Nagy értékű üzleti ajándék
Elképzelhetjük milyen a fogadtatása egy olyan- egyébként üzleti célú - ajándéknak, melyhez egyben az adóelőleg megfizetésére való felszólítást és a kifizetői igazolást is mellékeljük, esetleg azt is elmondjuk ügyfelünknek, hogy mindezt bejelentjük az Adóhatóságnak. Ellenkező esetben az adót ügyfelünknél kereshetik, míg a mulasztást a juttató cégtől kérhetik számon. Arra pedig alapesetben nincs mód, hogy ügyfelünk helyett rendezzük a kötelezettségeket.
Az üzletfeleknek, vevőknek adott egyes ajándékok, az ügyfeles rendezvények elszámolásainak szabályai ugyanis 2011. január 1-től jelentősen szigorodtak, illetve sok esetben kezelhetetlenül bonyolulttá váltak. Az a tapasztalatok szerint kedvező, szinte lehetőségként értékelhető szabály továbbra is hatályos maradt, hogy a reprezentáció és az üzleti ajándék után „mindössze” társasági adó kötelezettség keletkezhet (már annál aki a társasági adó alanya), de személyi jövedelemadó és járulék nem. De mi a helyzet az üzleti ajándék bevezetett új fogalmának, vagy a reprezentációnak meg nem felelő esetekben? Ekkor nemhogy szja és eho kötelezettség állhat elő, de az adót, adóelőleget a legtöbb esetben a megajándékozottnak magánszemélyként kell megfizetnie. Ráadásul az ajándékozásról a juttató cég köteles az Adóhatóság felé adatot szolgáltatni. Könnyen belátható, hogy így az ajándék, a juttatás, az ügyfeles rendezvény nem fogja célját elérni.
Tapasztalataink szerint az értékesítéssel aktívan foglalkozó gazdálkodóknak az év első felében újra kellett gondolniuk az értékesítést segítő eszközeik alkalmazását. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyes ügyfeles juttatások vajon megfelelnek-e a reprezentáció, vagy az üzleti ajándék fogalmának. Az üzleti ajándék bruttó értéke például nem lehet több, mint a minimálbér 25 %-a.
A nagy értékű üzleti ajándékok kezelésével, a reprezentáció minősítésével, egyéb reklámajándékok dokumentálásával kapcsolatban további részletek is érdeklik, vagy szívesen átvizsgálná értékesítései elszámolásait, forduljon tanácsadóinkhoz bizalommal.
A juttatás értékének feléig terjedő mulasztási bírság
Míg az adókötelezettség a „szuperbruttó” alkalmazásával sem éri el a 25 %-ot, a mulasztási bírság egyes esetekben a juttatás piaci értékének feléig terjedhet. Az elszámolások szabályszegéséért kiszabható mulasztási bírság tehát jelentősen meghaladja magát az adókötelezettséget. A természetben nyújtott juttatások néhány szabályának megsértése alkalmával ugyanis a mulasztási bírságot nem az adó, hanem az adóalap 50 %-a mértékkel állapította meg a Jogalkotó. Ha a kisértékű ajándékok, a céges rendezvényeken nyújtott vendéglátás, a reklámajándékok, egyes más juttatások elszámolásait elvétjük 2011-től akár igen borsos árat fizethetünk akkor is, ha a költségvetés az adót egyébként megkapta. Alapesetben a juttató társaság nem vállalhatja, nem fizetheti meg az adó, járulék vagy eho kötelezettséget, ha az egyébként a juttatott magánszemély, dolgozó, üzleti partner kötelezettsége lenne. Az igen jelentős mulasztási bírság terhe mellett kiemelt figyelmet kell tehát fordítani arra, hogy céges rendezvények, reklámcélú juttatások, kisebb ajándékok stb. esetén ne csak az adó kerüljön megfizetésre, hanem az adókötelmet szabályos elszámolás mellett teljesítsék. azaz adott esetben ne a cég, hanem a magánszemély vallja be és fizesse meg az adót.
Elengedett követelés
A behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés adóévi összegével a társasági adó alapját meg kell növelni. Ez alól kivételt képez az az eset, ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, illetve ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. Kapcsolt vállalkozás felé történő követelés-elengedés tehát adóalap növelést von maga után.
A szigorú transzferár-szabályok miatt felmerül a kérdés, hogy az elengedés következtében vajon a követelés szokásos piaci értékétől eltérő elszámolás miatt is fellép-e a módosítási kötelezettség. Amennyiben ez így lenne, nyilvántartást is kellene készíteni arról, hogy az elengedett követelésnek mennyi a piaci értéke. Az Adóhatóság jogértelmezése szerint azonban ekkor egy már korábban megvalósult, de pénzügyileg nem rendezett ügylet kapcsán keletkezett követelésről van szó, ezért a követelés elengedésekor nem kell vizsgálni a szokásos piaci árat, illetve az attól való eltérést, így az adóalap növelésére sincs szükség. Ez az értelmezés ugyanakkor nem vonatkozik arra az esetre, ha a követelés értékesítésre kerül.
Népegészségügyi termékdíj – „Hamburgeradó”
A Kormány június 21.-i ülésén döntött a népegészségügyi termékadóról, amit az egészségtelen élelmiszerekre vet ki a kabinet szeptembertől. A törvényjavaslat T/3652-es számon június 24.-én benyújtásra került az országgyűlés elé.
A javaslat szerint szeptember 1.-től (egy módosító javaslat szerint csak 2012. január 1.-től) hatályba lépő törvény alapján adót kellene fizetni a bizonyítottan egészségkárosító élelmiszerek után. Adókötelessé válnak a magas cukor, só, szénhidrát vagy koffein tartalmú ételek és italok, mint például az energiaitalok, chipsek, előregyártott és csomagolt sütemények, sós snack-ek és levesporok. Ez azonban még nem végleges lista, hanem egy előzetes javaslat szerinti felsorolás, mely a parlamenti vita során még változhat. Az adót a termék első belföldi értékesítőjének kell fizetni.
A jogalkotás további szakaszaiban is figyelemmel kísérjük a javaslatot.
Főtanácsnoki indítvány: ellentétes az Áfa Irányelvvel a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszaigénylésének tilalma
Az Európai Bíróság főtanácsnokának 2011. május 26-án ismertetett indítványa szerint a magyar szabályozás ellentétes a Közösségi Áfa Irányelv rendelkezéseivel, ennek megfelelően a főtanácsnok indítványában annak kimondását javasolta az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország nem teljesítette az Áfa Irányelvből eredő kötelezettségeit. A kifogásolt magyar szabályozás értelmében az áfa visszaigénylésének feltétele, hogy a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybevevő adóalany az áfa-bevallás benyújtásának határidejéig az ellenértéket adót is tartalmazó összegét pénzügyileg rendezze (illetve a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó féllel szemben fennálló tartozása megszűnjön).
A főtanácsnoki indítvány a főtanácsnok által előterjesztett szakmai vélemény, amely nem minősül az Európai Bíróság hivatalos álláspontjának, illetve nincs kötőereje az Európai Bíróság későbbi ítéletére nézve, a gyakorlat szerint azonban a bírák az esetek többségében követik a főtanácsnoki indítványban foglaltakat az ítélet meghozatala során.
A fentieknek megfelelően várható a kifogásolt szabályozás jövőbeni megváltoztatása. Tekintettel arra, hogy az ismertetett szabályozás elsősorban likviditási terhet okoz az adóalanyok számára (mivel a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó levonható adó továbbvihető), annak megváltoztatására várhatóan nem visszamenőleges hatállyal kerül sor.
Adócsalás – módosul a BTK
2011. június 14.-i ülésnapján elfogadta az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény módosítását. A módosító törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
Többek között módosul a 310. és 310/A.§. Az „Adócsalás” megnevezés „Költségvetési csalás”-ra változik, és annak tartalmára részletesebb szabályok kerülnek bevezetésre.
Az új szabályok több helyen is jelentős változást jelentenek a korábbiakhoz képest, így szakmai körökben kérdések merültek fel az egyes részek pontos értelmezésével és a rendelkezések kiterjedésével kapcsolatban.
Várhatóan további állásfoglalások, iránymutatások kerülnek közlésre a jogalkotó vagy az adóhatóság részéről, melyek a kérdéseket és a részletesebb szabályokat tisztázhatják.