Az alábbi hírlevelünkkel az év végi zárással kapcsolatos legfontosabb adózási teendőkben szeretnénk a segítségükre lenni, továbbá szeretnénk felhívni a figyelmet néhány kiemelt területre, melyet mindenképpen célszerűnek tartunk megvizsgálni az éves adók kalkulációinak illetve bevallásainak készítése során.
Évzárással kapcsolatos legfontosabb határidők, adminisztratív teendők
Az adózóknak a társasági adóról, az innovációs járulékról és a helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenniük, és az adót, - a megfizetett adóelőleg és előlegkiegészítés, valamint az adóévre megállapított adó különbözetét - az adóévet követő év május 31-éig kell megfizetniük, illetve a pozitív különbözetet ettől az időponttól lehet visszaigényelniük.
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak a társasági adó, innovációs járulék és helyi iparűzési adóbevallási kötelezettségüket az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell teljesíteniük, azzal hogy az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségükre az üzleti év első napján hatályos szabályok vonatkoznak.
A társasági adóról valamint az innovációs járulékról a bevallást az adóhatóság által rendszeresített 1329-es nyomtatványon, míg a helyi iparűzési adóról szóló bevallást az önkormányzatok által rendszeresített nyomtatványokon lehet megtenni. Szeretnénk ugyanakkor felhívni a figyelmüket egy adminisztrációt könnyítő változásra, melynek köszönhetően az adózók 2014. január 1-től helyi iparűzési adó bevallási kötelezettségüket a 35/2008-as PM rendeletben közzétett központi, egységes nyomtatványon is teljesíthetik. Ezt a nyomtatványt elektronikus úton azonban csak akkor lehet benyújtani, ha azt az önkormányzat rendelete lehetővé teszi.
A 2013. évi adókalkulációk készítésével kapcsolatban az alábbi fontosabb változásokra szeretnénk felhívni a figyelmüket:
Társasági adó
- A jövedelem-nyereség minimum meghatározása során figyelembe kell venni azt a 2013. január 1-től hatályos változást, melynek alapján a jövedelem-nyereség minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összegének 50%-a.
- Az alultőkésítés számítása során sem a kötelezettségeknél, sem a kötelezettségekből levonható követeléseknél nem kell 2013. január 1-től az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó ügyletekkel számolni.
- Az elhatárolt veszteség továbbra is csak az adóalap 50%-áig érvényesíthető. Ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a 2004 előtt keletkezett alapítási veszteségekre, melyek meghatározott feltételek fennállása esetén korlátlanul felhasználhatóak. Továbbá, az elhatárolt veszteségek érvényesítése során fontos figyelembe venni, hogy az elhatárolt veszteségek a keletkezésük sorrendjében használhatóak csak fel.
- Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmet, hogy a társasági adóbevallás elkészítésével egyidejűleg az adózók kötelesek a kapcsolt vállalkozásaikkal folytatott tranzakciókról transzferár dokumentációt készíteni, valamint megvizsgálni, hogy az alkalmazott ár megfelel-e a szokásos piaci ár elvének. A számviteli törvény évközi változásának köszönhetően 2013. június 30-tól lehetőségük nyílt az adózóknak, hogy amennyiben az alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól, akkor 2013. végén számviteli bizonylat ellenében utólagos ellenérték-korrekciót hajtsanak végre a könyvviteli nyilvántartásaikban úgy, hogy az eredeti ügylet ellenértékét piaci árra módosítják, mellyel elkerülhető a társasági adóalap módosítása.
- Amennyiben az adózó támogatást nyújtott, akkor az elismert költségként való érvényesítéshez be kell szereznie a támogatásban részesülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva sem lesz negatív. Jelen hírlevelünk keretében szeretnénk emlékeztetni az adózókat, hogy a juttatásban részesülő köteles ezt a tényt a beszámoló elkészítését követően is nyilatkozat útján igazolni, ezért fontosnak tartjuk a kalkuláció véglegesítése előtt annak ellenőrzését, hogy minden szükséges nyilatkozat beszerzésre került-e.
A fentiekben bemutatott 2013. évi változásokon túl az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány tipikus adózói hibát a társasági adókalkuláció készítésével és a bevallás benyújtásával kapcsolatban, melyekre szeretnénk felhívni a figyelmüket:
- Az alultőkésítés számítása során, ha a saját tőke átlagos napi állománya negatív, akkor a társasági adó törvényben meghatározott kötelezettségek után fizetendő kamat teljes összege adóalapnövelő tétel lesz.
- Elhatárolt veszteségként nem a negatív adózás előtti eredmény, hanem a negatív társasági adóalap vihető tovább a következő adóévekre.
- Amennyiben az adózó valamely adóévben fejlesztési tartalékot képzett, akkor az ennek terhére megvalósított beruházás társasági adótörvény szerinti értékcsökkenése már elszámoltnak tekintendő a felhasznált fejlesztési tartalék összegében, és ezzel az értékcsökkenéssel a társasági adóalapot már nem lehet csökkenteni.
- Amennyiben az adózó a társasági adóbevallásában nem érvényesítette az elhatárolt veszteséggel történő adóalapcsökkentési lehetőséget, akkor ezt a választását önellenőrzéssel már nem változtathatja meg.
Helyi iparűzési adó
- A helyi iparűzési adóalap számításával kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy 2013. január 1-től a nettó árbevételből már csak korlátozottan, sávosan progresszív módon vonható le az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege.
- Továbbá, amennyiben az adózónak kapcsolt vállalkozásai is vannak, akkor a helyi iparűzési adóalap megállapítását összevontan kell teljesíteni, azzal, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak meg kell állapítaniuk az összesített nettó árbevételük és az összesített nettó árbevétel-csökkentő tételek pozitív előjelű különbözetét, és a fentiekben említett számítást erre az összevont különbözetre kell elvégezniük. Az egyes adóalanyok helyi iparűzési adó alapját a különbözetnek, és az adózó nettó árbevételének az összesített nettó árbevételben képviselt aránya szerinti szorzat összegeként kell meghatározni. A fentiekben leírt összevont számítást azonban csak azon adózóknak kell alkalmazniuk, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50 százalékát.
Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmet, hogy a helyi iparűzési adókalkuláció készítése során mindenképpen célszerű megvizsgálni, hogy az árbevétel csökkentő tételként elszámolt tételek megfelelnek-e a törvényi feltételeknek, különös tekintettel az alábbiakra:
- A közvetített szolgáltatások esetében a kapcsolódó szerződésekben és számlákban megjelenik-e a közvetítés lehetősége és ténye?
- Továbbá fontosnak tartjuk megvizsgálni, hogy a közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítmények megfelelően kerülnek-e elkülönítésre, illetve biztosítva van-e az ezt tükröző szerződéses háttér.
Innovációs járulék
- Tekintettel arra, hogy az innovációs járulék alapja a helyi iparűzési adó alapjával egyezik meg, ezért szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy a fentiekben bemutatott, 2013. január 1-től hatályos, a helyi iparűzési adóalap számítására vonatkozó szabályokat az innovációs járulék számítása során is alkalmazni kell.
A fentiekben leírtaknak megfelelően, a 2013. évi adókalkulációk készítése során számos tényezőt kell figyelembe venni, továbbá tapasztalatunk szerint a jogszabályi változások adott esetben értelmezési kérdéseket is felvethetnek. Annak érdekében, hogy a jövőbeli szankciók elkerülhetőek legyenek, javasoljuk az éves adókalkulációk szakemberekkel történő felülvizsgálatát, melyben készséggel állunk rendelkezésükre.