Az Európai Unió Bírósága 2017 júliusában hozott döntést a C-254/16. számú magyar vonatkozású ügyben. Az ügy háttere, hogy a gabonakereskedelemmel foglalkozó Glencore Agriculture Hungary Kft. az áfa bevallásában megközelítőleg 4,5 milliárd forint adókülönbözet visszatérítését kérte az adóhatóságtól, amely a kérelem teljesítése előtt ellenőrzést folytatott le a vállalkozásnál. Ezen ellenőrzés során az adóhatóság a céget iratátadási kötelezettség megsértése miatt többször is mulasztási bírsággal sújtotta.
Az ellenőrzés évekig elhúzódott, és ezalatt a cég nem jutott hozzá a neki visszajáró pénzösszeghez, ami miatt az adóhatóságtól késedelmi kamat megfizetését követelte. Az adóhatóság azonban megtagadta a kamat megfizetését arra hivatkozva, hogy az iratátadási kötelezettségének megsértésével a vállalkozás maga is hozzájárult az adóvisszatérítés teljesítésének elhúzódásához.
A cég és az adóhatóság jogvitájában eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a maga részéről megállapította, hogy az ellenőrzés nem elsősorban a cég magatartása miatt húzódott el. E bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy az uniós héa-irányelvvel összhangban van-e a magyar jog azon rendelkezése, amely kártalanítás nélkül, az adóellenőrzési eljárás végéig elrendeli az adóalanynak visszajáró áfa visszatérítésének felfüggesztését abban az esetben, ha az adóalannyal szemben ezen eljárás folyamán mulasztási bírságot szabnak ki.
Az Európai Unió Bírósága az ítéletében megerősítette, hogy ha az áfakülönbözet adóalany számára történő visszatérítése ésszerű határidőn túl történik, a közös áfarendszer semlegességének elve sérül. Így az adóalany terhére a szóban forgó összegek rendelkezésre nem állása okán keletkezett pénzügyi veszteség késedelmi kamat fizetésével ellentételezésre kerüljön. Az adóhatóság álláspontját alátámasztó hazai rendelkezés nem feleltethető meg tehát az uniós rendelkezéseknek, alapelveknek.
A döntés rámutat arra, hogy az Európai Unió hozzáadott érték adó irányelve korlátokat szab az akár évekig is elhúzódó adóhatósági ellenőrzéseknek, valamint áfa-kiutalási gyakorlatnak.
Az uniós jog által védelemben részesített adósemlegesség elvének ugyanis az is a részét képezi, hogy az adózó ésszerű időn belül visszakapja a rá áthárított áfát. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a pénzügyi veszteségét az adóhatóságnak késedelmi kamat megfizetésével ellentételeznie kell. Az ítélet rámutatott arra, hogy bizonyos magyar eljárási szabályok nem – vagy nem teljes mértékben - állnak összhangban a fent említettekkel és ilyen esetben a magyar bíróságnak ezeket nem szabad figyelembe vennie a döntése meghozatalakor, hanem közvetlenül kell alkalmaznia az uniós jogot.
A fentiek alapján is elmondható, hogy sok esetben a magyar jogszabályok és a hatósági gyakorlat szigorúbbak, illetve nincsenek összhangban az uniós rendelkezésekkel. Így javasoljuk, hogy amennyiben az adózók úgy érzik, hogy akár a fenti vagy más egyéb jogelvek vonatkozásában méltánytalanság érte őket, érdemes az uniós szabályozásra hivatkozással valamennyi jogorvoslati fórumot igénybe venniük, akár a múltra nézve is, amiben a BDO Magyarország Adótanácsadó Kft. adótanácsadó csapata készséggel áll rendelkezésükre.