2017. június 13-án az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvényt („módosító törvény”). Az alábbi hírlevelünkben összefoglalunk néhány fontos módosító rendelkezést.
1. Az adóeljárást érintő változások
A külföldi pénzintézeteknél vezetett számlák bejelentése
2018. január 1-jétől a gazdasági társaság adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül írásban köteles bejelenteni külföldi pénzintézetnél vezetett számlaszámait, a pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának dátumát. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adózót.
Az adófizetési biztosíték
2018. január 1-jétől bevezetésre kerül az adófizetési biztosíték jogintézménye az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni.
Az áfa-bevallási kötelezettséget elmulasztó adózók adatainak közzététele
A módosító törvény hatálybalépését követő naptól kezdődően az állami adóhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azon adózók adatait, akik áfa-bevallási kötelezettségüknek több mint két, egymást követő bevallási időszakon keresztül nem tesznek eleget.
2. A személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot érintő változások
A munkáltató által biztosított albérlet adómentessége
A munkáltató által adómentesen adható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke a foglalkoztatás első két évében – melyet azonban 2018-tól kell számolni – a minimálbér 40 százalékáról 60 százalékára nő.
A kétgyermekes családok adókedvezménye
Tovább nő a családi kedvezmény mértéke a kétgyermekes családok esetében. 2018. január 1-jétől gyermekenként 15 000 forint helyett 17 500 forint adómegtakarítás érhető el.
Az osztalék fogalmának változása
2016. január 1-jétől több ponton módosult a számviteli törvény. Az egyik fontos változás, hogy módosult az osztalékfizetés rendje. Negatív eredménytartalék esetén a vállalkozás csak abban az esetben fizethet osztalékot, ha az adott üzleti év pozitív üzleti eredményének összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét. Az előbbi módosulásra tekintettel az Szja. törvény által alkalmazott osztalék fogalom a jövőben megegyezik a számviteli fogalommal
A lakásbérlet
2018. január 1-jétől nem kell 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetniük a lakást bérbeadó magánszemélyeknek az évi 1 millió forint feletti ingatlan bérbeadásból származó jövedelmük után. További változás, hogy ha például a házastársak közös tulajdonában álló ingatlanhoz kapcsolódó adókötelezettséget teljes egészében az egyik házastárs teljesíti, akkor a párja nevére szóló számlákat (például rezsiköltséget) is elszámolhatja.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke
A járulék mértéke – melyet elsősorban a nem biztosított felnőtt korú személyeknek kell fizetnie – 2018. januárt 1-jétől havi 7110 forintról 7320 forintra nő.
3. Az általános forgalmi adót érintő változások
A kedvezőbb áfa kulcs kiterjesztése
Tovább bővül a kedvező áfa kulcs alá tartozó termékek köre. 2018. január 1-től az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfa kulcs 18%-ról 5%-ra, a fogyasztási célú halak áfa kulcsa 27%-ról 5%-ra, valamint a házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékének és belsőségének az áfa kulcsa 5%-ra csökken.
Online adatszolgáltatás
A tavaly elfogadott adótörvény módosítások értelmében 2017. július 1-jétől a belföldi összesítő jelentés értékhatára 100 ezer forintra csökkent volna, illetve ezzel egyidejűleg az áfa alanyok online adatszolgáltatásra lettek volna kötelezettek a számlázó programmal kibocsátott olyan számláik vonatkozásában, amelyek áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. A módosító törvény indoklása értelmében ezen adatszolgáltatási kötelezettségek tekintetében 1 éves önkéntes tesztidőszak kerül megállapításra az érintett áfa alanyok számára a megfelelő felkészülés érdekében.
Ennek megfelelően a belföldi összesítő jelentés értékhatára továbbra is 1 millió forint marad, az online adatszolgáltatási kötelezettséget pedig csak 2018. július 1-jétől kell kötelező jelleggel teljesíteniük az adózóknak.
4. A társasági adót érintő változások
A bejelentett részesedés fogalmának változása
Változik a bejelentett részesedés fogalma, 2018. január 1-jétől a tulajdoni részesedést annak mértékétől függetlenül bejelentett részesedésként lehet kezelni, amennyiben az a szerzést követő 75 napon belül az adóhatóság részére bejelentésre kerül.
A munkavállalók mobilitását elősegítő bérlakásépítés adóalap-kedvezménye
A módosító törvény rendelkezései alapján 2018. január 1-jétől csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó által a munkavállalói számára, azok lakhatásának biztosítása céljából épített bérlakás (hosszú élettartamú szerkezetű épület) bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. Az adóalap-kedvezményt nem lehet alkalmazni, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.
A röplabda látvány-csapatsport minősítése
A módosító törvény kihirdetését követő naptól kezdődően a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye szempontjából a röplabda látvány csapatsportnak minősül.
Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának változása
A módosító törvény kihirdetését követő naptól kezdődően a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye sem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak abban az adott üzleti évben, amelynek minden napján van egy benne legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező olyan tag, részvényes, amely, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása az üzleti év első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett. További változás, hogy a külföldi személy akkor nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, hogy ha a törvényben meghatározott részesedés a belföldi illetőségű adózó adóévének nagyobbik részében fennáll.
5. A helyi adókat érintő változások
Az adómérték határozott időre történő megállapítása
A határozott időre rögzített adómérték esetén az önkormányzat a helyi adó mértékét a határozott időszak első két naptári évében nem emelheti, a határozott időszak harmadik évétől kezdődően pedig csak abban az esetben, ha a rögzített adómérték alkalmazásának időszakában az önkormányzat adóbevétele meghatározott mértékben csökken. A megemelt mértékű adó jelentős bevétel-csökkenés esetén sem haladhatja meg a határozott időszakra rögzített adó mértékének 130%-át.
Az előrehozott adó megfizetése
A módosító törvény kihirdetését követő naptól kezdődően az adóalany a jövőbeni helyi adófizetési kötelezettségét annak esedékessé válása előtt is teljesítheti. Ebben az esetben az előrehozott adóról bevallást kell benyújtani a befizetni kívánt adó, adóelőleg megjelölésével. A bevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető.
A helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés bevallása
A Htv. hatályos szabálya szerint az adóévi helyi iparűzési adóbevallási kötelezettség az állami adóhatóság közreműködésével is teljesíthető az önkormányzati adóhatósághoz. E kedvező, adminisztrációs szabályt a törvény kiterjeszti az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás állami adóhatósághoz való benyújtásának lehetőségével, 2017. november 1-jétől.
A céginformációk továbbítása
2018. január 1-jétől az állami adóhatóság a létrejött cégekről a cégbíróság útján beérkezett adatokat a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton továbbítja. Mindez azt eredményezi, hogy az új cég a cégalapítás kezdeményezésével nemcsak az állami adóhatóság, hanem a székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé is egyablakos rendszerben teljesítheti bejelentési kötelezettségét.
6. A pénzügyi szervezetek különadóját érintő változások
2018. januárt 1-jétől a bankadó alanya fizetendő adójának összegét (a különadó 50%-ig) csökkentheti a kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegével, ha az alapján jogosult lenne Tao. törvény szerinti adókedvezményre, azonban a társasági adó terhére adókedvezményt nem vesz (vett) igénybe.
Kedvezményezett célnak minősül például az amatőr sportszervezetek és az utánpótlás nevelés támogatása, azzal, hogy e támogatások esetében is kizárólag a hivatásos sportolót nem foglalkoztató amatőr sportszervezetek és közhasznú alapítványok támogatása minősül kedvezményezett célnak, továbbá a sportinfrastruktúrához kapcsolódó támogatás esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények támogatása minősülhet kedvezményezett célnak.
7. A számvitelt érintő változások
Mérlegkészítésig felmerült adóhatósági megállapítás jogerős megváltoztatásának elszámolása
A törvény egyértelműsíti, ha az illetékes hatóság, bíróság - a mérlegkészítés időpontjáig - jogerősen megváltoztatta az adóhatóság korábbi jogerős határozatát (amelyet a vállalkozó a korábbi üzleti év(ek) beszámolójában számolt el), akkor e megváltoztatást a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni, azzal nem a jogerős adóhatósági határozat elszámolásával érintett korábbi üzleti év(ek) adatait kell módosítani. Ha a jogerős adóhatósági határozat, illetve annak módosítása vagy hatályon kívül helyezése elszámolása egy üzleti évet érint, akkor a módosítás/hatályon kívül helyezés elszámolása során az adóhatóság jogerős döntésének elszámolását kell módosítani. A fenti módosítást először a 2018. évtől kezdődő üzleti évre kell alkalmazni, azonban opcionálisan már a 2017. évtől kezdődő üzleti évre is alkalmazható.
IFRS-ekre történő kötelező áttérés halasztása a szövetkezeti hitelintézetek esetén
A törvény egy évvel (2018-ról 2019-re) elhalasztja az IFRS-ek kötelező alkalmazásának bevezetését a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek számára.
8. IFRS áttéréshez kapcsolódó társasági adót érintő változások
IFRS-ek szerint megállapított értékcsökkenés alkalmazhatósága
Azokban az esetekben, amikor az adóalapban érvényesíthető értékcsökkenés összege a társasági adótörvény 1. és 2. számú melléklete alapján nem meghatározható, az IFRS alapján megállapított értékcsökkenést szükséges figyelembe venni az adóalapban érvényesíthető értékcsökkenés összegeként.
9. IFRS áttéréshez kapcsolódó helyi iparűzési adót érintőváltozások
IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard hatályba lépése
Rendezésre kerülnek a 2018. január 1-jétől hatályba lépő standardváltás miatt szükséges módosítások, tekintve, hogy a korábbi jogszabály az IAS 18 Bevételek című standardra és az IAS 11 Beruházások című standardra hivatkozik, amely standardok helyébe 2018. január 1-jétől az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard lép.
IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standardra való áttéréshez kapcsolódó adóalap-módosító tétel
Az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard első alkalmazása vonatkozásában speciális adóalap-módosítást ír elő a jogszabály, annak érdekében, hogy a standardváltás ne okozzon kétszeres adóztatást vagy ne forduljon elő az a helyzet, hogy bizonyos nettó árbevételeket egyszer se vegyenek figyelembe az adózók az adóalapban. Jelen változás 2018. január 1-jével lép hatályba.
10. IFRS áttéréshez kapcsolódó innovációs járulékot érintőváltozások
Innovációs járulék és helyi iparűzési adó közötti kapcsolat rendezése
A jogszabály-módosítás által egyértelművé válik, hogy az adózók kötelesek alkalmazni az IFRS-ekre való áttérés kapcsán előírt egyszeri adóalap módosítási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az innovációs járulék tekintetében is. Jelen módosítás a 2018-as adóév vonatkozásában kötelezően alkalmazandó, míg a 2017-es adóév vonatkozásában választásuk szerint alkalmazhatják az adózók. A módosítás a kihirdetést követőn 30. napon lép hatályba.
