Az adóbevallás teljesítésének egyik legfontosabb alapdokumentuma „A munkáltató, kifizető összesített igazolása a 2014. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához” elnevezésű 14M30-as jelű nyomtatvány, mely az adóévben egy adott munkáltatónál vagy kifizetőnél megszerzett adóköteles kifizetéseket tartalmazza, és amelyet a munkáltató köteles kiállítani és átadni a munkavállalónak. Az M30-as igazolás kiadásának határideje legkésőbb az adóévet követő év január 31-e. Az igazolást nem kell kiadni azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkaviszonya év közben szűnt meg.
Azoknál a munkavállalóknál, akik év közben létesítettek az adott munkáltatóval munkaviszonyt és az adóévben már volt más munkáltatótól származó jövedelmük, az M30-as igazolás tartalmazhatja a korábbi munkáltatótól származó jövedelmeket is, amennyiben a munkavállaló az ’Adatlap 2014’ elnevezésű nyomtatványt átadta az új munkáltató részére. A korábbi munkáltató által kiadott adatlapon szereplő összeget az új munkáltató az M30-as igazoláson „halmozott” adatként veszi figyelembe és az igazoláson jelöli, ha azon korábbi munkáltatótól származó jövedelem is fel van tüntetve. Amennyiben az igazolás a korábbi munkáltatótól származó jövedelmeket nem tartalmazza, a magánszemélynek kiemelten oda kell figyelnie arra, hogy a korábbi munkáltatóktól származó jövedelmeit is feltüntesse az adóbevallásában az általuk kiadott igazolások alapján.
Milyen más adóköteles jövedelmei lehetnek a magánszemélynek az adóév során?
Az adóbevallás elkészítésekor a munkavállalónak figyelembe kell vennie azokat a jövedelmeket is, amelyeket ugyancsak az adóév során szerzett, azonban azokat az M30-as igazolás nem tartalmazza.
Amennyiben az adott jogviszony év közben szűnik meg, a kifizető az ’Adatlap 2014’ elnevezésű nyomtatványt adja ki a magánszemélynek a jogviszony megszűnésekor. Ha évek között áthúzódó jogviszonyról van szó, abban az esetben az M30-as elnevezésű nyomtatvány kerül kiadásra, amely az éves, halmozott adatokat tartalmazza. Gyakran előfordul, hogy a magánszemély a munkaviszonya mellett megbízási jogviszonyban lát el valamilyen tevékenységet egy másik kifizetőnél. Ilyen esetben is az előbbi szabály érvényes, azaz év közben véget érő jogviszony esetén az ’Adatlap 2014’ elnevezésű nyomtatvány, áthúzódó jogviszony esetén pedig az M30-as igazolás kerül kiadásra a kifizetett jövedelemről.
Ha a munkavállaló az adóév során részesült valamilyen adóköteles társadalombiztosítási ellátásban (terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz) - és nem társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató fizeti ki ezeket az ellátásokat részére, hanem az egészségbiztosítási pénztár -, akkor a magánszemélynek számítania kell az egészségbiztosítási pénztár által kiadott igazolásra is. Az igazoláson feltüntetésre kerül az az időszak is, amelyre az adott ellátást folyósították, így amennyiben a magánszemély az adóév során többször részesült ellátásban, a dátumok alapján is ellenőrizheti, hogy minden igazolást megkapott-e.
Előfordulhat olyan eset is, amikor a magánszemély jövedelme nem kifizetőtől származik pl. ingatlan bérbeadása magánszemély részére. Ebben az esetben – kifizető hiányában – a kifizetett jövedelem után év közben fizetendő személyi jövedelemadó előleget a magánszemélynek magának kell megállapítania és befizetnie negyedévente a tárgynegyedévet követő hó 12-ig. Mivel ilyen esetben nincs kifizető, aki a személyi jövedelemadó előleget megállapítaná, levonná és megfizetné a magánszemély nevében, így igazolás kiadására sem kerül sor a kifizetett jövedelemről. A jövedelmet azonban ettől függetlenül az éves adóbevallásban fel kell tüntetni.
Egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás esetén az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem után személyi jövedelemadó előleg fizetési kötelezettség nem áll fenn, és személyi jövedelemadót is csak abban az esetben kell fizetni, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó éves jövedelem meghaladja a mentesített keretösszeget. Alkalmi munka esetén az adómentesség felső határa a munkában töltött napok számának és a mindenkori legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének (2014-ben 4.670 forint) a szorzata. Kizárólag a mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet kell a személyi jövedelemadó bevallásban feltüntetni, valamint a személyi jövedelemadót utána megfizetni. A kifizetett jövedelemről a munkáltató köteles igazolást kiadni a jogviszony megszűnésekor, illetve év végén.
Nyilatkozat a családi adóalap- és járulékkedvezményről
Munkáltatói adómegállapítás esetén a családi kedvezmény érvényesítése a jogosult magánszemély vagy magánszemélyek nyilatkozata alapján történik. Az éves adókötelezettség megállapításához a magánszemélynek nyilatkoznia kell arról, hogy miként szeretné érvényesíteni a családi kedvezményt. Igaz ez abban az esetben is, ha a magánszemély év elején vagy év közben már adott le nyilatkozatot az adóelőleg-megállapításhoz, hiszen a két nyilatkozat nem feltétlenül fog megegyezni egymással.
A családi kedvezmény érvényesítésekor, több jogosult esetén lehetőség van a kedvezmény közös érvényesítésére, illetve egy jogosult esetén a megosztásra is. Több jogosult esetén a családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. A jogosult az őt megillető családi kedvezményt megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), élettársával, erre azonban a közös érvényesítéssel ellentétben az adóelőleg-megállapításakor nem, csak az éves adó megállapításakor van lehetőség.
Fontos, hogy ha a magánszemély év közben nyilatkozott a családi járulékkedvezmény érvényesítéséről, akkor ennek módosítására a későbbiekben nincs lehetőség. Ha a magánszemély vagy házastársa, élettársa az adóév során az adóelőleg megállapításánál családi járulékkedvezményt érvényesített, akkor az adóbevallásban a magánszemély és házastársa által érvényesíthető családi kedvezmény együttes összegét csökkenteni kell az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezménynek az adó mértékével (16 %) elosztott összeggel.
Fontos szabály, hogy ha a magánszemély a családi adóalap, illetve járulékkedvezményt az adóév során az adóelőlegnél jogosulatlanul érvényesíti, akkor azt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. Ebben az esetben a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére is köteles, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot meghaladja.
Igazolások önkéntes pénztári tagság esetén
A pénztárban felhasználható pénzösszegek adómentességgel, vagy adókedvezménnyel kerültek az egyéni számlára, ezért külön kormányrendelet szabályozza az igénybe vehető szolgáltatások körét.
Amennyiben a magánszemély az adóév során jogosulatlanul vesz igénybe valamilyen szolgáltatást, úgy a pénztártagot személyi jövedelemadó-előleg és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Ha a pénztártag a jogalap nélküli szolgáltatás összegét az értesítésben megadott határidőig visszafizeti, vagy a bizonylatok hiányát időben pótolja, úgy adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Amennyiben nem érkezik be időben a visszafizetés vagy a hiányzó bizonylatok, akkor a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatások összegéről a pénztár adóigazolást ad ki negyedévente, ill. év végén a magánszemély részére. Ugyancsak igazolást ad ki a pénztár az egyéni befizetések összegéről, amely igazolás alapján a magánszemélynek lehetősége van az adóbevalláskor adókedvezményt igényelni.