az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény
(Megjelent a Magyar Közlöny 2010. évi 177. számában, 2010. november 19-én.)
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása elsősorban az egyszerűsített éves beszámoló készítés lehetőségének a bővítését, a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok értékesítéskori eredményének egyszerűbb elszámolását, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegkészítéskori átértékelésének egységes kezelését, valamint a jogszabályi környezet változásának számviteli előírásokon történő átvezetését tartalmazza. A további egyéb módosítások a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések, felvetések megválaszolását, egyértelmű megítélését segítik.
Adminisztrációs egyszerűsítések
- egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások körének bővítése
A módosítás révén a korábbinál nagyobb vállalkozói kör számára válik választhatóvá az egyszerűsített éves beszámoló készítése. Az új szabályok alapján – tekintettel az egyszerűsített éves beszámoló készítéséhez előírt értékhatárokra – a zártkörűen működő részvénytársaságok, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, továbbá a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozók is élhetnek az egyszerűsített éves beszámoló készítésének a lehetőségével. Ugyanígy járhatnak el azok a konszolidálásba bevont vállalkozások is, amelyeket az IFRS alapú konszolidált beszámolóba vonnak be, akár Magyarországon, akár külföldön.
- devizás részesedések, értékpapírok értékesítése esetén nem kell a deviza árfolyam változás hatását kiszűrni
A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékesítés, beváltás árfolyamnyereségének vagy árfolyamveszteségének megállapításakor nem kell a jövőben a devizaárfolyam-változás hatását kiszűrni és elkülönítetten bemutatni az eredménykimutatásban. Ez az új szabály egyaránt alkalmazandó a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésének, beváltásának elszámolása során.
- nem kell a kiegészítő mellékletben bemutatni a törvényi fő szabálytól való eltérést, ha a vállalkozás devizavételi vagy deviza eladási árfolyamot választott
További egyszerűsítés, hogy amennyiben a vállalkozó a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál egységesen csak devizavételi vagy csak deviza eladási árfolyamot alkalmaz, akkor a főszabálytól eltérő értékelési módszerből adódó különbözetet a kiegészítő mellékletben nem kell bemutatni.
- az értékesítés nettó árbevételét a kiegészítő mellékletben a ténylegesen végzett tevékenység szerint kell bemutatni
A hatályos előírások szerint az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az értékesítés nettó árbevételének tevékenységenkénti megoszlását a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi körök szerint kell bemutatni. A módosítás révén a jövőben a részletezésre a ténylegesen végzett tevékenységek szerint kerülhet sor.
A mentesített magyar anyavállalatnak közzé kell tennie a fölérendelt külföldi anyavállalatának az összevont (konszolidált) éves beszámolóját. E beszámolót a mentesített magyar anyavállalatnak a jövőben is magyar nyelven kell közzétennie, azonban az új szabályok szerint annak nem kell majd hiteles magyar fordításnak lennie. Ennek megfelelően a vállalkozások szabadon dönthetnek arról, hogy milyen módon fordítják le a közzéteendő külföldi beszámolókat. Lényeges változás továbbá, hogy a fölérendelt külföldi anyavállalat magyarra fordított beszámolóját e beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül kell közzétennie a mentesített magyar anyavállalatnak. A határidő számítása a jövőben tehát nem a mérlegfordulónap időpontját veszi alapul, hanem a közzéteendő beszámoló tényleges elfogadásának időpontját.
Devizás tételek értékelése
- devizás tételek kötelező év végi átértékelése
A módosítás szerint a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – számviteli törvény szerint választott – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Vagyis a jövőben nem kell előzetesen vizsgálni, hogy a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős-e. A mérlegfordulónapi átértékelésből származó árfolyam különbözetet a jövőben mindig el kell számolni, a módosítás az egységes gyakorlat elősegítése érdekében minden vállalkozó tekintetében előírja az árfolyamváltozás hatásának a kötelező elszámolását.
- napi többszöri árfolyamjegyzés esetén a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni
A hatályos rendelkezések egységesen szabályozzák az évközi könyvelés és a beszámoló elkészítése során alkalmazandó árfolyamok kérdését. Míg az üzleti év végi értékelés tekintetében megfelelő az adott napi legutolsó árfolyam alkalmazása, addig az automatikus könyvelési rendszerek esetenként az éppen aktuális napon belüli árfolyamokat használják. Ennek a jogszabályi megalapozottságát biztosítja a módosítás, azzal, hogy lehetővé teszi a napon belüli árfolyamok megfelelő kiválasztását, és a választás rögzítését a számviteli politikában.
Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetését, illetve a gyakorlatban felmerült kérdések rendezését szolgáló módosítások
- behajthatatlan követelés fogalmának pontosítása
A fizetései meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szerint a fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nem peres eljárás. A fizetési meghagyásos eljárás díjköteles, és ha e díj meghaladja a követelés várhatóan megtérülő összegét, indokolt lehetővé tenni, hogy a költség-haszon elv érvényesítésével ezen eljárással összefüggésben is leírásra kerülhessen a követelés behajthatatlan követelésként.
- próbaüzemeltetés költségei elszámolásának pontosítása
A próbaüzemeltetés során felmerült költségek, ráfordítások a folyamatban lévő beruházás bekerülési (beszerzési) értékét növelik. Ha a próbaüzemeltetés során, annak eredményeként termékeket is állítanak elő, illetve szolgáltatásokat is nyújtanak, akkor ezen termékek, illetve szolgáltatások előállítási költségének (figyelembe vehető értékének) összegével a beruházás bekerülési (beszerzési) értékét kell csökkenteni. Ugyanakkor a bekerülési (beszerzési) érték ezen csökkentését indokolt korlátozni oly módon, hogy azt legfeljebb a próbaüzemeltetés során felmerült, a beruházás bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe vett összes költség, ráfordítás összegében lehet elszámolni.
- vagyonmérleghez kapcsolódó változások
Az átalakulásokkal összefüggésben megszűnt az a korábbi adózási szabály, hogy az átalakuláskori vagyonfelértékelést a jogelődnek közvetlenül le kell adóznia. Ebből következően indokolttá vált azon számviteli törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezése, amely ezen adóra tartalékképzést írt elő a vagyonmérlegben.
- egyszerűsített éves beszámoló esetén a könyvvizsgálói díjak bemutatása változott
A jövőben az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében nem kell összegszerűen bemutatni azokat a díjakat, amelyeket a vállalkozónak a könyvvizsgálatért, az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért számított fel a könyvvizsgáló. Be kell azonban mutatni a kiegészítő mellékletben e díjak megoszlását, valamint a díjakról összegszerűen tájékoztatást kell adni a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, amennyiben a bizottság azt kéri a vállalkozótól. Ez a szabály az éves beszámolót készítőkre nem alkalmazható.
Gt., és Ctv. kapcsolódó módosítása
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosításával lehetővé válik a fióktelepek részére is az egyszerűsített éves beszámoló készítése, továbbá pontosításra került a külföldi vállalkozás számviteli beszámolójának letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége is, összhangban a számviteli törvény előírásaival.
A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) 2007-es módosítása alapján 2008. január 1-jétől a részvénytársaságok esetében akkor kötelező a könyvvizsgálat, ha azt vagy a számviteli törvény, vagy a társasági szerződés, vagy – a köztulajdon védelme érdekében – törvény előírja. A Gt. zártkörűen működő részvénytársaságokra vonatkozó előírásai azonban úgy rendelkeznek, hogy az alapszabályban meg kell határozni a könyvvizsgáló személyét. Ez alapot adhat a törvény olyan irányú értelmezésére, amely szerint a zártkörűen működő részvénytársaságok könyvvizsgálati kötelezettségére nem a Gt. előzőekben említett általános szabályai vonatkoznak, hanem feltétel nélkül minden esetben kötelező számukra a könyvvizsgálat. A Gt. módosítása egyértelművé teszi, hogy a zártkörűen működő részvénytársaságok könyvvizsgálata esetében is a Gt. főszabályait kell alkalmazni.
Az új előírások 2011. évi üzleti évtől kötelezőek, de alkalmazhatók a 2010. évi üzleti évre is!
A bemutatott változások egységesen 2011. január 1-jével lépnek hatályba. A megváltozott előírásokat a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de – amennyiben a vállalkozó így dönt – már a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
Módosult a könyvvizsgálói kamarai törvény
az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény
(Megjelent a Magyar Közlöny 2010. évi 177. számában, 2010 november 19-én.)
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításának indoka, hogy a Kkt. igazodjon a közelmúltban felmerült hazai, európai uniós illetve nemzetközi igényekhez, elvárásokhoz, különös tekintettel a kamarai önkormányzati működés során felhalmozódott tapasztalatokra és a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszerrel kapcsolatban rendezendő kérdésekre.
kamarai eljárásokkal kapcsolatos előírások változása
a) fegyelmi eljárás
A fegyelmi eljárások során jelenleg írásbeli megrovás, pénzbírság, a minősítés megvonása, továbbá a kamarából történő kizárás, illetve a könyvvizsgáló cég engedélyének visszavonása fegyelmi büntetés szabható ki. A fegyelmi eljárások tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi szankció rendszer nem kellően differenciált, mert nem nyújt lehetőséget a könyvvizsgálói tevékenység „felfüggesztésére”. A könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetése a tevékenység „felfüggesztéséhez” hasonló, hiszen a szüneteltetés időtartama alatt a könyvvizsgáló nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A szüneteltetés meghatározott időre történő elrendelése megfelelő fegyelmi büntetés lehet azokban az esetekben, amikor a kizárás fegyelmi büntetés nem szükséges, azonban meghatározott időre indokolt eltiltani a kamarai tagot a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenyég ellátásától.
b) mentori rendszer változása
A hatályos előírás értelmében a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe – kérelemre – jelenleg azt kell felvenni, aki többek között vállalja, hogy Magyarországon, a képzési programnak megfelelő, legalább két évre szóló, heti 36 órás munkaviszonyt létesít kamarai tag könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel. A gyakorlatban azonban sokak számára nehézséget okoz a heti 36 órás munkaviszony létesítése, miközben a szükséges könyvvizsgálói gyakorlati ismeretek elsajátítása más módon is megoldható. Előbbiekre tekintettel célszerű a heti 36 órás munkaviszony előírását egy rugalmasabb szabállyal felváltani, amelynek részleteit a kamara önkormányzati szabályzatban határozza meg azzal, hogy a rugalmasabb szabályozás nem eredményezheti a kamarai tagfelvételhez szükséges gyakorlati idő rövidülését.
c) minőség-ellenőrzés változása
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzését jelenleg könyvvizsgálóként dolgozó, kamarai tag minőségellenőrök végzik, a kamara által irányított társvizsgálati rendszerben, a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság felügyelete mellett. Az Európai Bizottság 2008/362/EK ajánlása értelmében a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek külső minőségbiztosításának a könyvvizsgálói szakmától függetlennek kell lennie és a közfelügyelet közvetlen irányításával kell megvalósulnia. A módosítás az ajánlásnak való megfelelést szolgálja.
Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal kapcsolatos módosítások
d) hatáskör, felelősség, nemzetközi együttműködés
A módosítás tisztázza a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közfelügyeleti rendszerben betöltött szerepét. A közfelügyeleti rendszert alapvetően a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság működteti, ehhez azonban szükséges a kamara, mint hatóság közreműködése. A jelenleg működő közfelügyeleti rendszeren tartalmilag annyiban változtat a módosítás, hogy egyértelművé teszi: a közfelügyeleti feladatok tekintetében a végső felelősség a Bizottságot terheli.
A módosítás rendelkezik arról is, hogy nemzetközi ügyekben, az illetékes hatóságokkal való együttműködésben a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság az illetékes.
e) KKB tagokra vonatkozó szabályok
A könyvvizsgálói tevékenység közhitelességének biztosítása érdekében felállításra került 2008-ban a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság. A hitelesség érdekében a bizottság tagjainak többsége nem lehet gyakorló könyvvizsgáló, azonban feltétel, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkezzenek e szakterületen („független tagok”). A törvény jelenleg kizárja a független tagok köréből a kamara összes tagját, és nem veszi figyelembe, hogy létezik olyan kamarai tagsági jogviszony is, amely nem teszi lehetővé a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlását, ugyanakkor garantálja a naprakész szakmai tudást („szüneteltető” státuszú kamarai tagsági jogviszony). Emiatt célszerű lehetővé tenni, hogy a bizottságban független tagként ne csak a kamarán kívüli szakemberek vehessenek részt, hanem olyan kamarai tagok is, akik esetében a sajátos, „szüneteltetői” tagviszonyuk okán ugyanúgy megvalósul a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától való függetlenség, és biztosított a szaktudás.
A hatályos szabályok nem rendezik, hogy a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság tagja lehet-e olyan személy is, akivel szemben a kamara fegyelmi büntetést vagy figyelmeztetést alkalmazott. Az a korábbi vagy jelenlegi kamarai tag könyvvizsgáló, akivel szemben a kamara fegyelmi büntetést szabott ki vagy figyelmeztetést alkalmazott a bizottsági tagság időtartama alatt, illetve a bizottsági tagságra vonatkozó felkérést megelőzően, nyilvánvalóan nem vehet részt egy olyan testület munkájában, amely a könyvvizsgálatba vetett bizalom erősítését szolgálja.
egyéb módosítások
A gyakorlati tapasztalatok szerint a minőségellenőrzés, valamint a pénzmosással kapcsolatos felügyeleti tevékenység, mint speciális – helyszíni vizsgálatot, zárójelentést és észrevételezést is magában foglaló – eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) foglalt ügyintézési határidők nehezen tarthatóak, ezért indokolt az ügyintézési határidő meghosszabbítása a többi kamarai hatósági eljáráshoz képest. A határidők tekintetében a törvényi eltérés a Ket. alapján megengedett.
A gyakorlatban igény mutatkozott arra nézve, hogy a könyvvizsgálók a szakma rangos hagyományait idéző címeket használhassák. A módosítás biztosítja a kamarai tag könyvvizsgáló részére azt a jogot, hogy a „hites könyvvizsgálói” cím mellett a „bejegyzett könyvvizsgáló”, valamint a „könyvszakértő” címet is használhassa, azonban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott jelentésekben csak a „kamarai tag könyvvizsgáló” címet használhatja, annak érdekében, hogy az új címek használata ne okozzon zavart a kapcsolódó jogszabályok alkalmazása során.
A módosítás pontosítja az összeférhetetlenségi helyzetek során követendő eljárást, a bejelentési kötelezettség teljesítésének időkorlátait.
A hatályos előírások szerint a szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálót bizonyos kivételekkel nem illetik meg a kamarai tagságból eredő jogok, és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a szüneteltető kamarai tagok is kötelesek adataik változását bejelenteni, továbbá, hogy velük szemben is lefolytatható fegyelmi eljárás abban az esetben, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálaton kívüli egyéb szakmai szolgáltatás nyújtása során megsértik az etikai szabályzatban foglalt követelményeket.
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény
(Megjelent a Magyar Közlöny 2010. évi 162. számában, 2010 október 20-án.)
Különadó fizetési kötelezettség keletkezik a bolti kiskereskedelmi tevékenység, a távközlési tevékenység folytatása, továbbá az energiaellátó vállalkozási tevékenysége után.
A különadó alapja az adóalanynak az adóévben a fenti tevékenységéből származó nettó árbevétele. Külön szabály rendelkezik a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóalapjának meghatározásáról.
A különadót a 2010. évi tevékenység után is meg kell fizetni, az ehhez szükséges átmeneti rendelkezéseket a törvény külön tartalmazza.
A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított különadót az adózás előtti eredménye terhére számolja el.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. Törvény
(Megjelent a Magyar Közlöny 2010. évi 118. számában, 2010. július 12-én.)
A törvény hatálya alá tartozik a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, továbbá az alkalmi munka.
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony főszabály szerint a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével, és nem a munkaszerződés megkötésével keletkezik. Ettől eltérően, amennyiben a munkavállaló kéri a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ha a munkaviszony eredetileg nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződést nem lehet módosítani annak érdekében, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyá alakuljon át.
A törvény tételesen felsorolja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban az Mt. mely rendelkezései nem alkalmazhatóak.
Járulékfizetési kötelezettség szempontjából általános szabályként az Szja tv.-t és Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a törvény összegszerűen megmondja az egyszerűsített foglalkoztatás egyes ágaiban a munkáltató által fizetendő közteher mértékét.
Főszabály szerint - a törvényben felsorolt kivételekkel - a munkavállalónak nem kell bevallást benyújtania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme után.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti.
Adózási kérdésekben az Art.-nak, mint mögöttes jogszabálynak az alkalmazását írja elő a törvény.
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében a munkavállalónak kifizetett összeget bérköltségként, az e törvény alapján egy összegben fizetett közterhet bérjárulékként kell elszámolni a számviteli elszámolás során.