A családi kedvezmény továbbra is az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet.
Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre tekintettel fennáll családi pótlékra való jogosultság, azaz nem az ellátás folyósítása a feltétel, hanem elegendő az arra való jogosultság.
2015. évben a családi kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62.500 forint, három vagy annál több eltartott esetén 206.250 forint.
A kedvezmény adóéven belüli figyelembevételéhez adóelőleg-nyilatkozat megtétele szükséges, amelyen az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes azonosító adataikat szükséges feltűntetni. Magzat esetén a várandósság 91. napját magába foglaló hónaptól kezdődően családi kedvezmény vehető igénybe, függetlenül attól, hogy családi pótlékra való jogosultság még nem áll fenn és hogy a magzat még nem rendelkezik adóazonosító jellel, illetve a szükséges azonosító adatokkal.
A munkáltató (a kifizető) a nyilatkozatban foglaltakat az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe az adóéven belül, azaz legkésőbb adóévenként új nyilatkozat megtétele szükséges. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles év közben haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatát visszavonni.
Amennyiben a magánszemély jogalap nélkül kéri a kedvezmény érvényesítését, és ennek következtében az adóbevallásában 10 ezer forintot meg haladó összegű befizetési különbözete keletkezik, a különbözeten felül a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie, továbbá adóbevallását csak önadózás útján teheti meg.
Vegyünk például egy családot, ahol egy 19 éves gyermek van, aki júniusban sikeres érettségi vizsgát tett. A Magyar Államkincstár határozatban értesíti a családi pótlékot igénybe vevő személyt, hogy családi pótlékra már nem jogosít a gyermek, de a magánszemély munkáltatója erről nem szerez tudomást. Ha a kedvezményt igénybevevő szülő nem nyilatkozik munkáltatója (kifizetője) felé arról, hogy az év hátralévő részében már nem kéri a családi kedvezmény figyelembe vételét a nettó keresete kiszámításakor, akkor a munkáltatója (kifizetője) nem tehet mást, mint figyelembe veszi továbbra is a nyilatkozaton szereplő kedvezményt. Ha a családi kedvezményt igénybe vevő szülő nem módosítja nyilatkozatát adóév végéig, akkor 60 000 forinttal kevesebb adóelőleg kerül levonásra tőle éves szinten, és további 7.200 forint bírság terheli majd 2016. május 20-ig.
Ha a változást késve ugyan, de legkésőbb az augusztusi bérfizetés előtt mégis megteszi a szülő, akkor csak a júliusban igénybe vett kedvezményt kell majd befizetnie 2016. május 20-ig, és különbözeti bírságot ez esetben nem kell fizetnie.
Az Szja törvény rendelkezése értelmében a kifizetést megelőzően a munkáltatónak tájékoztatnia kell a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről, de a nyilatkozat megtétele ténylegesen a magánszemély kötelezettsége.
Tavaly szeptemberben elfogadott rendelkezés értelmében 2016. január 1-jétől az adóelőleg levonása során a családi kedvezmény igénybevételéhez az adóelőleg nyilatkozatban és a 2015.évi adóbevallásban kötelező lett volna szerepeltetni az eltartottak, a kedvezményezett eltartottak (a magzat kivételével) adóazonosító jelét, de várhatóan ősszel kezdeményezni fogják ennek a szabálynak a módosítását.
Amennyiben mégis szükséges lesz az adóazonosító jel igénylése a kedvezmény igénybevételéhez, a NAV felé lehet benyújtani majd az adóazonosító jel igénylést a 15T34-es nyomtatványon.