett hatályba a 2013. évi CCXXIV. törvény, amely a gyermekgondozási ellátások átalakításáról rendelkezik. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2013. december 10-én tájékoztatót adott ki a GYED EXTRA-ról, mely a www.kormany.hu/hu/gyik/gyed-extra-a-valasztas-szabadsaga linken érhető el.
GYED/GYES melletti munkavégzés
A gyermekgondozási díj (GYED) és a gyermekgondozási segély (GYES) folyósítása mellett az idei évtől munkát vállalhatnak azok a szülők, akiknek gyermeke elmúlt egy éves, ellentétben a 2013-as jogszabályokkal, amely szerint GYED mellett egyáltalán nem, GYES mellett pedig főszabály szerint csak heti 30 órában dolgozhatott a jogosult. Az új rendelkezés azokat a szülőket is érinti, akiknek a 2014. január 1-je előtt született gyermekük már elmúlt egyéves. Azok a szülők, akik munkavállalásuk okán szüneteltették a gyermek után járó ellátást újra igényelhetik annak továbbfolyósítását. A munkába történő visszatérést nem kell bejelenteni a GYES/GYED-et folyósító szervnek, mindössze a munkáltató tájékoztatása szükséges.
Testvér GYED/GYES
A gyermek után járó gyermekgondozási ellátások (GYED, GYES) továbbfolyósításra kerülnek abban az esetben, ha 2014. január 1. után újabb gyermek születik a családba, aki után a szülők szintén jogosultak lesznek ellátásra. Korábban a szülőknek választaniuk kellett, hogy melyik gyermekükre tekintettel veszik igénybe az ellátást.
2014 előtt született gyermek után folyósított ellátásról már nem kell lemondani ahhoz, hogy igénybe lehessen venni a 2014. január 1–je után született gyermek utáni ellátást. Ezek az ellátások egyidejűleg is folyósíthatók az új szabályozásnak köszönhetően.
Diplomás GYED
2014. január 1-jétől azok számára, akik már legalább egy év aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek gyermekük születésekor, a gyermek egyéves koráig GYED-re lesznek jogosultak. Az ellátás alapja alapképzés, felsőfokú és felsőoktatási szakképzés, valamint szakirányú továbbképzés esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2014-ben 101 500 Ft), illetve mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók esetén a garantált bérminimum (2014-ban 118 000 Ft). Ha a szülő terhességi gyermekágyi segélyre jogosult, de annak összege (napi átlagkereset 70 %-a) kedvezőtlenebb a diplomás GYED összegénél, a szülő döntésén múlik, hogy melyik ellátást veszi igénybe.
A már végzett hallgatók esetén diplomás GYED-re jogosult a szülő is, aki munkaviszony hiányában a diploma (abszolutórium) megszerzését követő 1 éven belül ad életet gyermekének.
Egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos változások
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult, annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátást igénybe tudja venni, 2013-ban havonta 6660 Ft (naponta 222 Ft) összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére volt kötelezett. 2014. január 1-jével a járulék összege havi 6810 Ft és napi 227 Ft-ra emelkedik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) 19. § (4) bekezdése szerint.
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 2014. január 1-jétől a korábbinál több esetben mentesül az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék fizetése alól. Amennyiben keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, valamint egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, úgy továbbra sincs egészségbiztosítási szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége, továbbá két új kategóriával bővült a mentesülés köre, egyrészt az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység szünetelése alatt, másrészt amennyiben a foglalkoztatás tartama a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.
Családi járulékkedvezmény
A családi kedvezményről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja. tv.) a 29/A. és 29/B §-aiban rendelkezik.
A családi kedvezmény az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 Ft, három és minden további eltartott esetén 206 250 Ft.
A családi kedvezmény 2014. január 1-jétől kiegészült a családi járulékkedvezménnyel, melyet Tbj. 24/A. §-a szabályoz. Eszerint az Szja tv.-ben meghatározott családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, valamint a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.
A kedvezmény mértéke a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 %-a, de legfeljebb a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (7%), valamint a nyugdíjjárulék (10%) együttes összege képezi. A munkaerő piaci járulékból a kedvezmény nem érvényesíthető.
Példaként vegyünk egy három kedvezményezett eltartottat nevelő munkavállalót 300000,- Ft összegű bruttó jövedelemmel. A munkavállaló 618.750 Ft családi adókedvezményre jogosult. A bruttó jövedelméből 300.000 Ft kedvezményt tud érvényesíteni, így személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem terheli, a járulékkedvezményének alapja a 318.750 Ft lesz. A kedvezmény 16%-át, 51.000 Ft-ot tud még érvényesíteni a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék erejéig. A járulékok együttes összege 51.000,- Ft, ezáltal a bruttó béréből mindössze csak a munkaerő-piaci járulék kerül levonásra.
|
|
Mértéke
|
2013
|
2014
|
|
Bruttó bér
|
|
300000
|
300000
|
|
Személyi jövedelemadó
|
16%
|
48000
|
48000
|
|
Természetbeni egészségbiztosítási járulék
|
4%
|
12000
|
12000
|
|
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék
|
3%
|
9000
|
9000
|
|
Nyugdíjjárulék
|
10%
|
30000
|
30000
|
|
Munkaerő-piaci járulék
|
1,5 %
|
4500
|
4500
|
|
Nettó bér
|
|
244500
|
295500
|
A családi járulékkedvezmény havi összegét az adóelőleget megállapító munkáltatónak minősülő foglalkoztató állapítja meg, a munkavállalónak nyilatkoznia kell, ha nem szeretné igénybe venni a kedvezményt.
Szociális hozzájárulási adó kedvezményei
A kormány a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít. Az adókedvezményt az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (továbbiakban Eat. tv.) 461-462. §-a szabályozza. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból a következő járulékkedvezmények vehetők igénybe:
Megváltozott munkaképességűek utáni kedvezmények
Megváltozott munkaképességű személynek minősül az a személy, aki 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
Esetükben a szociális hozzájárulási adó utáni részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér (2014. január 1-jétől 101.500 Ft) kétszeresének (203.000 Ft) 27%-val. Tehát a munkáltatói közteher – szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás - 28,5% helyett 0%.
A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén
A járulékkedvezmény mértéke 25 év alatti pályakezdő munkavállaló foglalkoztatása esetén a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér 27%-a, így a munkáltatói közteher mértéke 0%. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással a munkáltató részére igazolja, hogy eddig legfeljebb 180 nap biztosítással járó munkaviszonnyal rendelkezik, ugyanis pályakezdőnek minősül az a munkavállaló, aki legfeljebb 180 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
25 év alatti nem pályakezdők, és az 55 év feletti munkavállalók esetében a bruttó munkabér 14,5%-a a kedvezmény mértéke, a munkáltató 28,5% helyett 14% közterhet köteles fizetni.
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a kedvezmény a bruttó munkabér 14,5%-a, (legfeljebb 100.000,- Ft-ig) ez alapján a munkáltatói közteher 28,5% helyett 14%. A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének 9. főcsoportjába tartozó munkavállalókra vonatkozik a kedvezmény.
Tartósan álláskereső elhelyezkedését segítő munkáltatói teher csökkentése
A tartós - 6 hónapot meghaladó - munkanélküliséget követően elhelyezkedő munkavállaló esetében a kedvezmény mértéke bruttó munkabér 27%-a a foglalkoztatás első két évében. Ez esetben a munkáltatónak nincs közteher fizetési kötelezettsége. A munkaviszony harmadik évében a bruttó munkabér 14,5%-ára csökken a kedvezmény, a fizetendő közteher tehát 14%. Ennek feltétele az állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolás a 6 hónapot meghaladó munkanélküliségről.
Kisgyermekes anyukák elhelyezkedését segítő bérköltség csökkentése
2014. január 1-jétől változik a kisgyermekes anyukák foglalkoztatásával kapcsolatos adókedvezmény.
A gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után a foglalkoztatás első két évében a kedvezmény mértéke a bruttó munkabér 27%-a, a foglalkoztatás harmadik évében a bruttó munkabér, de legfeljebb 14,5%-a. Az első esetben a munkáltatói közteher 28,5% helyett 0%, második esetben 14%.
A GYED extra intézkedéscsomaggal összhangban a 3 vagy több gyermekes családok esetében a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után a foglalkoztatás első három évében a bruttó munkabér 27%-a, a foglalkoztatás negyedik-ötödik évében a bruttó munkabér 14,5%-a. Az első esetben a munkáltatói közteher 28,5% helyett 0%, második esetben 14%.
A kedvezmény 2014. január 1-je előtt kezdődő munkaviszony esetében is érvényesíthető az ellátás megszűnését követő hónaptól a 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig, mely a korábbi szabályozáshoz képest két évvel hosszabb mértékű támogatott időszakot eredményez.
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye
A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér 27%-a, a foglalkoztatás harmadik évében a bruttó munkabér 14,5%-a. Tehát az első két évben köztehermentes a foglalkoztatás, míg a harmadik évben 14%-os mértékűre csökken.
A szabad vállalkozási zónában működő kifizetők körét az Eat. tv. 462/E. 3. bekezdése határozza meg.
Kutatók foglalkoztatása után járó járulékkedvezmény
Az Eat. tv. 2014. január 1-jétől a 462/F. §-sal bővül, amely a kutatók után járó adókedvezményről rendelkezik.
E § értelmezésében a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetében a kedvezmény mértéke a bruttó munkabér 27%-a, azaz teljesen köztehermentes a foglalkoztatás. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetén pedig a bruttó munkabér 14,5%-a, ez esetben a munkáltatói közteher 28,5% helyett 14%.
FONTOS!
A munkáltatói kedvezményeket az összes csoportban bruttó 100.000 forintos jövedelemig lehet érvényesíteni, az e fölötti részre nem érvényesíthető a kedvezmény!
Kivételt képez ez alól a kutatók foglalkoztatása, ahol a kutató, fejlesztő estében 500.000 Ft, doktori képzésben résztvevő hallgató, vagy doktorjelölt esetében pedig 200.000 Ft a felső határ.
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény
2013-ban az a foglalkoztató, aki a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta adókedvezményt vehetett igénybe, azonban 2014. január 1-jétől már nem vehető igénybe a munkabér nettó értékének megőrzésével kapcsolatos adókedvezmény.
|
alany
|
jogszabályhely
|
csoportosítás
|
kedvezmény mértéke
|
igénybevétel feltétele
|
közteher mértéke (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás)
|
|
Szakképzettség nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló
|
Eat. Tv. 461. § 1.
|
|
bruttó munkabér 14,5 %-a, de legfeljebb 100.000 Ft 14,5 %-a
|
A FEOR 9. csoportjába tartozó foglalkozás
|
28,5 % helyett 14 %
|
|
Megváltozott munkaképességű munkavállaló
|
Eat. tv. 462/A.
|
|
adóalap 27%-a, legfeljebb minimálbér kétszeresének 25 %-a (101.500*2*0,27=54.810Ft)
|
|
28,5 % helyett 0 %
|
|
25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló
|
Eat. tv. 462/B. §
|
25 év alatt, pályakezdő (legfeljebb 180 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezik) 2 évig
|
bruttó munkabér 27 %-a, legfeljebb 100.000 Ft 27%-a
|
állami adóhatóság által kiadott igazolvány a biztosítási jogviszonyról
|
28,5 % helyett 0 %
|
|
25 év alatt nem pályakezdő
|
bruttó munkabér 14,5%-a, legfeljebb 100.000 Ft 14,5%-a
|
|
28,5 % helyett 14 %
|
|
55 év feletti munkavállaló
|
bruttó munkabér 14,5%-a, legfeljebb 100.000 Ft 14,5%-a
|
|
28,5 % helyett 14 %
|
|
Tartósan álláskereső személy után
|
Eat. tv. 462/C. §
|
a foglalkoztatás első 2 évében
|
bruttó munkabér 27 %-a, legfeljebb 100.000 Ft 27%-a
|
állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolás az álláskereső állapotról
|
28,5 % helyett 0 %
|
|
a foglalkoztatás 3. évében
|
bruttó munkabér 14,5%-a, legfeljebb 100.000 Ft 14,5%-a
|
28,5 % helyett 14 %
|
|
Anyasági ellátás alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló
|
Eat. tv. 462/D. §
|
GYES-ben GYED- ben részesül, részesült
|
foglalkoztatás első két évében bruttó munkabér 27 %-a, legfeljebb 100.000 Ft 27%-a
|
hivatalos igazolás az anyasági ellátás folyósításáról
|
28,5 % helyett 0 %
|
|
foglalkoztatás 3. évében bruttó munkabér 14,5%-a, legfeljebb 100.000 Ft 14,5%-a
|
28,5 % helyett 14 %
|
|
3 gyermekre tekintettel családi pótlékra, és GYES-ben GYED- ben részesül, részesült vagy gyermeknevelési támogatásban részesült
|
foglalkoztatás első 3 évében bruttó munkabér 27 %-a, legfeljebb 100.000 Ft 27%-a
|
GYES és GYED hivatalos igazolás az anyasági ellátás folyósításáról, valamint 3 gyerek után folyósított családi pótlékról szóló kincstári igazolás
|
28,5 % helyett 0 %
|
|
foglalkoztatás 4.-5. évében bruttó munkabér 14,5%-a, legfeljebb 100.000 Ft 14,5%-a
|
28,5 % helyett 14 %
|
|
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokban foglalkoztatottak
|
Eat. tv. 462/E. §
|
foglalkoztatás első 2 évében
|
foglalkoztatás első 2 évében bruttó munkabér 27 %-a, legfeljebb 100.000 Ft 27%-a
|
Eat. tv. 462/E § (3) a) b) c) feltételek teljesülése
|
28,5 % helyett 0 %
|
|
foglalkoztatás 3. évében
|
foglalkoztatás 3. évében bruttó munkabér 14,5%-a, legfeljebb 100.000 Ft 14,5%-a
|
28,5 % helyett 14 %
|
|
Kutatók foglalkoztatása
|
Eat. tv. 462/F. §-
|
doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő
|
bruttó munkabér 27 %-a, de legfeljebb 500.000 Ft 27 %-a
|
2004. évi CXXXIV. törvény 4. §-a szerint kutató, fejlesztő
A2011. évi CCIV. (nemzeti felsőoktatási) törvény szerint doktorjelölt, doktori képzésben résztvevő hallgató
|
28,5 % helyett 0 %
|
|
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt
|
bruttó munkabér 14,5 %-a, de legfeljebb 200.000 Ft 14,5 %-a
|
28,5 % helyett 14 %
|
Tanulók és hallgatók foglalkoztatása 2014-től
A hallgatók foglalkoztatásában 2014. január 1-jétől változást hoz a Tbj. 11.§-a, amely ezentúl a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól mentesíti azon hallgatókat, akiket a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatnak.
Az Eat. tv. 455. § (3) d) szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony szociális hozzájárulási adókötelezettséget sem eredményez január elsejétől.
Amennyiben a hallgatói munkaszerződéssel történő foglalkoztatás 2013. évben megkezdődött a bejelentett munkavállalókat 2014. január 1-jével ki kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon!
A Tbj. 4. § k) pontja szerint a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében januártól a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat kell járulékalapnak tekinteni a tanulószerződésben meghatározott díj helyett.
Ezzel összhangban az Eat. tv. 455. § (1) c) pontja szerint a ténylegesen kifizetett díj lesz a szociális hozzájárulási adó alapja.
A tanulószerződés alkalmazásában 2014. január 1-jétől a Tbj. 8. §-a alapján szünetel a biztosítás a tanulószerződés szüneteltetésének ideje alatt.
Külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos változások
A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának engedélyezését a 2013. évi 445/2013. (XI.28.) Kormányrendelet szabályozza, amely 2014. január 1-jétől lépett hatályba.
2014. január 1-jétől a harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztató vállalatoknak idén januártól integrált engedélyt kell kérelmezniük a megváltozott törvényi szabályozás értelmében. Eddig külön-külön kellett intézni a Munkavállalási-, majd a Schengen tartózkodási engedélyeket. Mostantól a két engedélyből egy lett, azonban a munkavállaló szakmai alkalmasságát, megélhetését és lakhatását továbbra is ugyanúgy igazolni kell, ahogy az adott pozíciót is meg kell hirdetni előbb a magyar munkaerőpiacon, akárcsak eddig.
A Tbj. 11.§ b) szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki arra a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, akinek munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg. E rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.
2014. január 1-jétől hatályba lép a Tbj. 11/A. §-a, amely szerint a fentiektől eltérően a két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik. További feltétel, hogy az ok a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következzen be, és a munkavállaló 8 napon belül bejelentse az állami adóhatóságnak.
A szociális hozzájárulási adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj.11.§-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, így az említett rendelkezés alapján szociális hozzájárulási adókötelezettség nem terheli a munkáltatót.
Munkaügyi ellenőrzés 2014-es irányelvei
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2013. november 14-én adta ki a munkavédelem és munkaügyi ellenőrzés 2014-es irányelveiről szóló közleményét.
A közlemény a munkaügyi ellenőrzés irányelveként fogalmazza meg a prevenciót, melynek keretében félévente legalább két nyílt nap formájában teljes körű tájékoztatást nyújt a munkáltatóknak ismertetve legfontosabb jogaikat, kötelezettségeiket a foglalkoztatással kapcsolatban.
Az irányelv szerint továbbra is kiemelt feladat a munkaszerződések és bejelentés nélküli foglalkoztatás, a munkabér, a munka- és pihenőidő, valamint a munkaidő nyilvántartások ellenőrzése.
A munkaügyi felügyelőség törekszik az ellenőrzések ágazatokon belüli arányos elosztására, ugyanakkor a munkaügyi jogsértésekkel leginkább érintett ágazatokban prioritást élveznek az ellenőrzések, továbbá új ágazatokat is bevonnak az ellenőrzési körbe. Ami biztos, hogy a személy- és vagyonvédelmi területen működő munkáltatók az idei évben is kiemelt figyelmet kapnak – minden 10. ellenőrzés ezen a területen várható, továbbá a javítási tevékenységet folytató munkáltatók is számíthatnak a felügyelők látogatására, ugyanis minden 20. ellenőrzés területükön kerül lefolytatásra.
Amennyiben a felügyelőség bejelentés nélküli foglalkoztatást tárt fel a munkáltatónál, nagy valószínűséggel újabb ellenőrzés várható, ugyanis az irányelv szerint a foglalkozatók 80%-át utóellenőrzés keretei között ismételten ellenőrzi a felügyelőség.
Máriás Attila
vezető munkaügyi tanácsadó
Muhoray Beáta
junior munkaügyi tanácsadó
Pocsai Rita
munkaügyi gyakornok