A munkavállaló nettó munkabére az ő hozzájárulása nélkül csak végrehajtói határozat alapján terhelhető. Végrehajtói határozat lehet bírósági vagy közigazgatási határozat pl. gyermektartás, szabálysértési bírság, köztartozás esetén.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a munkabért terhelő letiltások száma megnövekedett.
Sajnálatos módon igen gyakori, hogy egy-egy munkavállalóra több letiltás is érkezik a végrehajtó irodáktól.
A letiltás szabályait a 1994. évi LIII törvény tartalmazza.
Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltatónak kötelessége a végrehajtói határozat alapján a letiltást foganatosítani. Ha a munkáltató elmulasztja a levonást, készfizető kezesként felel a végrehajtást kérővel szemben a le nem vont rész erejéig.
A végrehajtótól érkező határozat átvételét követő munkanapon a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a letiltásról. Erre gyakorlati megoldás, hogy a munkavállaló aláírja a határozatot, ráírja a dátumot, valamint azt, hogy „tudomásul vette” a letiltás tényét. A munkáltatónak 8 napon belül vissza kell küldenie a végrehajtó részére az igazolást a letiltás foganatosításáról, több letiltás esetén a letiltás foganatosításának várható időpontjáról.
Ha a letiltás foganatosításának akadálya van, erről a munkáltató köteles tájékoztatni a végrehajtót.
A letiltás érvényesítése
A letiltás alapja a nettó munkabér (vagyis a bruttó munkabér személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett része). A levonások tekintetében munkabérnek minősül minden olyan jövedelem, amit a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kapott, és amit személyi jövedelemadó előlegfizetési kötelezettség terhel. A béren kívüli juttatások nem képezhetik a levonás alapját.
A letiltásnak nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásként (ideértve a táppénzt, gyermekápolási táppénzt, terhességi gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat) kifizetett összeg, kivéve akkor, ha a letiltás jogcíme a gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás. Ebben az esetben ugyanis az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás legfeljebb 33%-a letiltható.
A letiltás mértéke
A letiltás mértéke maximum a nettó munkabér 33%-a, tartásdíj esetén 50%-a, illetőleg több letiltás esetén szintén 50%-a.
Több letiltás esetén a sorrend a következő:
- gyermektartásdíj,
- jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
- munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),
- a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal
szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő
követelés (a polgári jogi igény kivételével),
- adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
- egyéb követelés,
- a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság
Fontos azonban arra odafigyelnünk, hogy a nettó munkabér legalább a mindenkori öregségi nyugdíj minimumösszegének (28.500,-Ft) épségben tartásával terhelhető a letiltás összegével. Ez a mentesség nem áll fenn gyermektartásdíj végrehajtása esetén.
Abban az esetben – s ez a tapasztalatok alapján kevésbé ismert -, ha munkavállaló nettó munkabére meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj minimumösszegének ötszörösét, akkor a letiltást eddig az összegig foganatosíthatjuk. Vagyis az e feletti nettó összeg teljes egésze letiltandó.
A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató köteles feltűntetni az igazoláson a munkavállaló tartási és/vagy letiltási kötelezettségét jogcím, mérték, ügyiratszám megjelölésével.
Abban az esetben, ha nincs pontos információnk a letiltásról – pl. az előző munkáltató hiányos adattartalommal szerepeltette a tartozást az igazoláson -, egyeztetni szükséges a végrehajtóval. A végrehajtó felveszi a kapcsolatot a végrehajtást kérővel, nyilatkoztatja a fennálló tartozásról. Addig a munkabér 33%-át a munkáltató letétként kezeli.
A pénz- és hitelintézetek letiltás céljából történő megkereséseinek abban az esetben sem köteles a munkáltató eleget tenni, ha a hitelszerződés megkötésekor a munkavállaló hozzájárult a levonáshoz (a hitelösszeg törlesztő részletének nem fizetése esetén). Csak a végrehajtási határozat alapján van levonási kötelezettsége a munkáltatónak.
A munkáltató ellenőrzése
A munkáltató a letiltással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését a végrehajtók ellenőrizhetik. Az ellenőrzés során vizsgálják, hogy a munkáltató határidőn belül küldte-e el a visszaigazolást a végrehajtó részére, a munkavállalót értesítette-e a letiltás tényéről, továbbá a levonást szabályszerűen számította-e ki, s gondoskodott-e annak átutalásáról.
A fent leírtak szerint kijelenthetjük, hogy a munkáltatónak körültekintően kell eljárnia a letiltások kezelésekor.
