Készítette: Cserényi Dóra
A zöld kötvénypiac ugrásszerű növekedését láttuk az elmúlt években – jelentős befektetői érdeklődés mellett. A piac további növekedési trendje várható a 2023-as ideiglenes megtorpanást követően is. Változások lesznek az EU GBS vonatkozó rendeleteiben a február végén elfogadott ideglenes megállapodások irányelvei okán, amelyekre fontos figyelnünk. Nem csak kötvény kibocsátói, vagy befektetői szemmel, hanem azoknak is akik a jövőben hitel felvételen, vagy EU pályázatokon kivannak részt venni. Erről szól BDO Magyarország ESG üzletágának szakmai cikke.
Fontos tehát felhívnunk a figyelmet néhány jelentősebb változásra e területen. - Ugyanis az Európai Unió kötvénykibocsátóira hamarosan már egy új sztenderd fog vonatkozni, mert 2023. február 28-án az Európai Tanács és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az európai zöld kötvényekre (EU Green Bond Standard) vonatkozó szabvány létrehozásáról – emeli a ki a lényeget Veisz Ákos a BDO Magyarország ESG üzletágának vezetője. - A megállapodás ideiglenes jellegű, 12 hónappal a hatálybalépését követően kell majd alkalmazni, így lesz idő a felkészülésre, - de nem kérdés, hogy fel kell rá készülni - tette hozzá a szakember. Mivel az EU GBS alapjában változtatja meg az eddigi standardokat, ezért mindenképpen érdemes figyelemmel követni a szabvány létrehozásának fejleményeit.
Zöld kötvény kibocsátás dinamikus növekedése
A zöld kötvények piaca 2007 óta exponenciális növekedésnek indult, és az éves zöld kötvénykibocsátás 2021-ben először lépte át az 500 milliárd dolláros határt világszerte, ami 75%-os növekedést jelent 2020-hoz képest. 2020-ban a zöld kötvények globális volumenének felét az EU-ban bocsátották ki. A zöld kötvénykibocsátás azonban a teljes kötvénykibocsátási piac méretéhez képest még csekély, a teljes kibocsátás mintegy 3-3,5 %-át teszi ki. Annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodásban foglalt célok elérhetőek legyenek, a zöld kötvénypiacnak az eddigieknél gyorsabb ütemben kell növekednie, az EU GBS elfogadásának deklarált célja ennek támogatása.
Magyarországon az első zöld állampapír kibocsátás 2020. júniusában történt 1,5 milliárd euró értékben, majd a japán piacon 20 milliárd jen értékben. A Magyar Állam, mint kibocsátó célja a hazai klíma- és környezeti célokhoz kötődő kormányzati beruházásokhoz való forrásgyűjtés volt. Hazánk Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiája szerint kiemelt cél a hazai vállalati, banki, valamint az önkormányzati zöld kötvénykibocsátások beindulásának támogatása is.
Lehetőség a hazai vállalatok részére
2050-ig a klímasemleges átmenet elérése körülbelül 50 ezer milliárd forint beruházást igényel. A beruházások legnagyobb hányadát az energiaágazat klímasemlegesítése igényli. A klímacélok teljesítéséhez megfelelő források szükségesek, amelyek részben megvalósulhatnak pályázati forrásból, részben bankhitelből, de a hazai vállalatoknak is lehetőségük van kötvények kibocsátására. A szuverén zöld kötvény kibocsátásokon túl 2021. november 30-ig a Növekedési Kötvényprogram keretében 13 darab zöldkötvény kibocsátás valósul meg, miközben egy növekvő piacról beszélhetünk. – „Tehát van, hova növekednie még a hazai piacnak és ennek jelentőségét már egyre több hazai vállalat felismerte, ezen célok megvalósításában pedig igyekszünk a BDO nemzetközi háttérét felhasználva is a BDO Magyarország partnereinknek a leghatékonyabb segítséget nyújtani - tette hozzá Veisz Ákos a ESG üzletágának vezetője.
Nem minden projekt lehet zöld
Az EU GBS-re vonatkozó rendelet biztosítja, hogy a kötvénykibocsátás során összegyűjtött forrást zöld tevékenységekre kell fordítani, és a kötvényeket szakmai és független harmadik fél általi ellenőrök vizsgálata alá kell vetni. Az EU GBS összhangban van a Taxonómiára vonatkozó jogszabályokkal. Az EU Taxonómia meghatározza, hogy mely gazdasági tevékenységek, milyen műszaki és egyéb paraméterek mentén tekinthetők fenntarthatónak. Az EU GBS kibocsátóinak azt kell majd biztosítaniuk, hogy a kötvényekből származó források legalább 85%-át olyan gazdasági tevékenységekre fordítsák, amelyek megfelelnek a Taxonómiának. Veisz Ákos viszont felhívja a figyelmet egy fontos változásra: - „A jövőben azok a vállalatok tudnak majd zöld kötvényt kibocsátani, akik ezt a megfelelést kellő mértékben alá is tudják támasztani.”
Milyen előnyei lehetnek az EU GBS szerinti kötvénykibocsátásnak, befektető és vagy kibocsátói szempontokból?
Az EU GBS szerinti zöld kötvény kibocsátás a kötvényt kibocsátó vállalat és a befektetők számára egyaránt számos előnyt hordoz. A befektetők számára lehetővé teszi, hogy befektetéseiket nagyobb biztonsággal irányítsák a fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások felé, segítséget nyújt a kiváló minőségű zöld kötvények és vállalatok azonosításában, mindezekkel hozzájárulva a greenwashing visszaszorításához.
- A kötvényt kibocsátó vállalatok számára nagyobb bizonyosságot nyújt majd arra vonatkozóan, hogy kötvényük alkalmas lesz a portfóliójukban zöld kötvényeket kereső befektetők számára, amely egyébként hazánkban még alul értékel lehetőség sok vállalt vezető, tulajdonos számára” - tette hozzá a BDO Magyarország ESG üzletágvezetője.
Az EU GBS továbbá tisztázza, hogy a kötvényekből származó bevételekből milyen gazdasági tevékenységeket lehet folytatni, egyértelmű jelentéstételi eljárást vezet be a kötvényeladásból származó bevételek felhasználásáról, és egységesíti a külső ellenőrök ellenőrzési munkáját is.
Hamarosan már több mindenhez kell, mint most gondolná
Az EU GBS tehát ösztönzi a vállalatokat a zöld kötvény kibocsátására, a befektetők számára pedig egy átláthatóbb befektetési lehetőséget kínál. - Annak érdekében, hogy a vállalatok alkalmasak legyenek ilyen típusú kötvényeket kibocsátani, a legfontosabb lépés, hogy tisztában legyenek a tevékenységükre vonatkozó EU Taxonómiai kritériumokkal. Vagyis ehhez értő szakemberek segítségével hatékonyan azonosítani kell az adott vállalatra, iparágra vonatkozó műszaki, tevékenységi paramétereket, amit az EU vizsgál. - Mindez nemcsak a zöld kötvények, de idővel bankhitelek és az EU források elnyeréséhez is elvártak lesznek. Így mielőbb ajánlott ezen szemlélet, cégvezetési látásmód elsajátítása, adott cég EU Taxonómia elvárásai szerinti tudatos felmérése és fejlesztése – zárta a fontosabb változásokról a szakmai összefoglalót Veisz Ákos.
Források
54e01bf45e08607b21906196f75d836de9d6cc47.pdf (kormany.hu)
mnb-zold-kotveny-utmutato.pdf
Legislators strike deal on new standard to fight greenwashing in bond markets | Atualidade | Parlamento Europeu (europa.eu)