2013. július 1-jén a Polgári Törvénykönyvbe bekerült a behajtási költségátalány követelésre vonatkozó bekezdés, amely megtalálható az új, 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben is. Ez alapján, amennyiben a vállalkozások közötti, illetve a hatóság és a vállalkozás közötti szerződések alapján a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 euró összeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.
Mértéke
A törvény értelmében a hitelező jogosult legalább 40 euró összegű behajtási költségátalány követelésére minden további feltétel nélkül. Ez független a pénztartozás ügyleti és késedelmi kamattal emelt összegétől, a kártérítés összegébe beletartozik, a kötbérbe azonban nem. Fontos kiemelni a ”legalább” jelzőt, amely arra utal, hogy a szerződő felek a szerződésben a behajtási költségátalány összegét minimum 40 euróban, de attól nagyobb összegben is meghatározhatják. A ”minden további feltétel nélkül” azt jelenti, hogy ez az összeg (legalább 40 euró) a késedelembe esés napjától esedékes, külön fizetési felszólítás nélkül is megilleti a hitelezőt. Valamint mindentől függetlenül jár ez az összeg, akkor is, ha az adós késedelmét kimentette, illetve abban az esetben is, ha a hitelezőnek ténylegesen nem merült fel behajtási költsége.
A behajtási költségátalány akkor válik esedékessé és akkor jár, amikor a késedelmi kamat, de a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető és követelhető.
A behajtási költségátalány késedelmenként és nem számlánként követelhető (azonban sok esetben ez egybe esik). Amennyiben a szerződés szerint a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor minden olyan részlet után érvényesíthető, amellyel késedelembe estek.
Hatálya
Kizárólag a 2013. július 1-jén és ezt követően megkötött, illetve ezen időpontot követően módosított szerződések esetében alkalmazható. Azonban arra vonatkozóan nincs kötelezettség a jogszabályban, amely a korábban kötött szerződések módosítását előírná, azokra a módosítás előtt hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók.
A szabályozás egységes a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozásnak hatósággal kötött szerződése tekintetében. A jogosultság azonban elválik az igényérvényesítéstől, erre nincs jogszabályi kötelezettség.
Pénzneme
Általános gyakorlat, hogy a járulékos pénzkövetelések osztják a főtartozás jogi sorsát, így pénznemét is. Abban az esetben, ha az alapkövetelés pénzneme forint, akkor a behajtási költségátalány (euró) összegét a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján kell forintra átszámítani. A felek ettől eltérő módon természetesen rendelkezhetnek.
Adó vonzatai
Nem jár illetékfizetési kötelezettséggel (ajándékozásival sem), amennyiben a hitelező elengedi vagy lemond a behajtási költségátalány követeléséről.
A behajtási költségátalány nem minősül teljesített termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, így az Áfa törvény szerint bizonylattal sem kell kísérni, valamint Áfa-alapot sem jelent (sem fizetendő, sem visszaigényelhető).
A társasági adó szempontjából a behajtási költségátalány nem jelent adóalap növelő tételt, mivel a kötelezett könyveiben a vállalkozás érdekében felmerült költségként érvényesítheti.
Számviteli elszámolása
A Számviteli törvény is módosításra került a Ptk. változásával összhangban, így ebben is megjelent a behajtási költségátalány, amely szerint a könyvviteli elszámolásnál az alábbiak a mérvadók:
- A kötelezettnél a behajtási költségátalányt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, tartozásnak minősül. A fizetési kötelezettség a késedelembeeséssel együtt keletkezik, így azt az esedékesség napján forintosított értéken le kell könyvelni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A mérlegkészítésig ismertté vált és a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalány – a késedelmi kamathoz hasonlóan – az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.
- A behajtási költségátalányt a hitelező szempontjából az egyéb bevételek tételei között kell elszámolni, az óvatosság elvét követve csak a pénzügyi teljesítéskor. A tárgyévre vonatkozó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt a jogosultnak az egyéb bevételek között kell kimutatni. A pénzügyileg nem rendezett behajtási költségátalányt kizárólag a nullás számlaosztályban szerepeltetheti a társaság.
Összefoglalva
A legalább 40 euró (vagy ettől magasabb) összegű behajtási költségátalányra az adós késedelmének bizonyításával már jogosulttá válik a hitelező, további bizonyítási kötelezettsége nincs. A szerződésben meghatározott behajtási költségátalány felett ténylegesen felmerült egyéb behajtási költségeket azonban csak a tényleges felmerülésük bizonyításával követelheti kártérítés, illetve perköltség címén. A behajtási költségátalány azonban peren kívül is követelhető, és akkor is követelhető, ha a hitelezőnek nem keletkezett behajtási költsége.
A behajtási költségátalányra való jogosultság független az adós pénztartozásának mértékétől, illetve a késedelembe esés időtartamától is.
A szerződések tekintetében nincs lehetőség arra, hogy a szerződő felek kizárják a behajtási költségátalány fizetését, illetve hogy 40 eurónál alacsonyabb összegben határozzák azt meg. Azonban a behajtási költségátalány vonatkozásában a jogosultnak nincs jogszabályban kötelezően előírva, hogy érvényesítse azt.