Ellentmondásosnak tűnhet a blokkláncok és az ESG összekapcsolása, főleg a környezeti láb tekintetében. Jogosan merül fel a kérdés, hogy miként kapcsolódhat mégis a fenntarthatósághoz a blokklánc-technológia? Erre keresi a választ Bárány Bence és Kemp Dániel magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakérői, valamint Reizinger Zsófia a magyaroroszági BDO ESG üzletágának junior tanácsadója.
Mi az a blokklánc és hogyan működik?
A blokklánc (blockchain) fogalma napjainkra egyre inkább a szakmai és hétköznapi beszéd részét képezi, nem is ok nélkül: megoldja a vállalatok és kormányzati szervek számos komoly problémáját, többek között a hálózatokon megosztott adatok biztonságos kezelését. Legyen szó biztonságos fizetési protokollokat alkalmazó pénzügyi szolgáltatásokról, állampolgári adatokat kezelő hivatalos szervekről vagy az ellátási láncok átláthatóságát javítani kívánó vállalkozásokról, a blokklánc-technológia mindegyik számára számos lehetőséget kínál. A főkönyvi nyilvántartás technikai háttere, tehát maga a „blockchain” technológia, ami a gyakorlatban egy megosztott és folyamatosan szinkronizált adatbázist jelent.
Forrás: Sustainalytics; saját szerkesztés
Ahogy BDO szakértőinek egy előző cikkében olvasható, hogy a blokkláncok működésének legelső és egyik meghatározó formája az úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. A PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Evidencia ezekben a megoldásokban, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. A PoW rendszernek hatalmas az ökológiai lábnyoma, 2021-re meghaladta Argentína éves energia felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is.
A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Az egyik legkorábbi blockchain rendszer, az Ethereum (ETH) működésében 2022. szeptember 15-én sikeresen lezajlott az úgynevezett 2.0 Merge (összeolvadás), amely az jelenti, hogy a PoS rendszerbe beolvadt a korábbi „éles” Ethereum blokklánc. Az Ethereum Foundation blogján található egyik becslés szerint az Ethereum 2.0 Proof of Stake átállása, és ez az összeolvadás legalább 99,95 százalékos csökkenést eredményez a rendszer teljes energiafelhasználásában.
ESG és blokklánc
Az ESG mozaikszó az Environment, Social és Governance (környezeti, társadalmi és irányítási) szavak rövidítése, és lényege, hogy egy vállalat fenntarthatóságának mérését teszi lehetővé. Az ESG, mint módszertan a 2000-es évek elején jött létre, azzal a céllal, hogy a befektetők mérni tudják a környezeti, társadalmi és irányítási felelősségvállalást vállalati szinten, vagyis egy tőkepiaci kezdeményezésnek is mondhatjuk a három dimenzió létrejöttét.
A blokkláncok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek potenciális eszközként használhatóak az ESG-kockázatkezelés fejlesztésében, az ESG két kulcselemét, a hitelességet és a transzparenciát segítik. Három területet kell kiemelni: az ellátási láncok átláthatóságát, az adatvédelmet és az energiahatékonyságot.
Átláthatóak az ellátási láncon belüli folyamatok
Az ellátási láncok fenntarthatóságának javítása kulcsfontosságú az Európai Unió hosszú távú célkitűzéseinek eléréséhez. A blokklánc-technológia lehetőséget ad arra, hogy egy termék különböző jellemzői pontosan és költséghatékonyan rögzítésre kerüljenek egy vállalat által, valamint, hogy a létrehozott digitális rendszeren és adatbázison belül a tranzakciók nyomonkövethetőek legyenek. A decentralizált adatbázisnak köszönhetően az automatizálásra és valós idejű információk elérhetőségére is van lehetőség, így egy vállalat a gyártótól az értékesítésig áttekintheti egy termék útját, valamint az esetleges hibákat és kockázatokat észlelheti és a problémák kiindulópontjáig vissza tudja bontani a folyamatot. Ezen felül a beszállítók környezeti hatásai is áttekinthetőek és ellenőrizhetőek, a vállalatnak nem kell az összegyűjtött adatok hibalehetőségével számolnia.
Biztonságosabban tárolhatóak az adatok
A privát blokkláncok használatával adatvédelmi előnyökhöz is juthatunk. Ezek közé tartozik a személyazonosság megsértésének minimalizálása, az adatrongálás korlátozása és a kibertámadások elleni védelem. A jelenleg használt hitelesítési rendszerek egy központi adatbázisra támaszkodnak, mely így csak bizalmi alapon képes garantálni a benne tárolt adatok hitelességét. Ezzel szemben a blokkláncok elosztott rendszerek, kriptográfiai algoritmusok garantálják minden blokk hitelességét, az azokon szereplő adatainak integritását, eredetiségét. További előnye a blokkláncoknak, hogy a blokkokba kerülő, adatot hordozó tranzakciók nem köthetőek közvetlenül személyekhez, kizárólag publikus kulcsokhoz. Elosztott természetéből és a blokkok módosíthatatlanságából adódóan egy blokklánc alapú hitelesítési rendszer ellenállóbb az adatrongálási kísérletekkel, zsarolóvírusokkal szemben is, mint a hagyományos megoldások.
Ezen a ponton azonban szükséges a blokklánc egyik kockázatát is kiemelni, ugyanis az a tény, hogy a blokkláncadatok megváltoztathatatlanok, az Európai Unió 2014 óta hatályos "elfeledtetéshez való jog" szabálya értelmében a technológia nehézségekbe ütközik. A szabály kimondja, hogy az európai polgároknak joguk van az online adatbázisokból töröltetni az adataikat. A 2018-ban hatályba lépő EU-s globális adatvédelmi rendelet (GDPR) kiterjeszti a 2014-es szabályt, lehetővé téve, hogy a törölt adatokat további feldolgozása ne valósulhasson meg akár harmadik fél által.
Energiahatékonyság és a tiszta energia kereskedelme
A blokklánc-technológia megkönnyítheti a tiszta energia kereskedelmét. Két aspektust szükséges ebben az esetben kiemelni. Az első esetben a nagykereskedelmi villamosenergia-elosztásban használható a blokklánc, a vállalatok a végfelhasználók és a hálózat összekapcsolására összpontosítanak, vagyis a fogyasztóknak lehetőségük van közvetlenül a hálózatból vásárolni az energiát, és nem a kiskereskedőktől. A második esetben a háztartások önállóságot kapnak és egyszerre válnak az energia termelőivé és eladóivá. Ezt peer-to-peer energiapiacnak is nevezik, amely azt jelenti, hogy olyan személyek alkotnak közös hálózatot, akik más résztvevőktől vásárolnak felesleges energiát, vagy más résztvevőknek adják el a saját maguk által előállított energiatöbbletet.
Forrás: World Economic Forum; saját szerkesztés
Potenciális kockázatok
Az adatvédelem és energiahasználat kapcsán már felhívtuk a figyelmet potenciális kockázatokra, de érdemes a vállalati szempontból megvizsgálni a lehetséges problémákat. A cégeknek a humántőke kockázatokat kell szem előtt tartani, amely a technológia kialakulóban lévő jellegéből adódik, ugyanis, kevés blokklánc technológiában jártas szoftverfejlesztő áll rendelkezésre, és ha a vállalatok ki szeretnék használni a technológiában rejlő lehetőségeket, számolniuk kell a rendelkezésre álló munkaerőpiaci kínálat szűkösségével is.
A kockázatokon túl fontos látni, hogy az ESG és a blokklánc-technológia újdonságnak mondható, ezek alkalmazása még kialakulóban van, de nem lenne meglepő, ha a következő években egyre több blokklánc alapú szoftver megoldás segítené az ESG-t, azon belül is a beszállítói láncok transzparenciáját.
Forrás: