A behajtási költségátalány intézménye a 2016. március 24-én hatályba lépett1, a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvénnyel (továbbiakban: törvény) újraszabályozása került.
Jelen tájékoztatónkban az ezzel kapcsolatos változásokra szeretnénk felhívni szíves figyelmüket.
Ami nem változott:
v
v Kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül 40 eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (behajtási költségátalány) tarthat igényt.
vA szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet
vAbban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett
v40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható
vAnnak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozása áll fenn
vKésedelmenként és nem számlánként követelhető az adóstól
vA jogosult (hitelező) a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét az egyéb bevételek között számolja el
Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult (változatlanul) a behajtási költségátalány összegét a könyveiben csak akkor tüntetni fel, ha az hozzá ténylegesen befolyt.
A társasági adó törvény szerinti adóalapot is csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán.
Ami változott:
Az új szabályozás alapján kötelezetti oldalon a behajtási költségátalány nem a késedelembe esés időpontjával válik esedékessé (fizetendővé), hanem ez attól függően következik be, hogy a késedelembe eső önként teljesíti-e azt vagy sem.
a)Önkéntes teljesítés esetén, a megfizetés időpontja lesz a költségátalány esedékességének időpontja, a könyvviteli nyilvántartásaiban ekkor kell rögzítenie azt a kötelezettnek.
b)Önkéntes teljesítés hiányában abban az esetben kerülhet kimutatásra a kötelezettség, ha a jogosult a teljesítésre a kötelezettet felszólítja, ilyenkor az esedékesség időpontja az első felszólítás időpontja. Az első felszólítást a késedelem beálltának időpontját követő egy éven belül kell megtenni, ellenkező esetben a felszólítás a jogvesztő határidő miatt nem jár joghatással.
●
Számviteli szempontból a kötelezett oldalán az egyéb ráfordítások között kell elszámolni többek között a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányok összegét.
Amennyiben az első felszólítást a jogosult az egy éves jogvesztő határidőn belül megtette, a kötelezettség esedékessé válik, de abban az esetben, ha a jogosultnak ez a felszólítás ellenére nem kerül megfizetésre, az általános elévülési időn – 5 éven belül – kérheti az őt megillető összeget a kötelezettől.
A jogvesztő határidő tehát csak az igényérvényesítés kezdő időpontjára vonatkozik, a határidőn belül érvényesített költségátalány már az általános szabályok szerint követelhető a kötelezettől, ha ő az első felszólításra nem fizeti meg ennek összegét.
A hatályos szabályozás a kötelezetti késedelem kimentésének lehetőségét a jogosult igénye érvényesítésének során biztosítja; eredményes kimentés esetén a kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles.
Amennyiben a kötelezettnek a behajtási költségátalány összegét megfizetnie nem kell, azt szintén nem köteles könyveiben szerepeltetni.
Lemondás a behajtási költségátalányról:
Az igény érvényesítésének lehetőségéről a jogosult a jogvesztő határidő bekövetkezése előtt lemondhat.
Abban az esetben, ha a jogosult még esedékessé nem vált kötelezettség esetén tesz kifejezett lemondó nyilatkozatot, a feleknek számviteli kötelezettsége ezzel kapcsolatban nincs, hiszen a jogosult csak a pénzügyileg rendezett költségátalányt mutatja ki könyveiben, a kötelezett pedig a még esedékessé nem vált költségátalányt nem kell, hogy kimutassa.
Fentiekből következően a társasági adó rendszerében a jogosultnak nem kell a követelés elengedéséhez kapcsolódó adóalap-módosító tétel alkalmazásával számolnia, illetve kötelezetti oldalon sem történik meg bevétel kimutatása, ami társasági adóalapot eredményezne.
Amennyiben azonban a jogosult felszólítja a késedelembe esőt a költségátalány megfizetésére és az így esedékessé válik, a kötelezettnek azt kötelezettségként kell kimutatnia.
Ha utóbb a jogosult a behajtási költségátalány összegéről mégis lemond, ez már a követelés elengedéseként értékelhető, de tekintettel arra, hogy könyvviteli nyilvántartásában ez követelésként nem szerepel, társasági adó kötelezettségét ez a lemondás nem befolyásolja. A kötelezett ilyenkor a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét egyéb bevételként mutatja ki, ami nála társasági adóalapot képez.
A törvény hatálya:
A törvény 2016. március 24. napján lépett hatályba, azonban előírásait a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell.
Számviteli szempontból a hatálybalépéssel egyidejűleg a korábbi szabályozás alapján a könyvekben kimutatott behajtási költségátalányból származó kötelezettséget az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni.
Reméljük, hogy összefoglaló tájékoztatónk segítségül szolgál Önöknek a jogszabály értelmezésében, egyedi kérdésekben, illetve részletes tanácsadásért kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal!
Tisztelettel:
Hajnal Péter
Ügyvezető Igazgató
BDO Magyarország Könyvelő és Bérszámfejtő Kft.