A megújuló energiaforrások és a villamosenergia-ágazat kockázatai 2023-ban
Megjelent a Global Risk Landscape Report nyolcadik kiadása. A jelentés azt vizsgálja, hogy a világ üzleti vezetői hogyan közelítik meg a kockázatkezelést, és hogyan reagálnak az üzleti tevékenységüket fenyegető kockázatokra. A jelentés 500 C-suite gazdasági vezető megkérdezésén alapul, akiket Európában, a MEA, az APAC területen és az amerikai kontinensen kérdeztek meg. Ebben a cikkben a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-ágazat vállalatai számára ismertetünk néhány hasznos észrevételt.
A kockázati multiplikátor-hatás
A jelentésben vizsgált fő gondolat a kockázati multiplikátorhatás, amely paradigmaváltást jelent a kockázatkezelésben. Ez azt írja le, ahogyan a különböző kockázatok egymást erősítik és hatványozzák. Egy vállalkozás képes lehet kezelni egy "eseményt", de nehezen tud megbirkózni azzal, ha több kezelendő "esemény" is fellép rövid időn belül. A kockázati multiplikátorhatás azt jelenti, hogy a vállalatoknak a korábbinál több egzisztenciális kockázattal kell szembenézniük.
Az üzleti vezetők most arra kényszerülnek, hogy a szimplán preventív megközelítés helyett inkább az elkerülhetetlen kockázati kombinációk mérséklésére összpontosítsanak, amelyek veszélyeztethetik vállalkozásukat.
A kockázati multiplikátor gondolata egyértelműen visszhangra talált a megújuló energiaforrások, az energia- és közműágazat válaszadói körében is. A válaszadók 88%-a valamelyest vagy határozottan úgy véli, hogy a kockázatok egyre inkább összekapcsolódnak és egyre összetettebbé válnak. Ezen túlmenően az ágazatban dolgozó válaszadók 79%-a úgy véli, hogy a globális kockázati környezetet inkább a kockázatok közötti kapcsolatok, mint maguk a kockázatok jellemzik.
Az ágazat elég jól fel van készülve a kockázatokra, azonban az iparág növekedésével egyre több olyan technológia jelenik meg (például az energiatárolás), amelynek irányítása összetettebb. Ezen túlmenően az Egyesült Királyságban a fejlesztések korlátozása csökkenti a hazai befektetési lehetőségeket, emiatt a brit befektetők több kockázatot vállalnak a tengerentúli befektetésekkel. A kockázatok közé tartozhatnak például az újabb, kevésbé bevált technológiák, és a korábbiakhoz képest a fejlesztési ciklus korábbi szakaszában való befektetés - azaz a fejlesztési és építési kockázatot is vállalva fektetnek be, nem csupán az üzemeltetési kockázatot vállalva.
"Az energiaárak, a kamatlábak, a kormányzati politika és támogatás, a globális politikai változások, az adózás, a keresletváltozások, a technológiai változások és természetesen az időjárási viszonyok mind befolyásolták az iparágat az elmúlt évek során, és a megújuló energia- és közműágazat megtapasztalta, hogy ezek a változások gyakran összefüggenek egymással; mint a buszok, ezek általában csoportosan jönnek." - David Bevan, Corporate Finance Partner, BDO UK
Legfontosabb kockázati multiplikátorok
A legfőbb kockázati multiplikátorok azok az összefüggő kockázati párosítások, vagy akár hármas vagy négyes csoportokban felmerülő fenyegetések, amelyek keresztezik és felerősítik egymást. Ezek a döntő kockázati multiplikátorok egzisztenciális fenyegetést jelenthetnek a vállalkozások számára. Az üzletmenet megszakadása × ellátási lánc a megújuló energiaforrásokkal és energiával foglalkozó vállalkozások számára a legerősebb kockázati kombinációnak bizonyult. Az üzletmenet megszakadása egyben az egyetlen olyan kockázat is, amellyel szemben az ágazat a legfelkészületlenebbnek érezte magát, szorosan utána pedig az ellátási lánc problémái következtek.
A vállalatoknak tisztában kell lenniük az iparágukat érintő leggyakoribb kockázati multiplikátorokkal és veszélyes kockázati párosításokkal, hogy megfelelő stratégiákat dolgozhassanak ki a pénzügyi, környezeti, reputációs és munkaerő-piaci hatások elleni védelem érdekében.
A kockázat, mint lehetőség
A proaktív, kockázatvállaló vezetői csapatok jobban tudják kezelni és mérsékelni a kockázatokat, ezenfelül a kockázatokat lehetőséggé alakítani. Kutatásunk megállapította, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol a felsővezetői csoportban van kockázati tisztviselő, 7,25-ször nagyobb a kockázatvállalási hajlandóság, és 2,1-szer nagyobb a valószínűsége annak, hogy proaktívan kezelik a kockázatokat, mint azoknál, ahol nincs ilyen tisztviselő. Ez a megközelítés magában foglalja a proaktív tervezést és a káoszból adódó lehetőségek felvállalását.
Az iparág meghatározó tényező abban, hogy egy vállalat alkalmaz-e vezető kockázati tisztviselőket. Kutatásunk szerint a megújuló energiaforrások, az energia- és közüzemi szektorban a válaszadók 71%-a állítja, hogy a szervezetében van vezető kockázati tisztviselő (CRO) vagy hasonló. A kockázatkezelési vezetővel rendelkező vállalatok 2,1-szer nagyobb valószínűséggel alkalmaznak proaktív megközelítést a kockázatokkal kapcsolatban, mint azok, amelyeknél nincs ilyen - az ágazat 25%-a mondta, hogy nagyon proaktívan kezeli a kockázatokat.
Az ágazat üzleti vezetőinek mindössze 9%-a mondta azt, hogy a kockázatvállalási hajlandóságát a kockázatot szívesen fogadó kategóriába sorolná. A többség szerint a szervezetük minimalizálja a kockázatokat (46%).
Egyértelmű, hogy az ágazatnak még sokat kell dolgoznia azon, hogy a kockázatokat inkább elfogadó kockázatkezelési megközelítés felé mozduljon el. A vállalkozások hosszú távon profitálni fognak ebből, de ehhez kockázattudatos döntéshozatalra és innovatív szemléletváltásra van szükség.
Tudjon meg többet jelentésünkből:
A Global Risk Landscape Report 500 európai, közel-keleti és afrikai, APAC és amerikai felsővezető megkérdezésén alapul. A felmérés célja, hogy megértse a kockázatkezeléshez való hozzáállásukat és azt, hogy hogyan reagálnak az üzleti tevékenységüket fenyegető globális eseményekre. Ez a Globális Kockázati Tájkép Jelentés nyolcadik kiadása.
Ismerje meg a BDO Magyarország szolgáltatásait! Felmerülő kérdések esetén kérjük keressen minket az office@bdo.hu e-mail címen!