Aktuális cikkünkben a közösségi portálokban rejlő lehetőségeket és veszélyeket járjuk körbe. Taglaljuk, hogy mennyire vált általánossá az egyre népszerűbb kapcsolatépítő oldalak alkalmazása munkaerő felvételekor.
Közösségi portálok használata a HR-esek körében
A „Társadalmi Hálószövés” azaz Social Networking térhódítása évek óta lankadatlan. Egyre több különböző, újabbnál újabb portál indul világhódító útjára. A klasszikusnak tekinthető IWIW néhány hónapja új erőre kapott, így próbálva visszacsábítani eltévedt felhasználóit. A Facebook Magyarországi térhódítása szintén megkérdőjelezhetetlen. A Twitter, Myvip, Myspace és még sorolhatnám a közösségi portálok ezreit, melyek különféle pluszszolgáltatásokkal próbálják folyamatos használatra ösztönözni a tagjaikat. A LinkedIn 2003 óta működik, és kifejezetten az üzleti kapcsolatok kiépítésére és ápolására szakosodott. Az álláskeresők profilja, amely részletesen kitöltve olyan, mint maga a szakmai önéletrajz, kapcsolati hálója referenciaként szolgálhat. Ez a portál a nyugati országokban elért sikerek után itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A 21. században szokatlan, ha valaki nem található meg egyetlen közösségi portálon sem.
Manapság egyre többet hallani arról, hogy a munkaerő-közvetítők, fejvadászok, HR-esek is sokat használják ezeket a közösségi oldalakat. Egyre több szakember ismeri be, hogy például az IWIW adatlap hatással van arra, hogy ki milyen eséllyel indul egy megpályázott állásért. Gyakran egy egyszerű Google keresés is sok információval szolgálhat egy jelölt szakmai hátteréről és személyiségéről is (gyakori hozzászólás szakmai fórumokhoz, publikációk, blog írása stb.). A közösségi portálok azonban igazi „aranybányának” számítanak. Az IWIW kifejezetten megkönnyíti szűrési rendszerével az információgyűjtő HR-esek dolgát. Rá lehet keresni nyelvtudásra, foglalkozásra, jelenlegi és korábbi munkahelyre és így tovább. Régebben az ilyen módon leszűrt csoportoknak közös üzenetet is lehetett küldeni. Ezt cégek és magánszemélyek egyaránt sok esetben hirdetések feladására, marketing célokra használták fel, és talán ez vezetett odáig, hogy ez az alkalmazás már nem elérhető. A portál népszerűségében rejlő kedvező lehetőséggel élve, a Profession.hu szolgáltatásaként hirdetéseit az IWIW-en is megjeleníthetővé tette.
A kiválasztási folyamat során a szakmai felkészültség mellett, nagymértékben számít a pályázók személyisége is. Bele kell illenie a leendő csapatba, tudnia kell irányítani vagy éppen támogatni. Hogy ezt meg lehet-e állapítani egy adatlap, vagy néhány fotó alapján? Megkönnyítheti vagy lerövidítheti-e a megismerés folyamatát? Kiszelektálhatunk-e valakit egy rosszul sikerült kép vagy megjegyzés miatt?
Annyira felkapott a téma az utóbbi időben, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 2500 fő megkérdezésével végzett felmérést a Microsoft ezzel kapcsolatban. A felmérés szerint a HR menedzserek 70%-a utasított már el pályázót az online megjelenése (jellemzően fotója) alapján. Az Államokon kívül a Microsoft megbízásából három európai országban is megkérdezték a HR szakembereket. Ennek eredményei szerint az európai HR-esek 43%-a rendszeresen ellenőrzi az állásra jelentkezők online megjelenéseit, mielőtt a felvételéről döntenének. A német munkaadók 59%-a, a britek 47%-a, a franciák 23%-a használja fel az interneten elérhető információkat a jelöltek értékeléséhez. A Microsoft egy rövid, angol nyelvű prezentációt is közzétett erről a weboldalán. Magyarországi adatokkal egyelőre sajnos nem szolgálhatunk.
Felhasználói oldalon, minden pozitív körülmény mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezen adatlapok teljesen nyilvánosak. Bárki hozzáférhet, és bizony sok esetben meg is teszik, annak minden jó és rossz következményével együtt. Sok esetben ez a jelölt oldaláról is igaz, ugyanúgy a pályázó is utánanézhet az őt interjúztató személynek, vagy leendő felettesének. Éppen ezért érdemes ezeket a profilokat átgondoltan, céljainkat szem előtt tartva felépíteni.