„Apagyed”, avagy milyen előnyei és hátrányai vannak az apák által munka mellett igénybevett gyermekgondozási díjnak
Egyre inkább teret nyer a kisgyermeket vállaló családok körében, hogy az édesapa veszi igénybe munka mellett a gyermek után járó gyermekgondozási díjat (GYED), míg az édesanya otthon marad ellátás nélkül gondozni a babát.
Jelenleg már a csecsemőgondozási díj (CSED) lejártát követő naptól, vagy a gyermek születésétől számított 169. naptól korlátozás nélkül lehetséges keresőtevékenységet folytatni gyermekgondozási díj (GYED) folyósítása mellett. Ennek hatására, főleg anyagi megfontolásból, azon családokban, ahol az édesapának magasabb a jövedelme, vagy az édesanya kizárólag gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) lenne jogosult, az apa veszi igénybe az ellátást és dolgozik mellette akár teljes munkaidőben, és az anya marad otthon a gyermekre vagy gyermekekre felügyelni.
Az ellátás igénybevételéhez, bármely szülő is igényli azt, azonos feltételeknek kell megfelelni. A biztosított szülőnek a gyermek születését megelőző két évben rendelkeznie kell legalább 365 nap biztosításban töltött idővel, és itt lényeges megemlíteni, hogy a biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. Ezzel a módosítással 2017-ben egy kiskaput zárt be a kormányzat, hiszen korábban az igénylést megelőzően kellett meglennie a 365 napnak, tehát lehetséges volt a gyermek születése után is megszerezni a hiányzó időt.
Az ellátás a jogosultsági feltételek fennállása esetén a gyermek 2 éves, ikrek esetén azok 3 éves koráig jár. Az ellátás naptári napi alapját fő szabály szerint az igénylés hónapját megelőző második hónap utolsó naptári napjától visszafelé számolt 180 naptári napi jövedelem alapján állapítják meg. Amennyiben a munkavállalónak az aktuális jogviszonyában nincs 180 naptári napi jövedelme, abban az esetben az igénylés hónapját megelőző második hónap utolsó naptári napjától visszaszámolt 120 naptári napi jövedelem az irányadó. Ha 120 naptári napi jövedelme sincs a biztosítottnak, de rendelkezik legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonnyal az ellátás kezdetét megelőzően, abban az esetben a tényleges, vagy a szerződés szerinti jövedelemből kerül megállapításra az ellátás naptári napi alapja. A GYED naptári napi összege a fenti számítási módszerekkel megállapított naptári napi alap 70 százaléka. Az ellátásból a személyi jövedelemadó és nyugdíjjárulék levonása után fennmaradó összeget kapja meg a munkavállaló. Figyelembe kell azonban venni, hogy GYED esetén a ténylegesen folyósított összeg nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százalékát, ami 2018-ban havi bruttó 193.200 Ft.
Az apa által munkavégzés mellett igénybe vett GYED-nek rövidtávú előnye van a család számára, viszont hosszú távú hátrányai lehetnek az anya szemszögéből.
A rövidtávú előnye egyértelmű, több bevétel érkezik havi szinten a családi kasszába. Az „Apagyed” lehetőséget elsősorban akkor használják ki a családok, ha az anya csak GYES-re lenne jogosult, vagy bár jogosult lenne CSED-re illetve GYED-re is, annak alacsonyabb lenne az összege. A legextrémebb eset, ha az édesanya csak GYES-re lenne jogosult, az édesapa viszont a maximálisan folyósítható összegben kapná a GYED-et. 2018-ban ilyen esetben az anya és az apa lehetséges ellátásai között adóalap-kedvezménnyel nem számolva nettó akár 119.250 Ft is lehet a különbözet (a GYES összege nettó 25.650 Ft, a maximálisan folyósítható GYED nettó összege adókedvezmény nélkül 144.900). Amennyiben havi szinten veszik igénybe a családi adóalap-kedvezményt, a különbség összege tovább nőhet.
Érdemes szót ejteni azonban azokról a hosszú távú hátrányokról is, amelyek ilyen esetben az édesanyát érik. Ebből az első, hogy bár a munkahelyéről a gyermeke gondozása miatti fizetés nélküli szabadságon van, de mivel nem kap ellátást, az első ellátás nélkül töltött naptól szünetel a biztosítása. Harminc napnál hosszabb szünetelés esetén megszakad a folyamatos biztosítási jogviszonya, és ha újra munkába állna, újra indulna a biztosításban töltött idő számítása. Táppénzre csak a megszakítás utáni biztosításban töltött napok számának figyelembevételével lesz jogosult. Lényeges kiemelni, hogy a megszakítás után 730 napig (kettő évig) csak 50 százalékos mértékben szerez táppénz jogosultságot, és az első 180 napban az ellátás összegét kizárólag a minimálbér alapján állapíthatják meg, függetlenül a szerződés szerinti bérétől.
Mivel az anya ilyenkor nem biztosított, és egyéb más módon sem szerez jogosultságot a természetbeni egészségbiztosítási ellátásokra, így saját magának kell megfizetnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé az egyéni egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ennek összege a mindenkori minimálbérhez kötött. 2018-ban 7.320 Ft havonta, ami napi 244 Ft-ot jelent. Lényeges, hogy ezt a kismamának önállóan kell intéznie, a foglalkozatónak mindössze tájékoztatási kötelezettsége van. Az ellátást nem igénylő anyának kell bejelentkeznie a kötelezettség megfizetésére a ’T1011-es nyomtatványon. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az elmaradt időszakra, de maximum öt évre visszamenőleg az adóhatóság behajthatja azt.
A biztosítás szünetelése mellett az anya még egy területen jelentős hátrányt szerez, ez pedig az, hogy ellátás hiányában a későbbi nyugdíjánál sem fog beszámításra kerülni ez az időszak a szolgálati idejébe.
Érdemes figyelembe venni azt az esetet is, amikor az édesanya nem tervez még visszatérni dolgozni, hanem újabb kistestvért szeretnének. Ebben az esetben CSED-re nem lesz jogosult az édesanya, valamint ezt az ellátást az édesapa sem tudja igénybe venni. Ilyenkor az édesanya, figyelembe vehető jövedelem hiányában és a megszakított biztosítási jogviszony miatt, CSED helyett a gyermek születésétől GYES ellátásra lesz jogosult 168 naptári napon keresztül, majd ennek lejártát követően kaphatja az édesapa újra a GYED-et ez utóbbi gyermek után is.
Összességében elmondható, hogy az édesapa által igénybevett GYED lehetősége fontos anyagi előnyt jelenthet a kisgyermekes családok számára, azonban lényeges, hogy a döntés meghozatalakor a család ne csak a rövidtávú anyagi előnyöket lássa, hanem vegye figyelembe a hosszútávon jelentkező hátrányokat is.