Jelen gazdasági környezetben az árfolyam ingadozások jelentős hatással vannak egy társaság működésére, gyakran olyan mértékű realizált és nem realizált árfolyam különbözeteket könyvelnek el, amelyekkel a tervkészítéskor sem számoltak. Megállapítható, hogy a vállalkozások életében nem feltétlenül a kiemelten magas vagy alacsony deviza árfolyamok okoznak problémát, hanem sokkal inkább az árfolyamváltozások kiszámíthatatlansága. Azon vállalkozások esetében, ahol a tranzakciók jelentős része nem forintban merül fel, érdemes lehet áttérni a devizás könyvvezetésre. Ezt a témát két hírlevélben szeretnénk bemutatni, az e havi számban a devizában történő könyvvezetés elméleti oldalára térünk ki, míg a következő hónapban a hozzá kapcsolódó gyakorlati elszámolásokra.
A számviteli törvény lehetőséget ad az éves beszámoló euróban vagy USA dollárban való elkészítésére bármely vállalkozónak Magyarországon. Ennek feltétele, hogy ezt a döntést a számviteli politikában az üzleti év első napját megelőzően rögzíteni kell és a létesítő okirat szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt kell megjelölni.
Amennyiben egy vállalkozás esetében a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (funkcionális pénznem) az eurótól vagy az USA dollártól eltérő, a létesítő okiratban rögzített egyéb devizában (eurótól vagy USA dollártól eltérő) is elkészíthető az éves beszámoló, az alábbi feltételek teljesülése esetében:
- bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
- pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei
az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel (ezen feltételek együttes összegét külön-külön kell figyelembe venni).
Az áttérés előtt mindenképp át kell gondolni az ezzel járó jogi, adózási, adminisztrációs és egyéb feladatokat, amelyek esetenként többlet ráfordítást eredményezhetnek. Áttérésre kizárólag az adott vállalkozás üzleti évének végén, a mérlegfordulónapon van lehetőség. Az euróban vagy USA dollárban való könyvvezetésre áttérés legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtatható meg, amely ismét a számviteli politika és a létesítő okirat módosításával jár együtt.
Az alábbiakban szeretnénk összefoglalni az áttérés során szükséges teendőket a kapcsolódó határidők és előírások figyelembe vételével:
- Az áttérés elhatározásáról a társaság legfőbb szervének döntést kell hoznia. Ebben a határozatban a döntésnél későbbi dátumot megjelölhet az áttérés időpontjának, azonban ez az időpont nem lehet későbbi, mint az üzleti év mérlegfordulónapja.
- Az üzleti év mérlegfordulónapjáig a létesítő okirat módosítása szükséges, amelyben rögzíteni kell a könyvvezetés és a beszámolókészítés devizanemét, valamint a jegyzett tőke értékét a választott devizában. A jegyzett tőke meghatározása egy kalkulált árfolyam használatával történik, a fordulónapi tényleges árfolyam ismeret nélkül kerül kiszámításra.
- A jegyzett tőke konvertálása során átszámítási különbözet keletkezik, amely a létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke deviza összege és az év végi árfolyam alapján számított összege közötti különbözetből adódik.
- Az átszámítási különbözet a tőketartalék pozitív értékéig a tőketartalékban, ezen túl pedig az eredménytartalékban kerülhet elszámolásra. (Ennek elszámolásáról bővebben a soron következő hírlevelünkben térünk ki.)
- A létesítő okirat módosításaihoz kapcsolódóan cégbírósági végzés szükséges.
- A számviteli törvény előírja a számviteli politika módosítását a devizás könyvvezetésre való áttéréskor. Ezen változtatásokat a mérlegfordulónapig szükséges elvégezni. Amennyiben a társaság az eurótól, USA dollártól eltérő deviza alkalmazása mellett döntött, akkor a számviteli politikában szükséges bemutatni a kapcsolódó határérték számítás módját (forgalmi vagy állományi adatok kerültek-e figyelembe vételre).
- A társaságnak az áttérés időpontjával, mint fordulónappal szükséges éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készíteni az áttérés előtti pénznemben. A beszámolókészítés során a nyilvántartások zárása az év végi zárás keretében történik, az áttérés előtti pénznemben.
- A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott áttérés előtti pénznemben készült éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló közzétételének és letétbe helyezésének határideje az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja, számviteli szempontból viszont átalakulásként kell kezelni, így a rendelkezésre álló határidő lerövidül 90 napra.
- Az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni forintban és a létesítő okirat szerinti áttérési devizában, majd ezen külön mérleg alapján kell a könyveket az áttérést követő nappal megnyitni. Az átszámítás során a jóváhagyott beszámoló mérlegadatait alátámasztó főkönyvi kivonat tételei kerülnek átkonvertálásra az MNB hivatalos devizaárfolyamának alkalmazásával, azonban a főkönyvi tételek átszámítása során analitikus szinten is el kell végezni az átértékelést.
- A nyitó mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni szükséges. Közzétenni nem kell, ez a nyitó adatok alapbizonylataként fog szolgálni.
- Az áttérés első üzleti évének beszámolójában az előző évi adatokat az alábbiak szerint kell szerepeltetni:
- a mérleg előző évi adatainál a nyitómérlegben meghatározott egyenlegeket szükséges szerepeltetni,
- az eredménykimutatás előző évi oszlopát pedig ajánlott üresen hagyni,
- a kiegészítő mellékletben azonban célszerű az előző évi eredménytételeket az összehasonlíthatóság miatt átszámítani. Az eredménykimutatás átszámítására nincs előírás.
Fontosnak tartjuk azonban megemlíteni, hogy a devizás könyvvezetés során is számolni kell árfolyam különbözetekkel, amelyek a forintos és a könyvvezetés devizanemétől eltérő más devizában fennálló követelések és kötelezettségek realizált és nem realizált átértékelése miatt keletkez(het)nek.
Az adóbevallásokat a devizában történő könyvvezetés során is forintban kell teljesíteni, amelyek alátámasztására a megfelelő (forintban vezetett) analitika kiemelten szükséges, ezért a devizás könyvvezetésre való áttérés előtt mindenképp szükséges megvizsgálni, hogy a könyvelésre használt szoftver ezt megfelelően tudja-e elkészíteni és kezelni.
Az ÁFA fizetéskor, illetve visszaigényléskor minden esetben realizált árfolyam különbözet fog keletkezni, míg az adóbevallások közül a munkabérhez kapcsolódó adókat és járulékokat a hónap utolsó napján érvényes árfolyamon kell a könyvelés devizanemére átszámítani. Ezek pénzügyi teljesítése is szintén realizált árfolyamkülönbözet elszámolásával fog járni. Év végén pedig a forintban fennálló adó- és járulék fizetési kötelezettségek, esetleg visszaigénylések nem realizált árfolyamkülönbözet elszámolását vonják maguk után.
A társasági adó bevallást is szintén forintban kell elkészíteni. A bevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény a könyvelés pénznemének megváltoztatása esetére adóalap korrekciós tételeket ír elő az átszámítási különbözetekkel kapcsolatosan (az összevont áttérési különbözet társasági adóalap módosító tétel).