Az Országgyűlés 2009. június 8-án fogadta el a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényt (a továbbiakban: Bnyt.). A Bnyt. alapján 2009. június 30. óta a következő négy bűnügyi nyilvántartás létezik:
- bűntettesek nyilvántartása,
- hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,
- büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása,
- kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása.
A Bnyt. meghatározza, hogy mely esetekben kell az egyes személyek adatait az egyik, vagy másik nyilvántartásban kezelni, illetve meddig és milyen céllal.
A bűnügyi adatok kezelésére vonatkozó szabályokat csak törvényben lehet előírni, ezért az ennél alacsonyabb szintű jogszabályokban hatályon kívül kellett helyezni a bűnügyi adatkezeléssel kapcsolatos szabályokat. A Bnyt. meghatározza azoknak a jogosultaknak a körét is, akik a bűnügyi adatokhoz valamilyen módon hozzáférhetnek.
A hatósági erkölcsi bizonyítvány a továbbiakban is megmarad, azonban az abban feltüntetett adatok bővebb körűek lehetnek, attól függően, hogy a kérelmező mely adatok igazolását kéri (a foglalkozás gyakorlásáról szóló törvény mely adatainak igazolását írja elő). Így például kérheti, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítványban ne csak azon bűnügyi adata szerepeljen, hogy a bűntettesek nyilvántartásában szerepel vagy nem szerepel, hanem az is, hogy pl. az adott foglalkozástól eltiltották-e vagy sem. Nem hatósági erkölcsi bizonyítvány, hanem „csak” hatósági bizonyítvány fogja majd igazolni azt a tényt, hogy az adott személy a bűntettesek nyilvántartásán kívüli másik három nyilvántartásban szerepel-e (erre az ún. adattovábbítási eljárás keretében kerül sor). Az adattovábbítási eljárás során a hatósági erkölcsi bizonyítvány adatainak továbbítását is lehet kérni, tehát ha az adott ágazati jogszabály nem írja elő, hogy hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni valamely tényt, hanem „csak” hatósági bizonyítvánnyal, akkor nem feltétlenül kell hatósági erkölcsi bizonyítványt kérni. Célszerű az adattovábbítási eljárást választani akkor, ha az adott ágazati jogszabály – mint például a könyvvizsgálói törvény – nem csak a büntetlen előéletet és a foglalkozástól eltiltást kéri igazolni, hanem ezen felül olyan további tényeket is, amelyeket hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal nem lehet igazolni (pl.: büntetőeljárás alatt nem áll). Ekkor ugyanis az összes feltétel igazolására vonatkozó hatósági bizonyítvány kiállítása iránti adattovábbítási kérelem benyújtása gazdaságosabb, mint egy hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti, és egy adattovábbítás iránti kérelem benyújtása.
Az ismertetett főbb változások miatt számos ágazati jogszabály módosítására szükség volt. Az érintett jogszabályok nagy számára tekintettel a módosításokra külön törvény, a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXLIX. törvény (a továbbiakban: Bnyt. saláta) keretében került sor. Ennek részeként került módosításra a számviteli törvény és a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) is.
Miután a bűnügyi adatok kezelésével kapcsolatos szabályokat törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban nem lehet előírni, a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendeletből az érintett rendelkezéseket a Bnyt. saláta a számviteli törvénybe emelte át. 2010. január 1. után továbbra is csak annak a természetes személynek adható meg az engedély a könyvviteli szolgáltatás nyújtására, és vehető fel a könyvviteli szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkezők pénzügyminisztériumi nyilvántartásába, aki – az egyéb, számviteli törvényben előírt feltételek teljesítése mellett – büntetlen előéletű, és nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Bnyt. saláta a számviteli törvényt egy új, 151/A. §-sal egészítette ki, amelyben előírja, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A kérelem benyújtásával egyidejűleg azt is kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a pénzügyminiszter részére továbbítsa. Tehát a hatósági erkölcsi bizonyítvány kérelmezésekor nem elegendő annak a ténynek az igazolását kérni, hogy szerepel vagy nem a bűntettesek nyilvántartásában, hanem azt is kérni kell, hogy a bizonyítvány igazolja, nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Az új szabály alapján a pénzügyminiszter jogosult hatósági ellenőrzés keretében a bűnügyi nyilvántartásból azon adatok lekérésére, amelyek azt a tényt bizonyítják, hogy a nyilvántartásában szereplő, könyvviteli szolgáltatás nyújtására jogosult természetes személy továbbra is büntetlen előéletű, és nincs eltiltva a könyvviteli szolgáltatás gyakorlásától. Emellett a bűnügyi adatok megőrzésének idejéről is rendelkezik a számviteli törvény.
2010. január 1-jétől a büntetlen előélettel kapcsolatos előírások a könyvvizsgálói törvényben is módosításra kerültek. Valójában a büntetlen előélettel kapcsolatos feltételek azonban nem változtak, hiszen a kamarába eddig sem, és ez után sem vehető fel az, aki büntetett előéletű, illetve az sem, aki bár büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó vagy végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén. Különbség az eddigi szabályokhoz képest, hogy miután a Bnyt. bevezette a korábbiakban ismertetett négyféle nyilvántartást, a természetes személy adatainak a nyilvántartásokban való kezelése – egyebek mellett – a mentesítés beálltához kötött, és így az ágazati törvényben is a mentesítéstől számított 12, 10, illetve 8 évig nem vehető fel a kamarába a jelentkező. Továbbra is feltétel, hogy a jelentkező ne álljon az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéshez kötött tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
Változást jelent azonban, hogy a tagfelvételét kérelmező személynek a jövőben nem elegendő csak azt a tényt igazolnia a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, hogy büntetlen előéletű, tehát a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel, hanem a bűnügyi nyilvántartó szervtől annak a ténynek az igazolását is kérnie kell, hogy
- a
- a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában sem szerepel, továbbá
- nem áll az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéshez kötött tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
Az új előírások alapján lehetősége van 2010. január 1-jétől a tagfelvételét kérelmező személynek arra, hogy a felvétel iránti kérelmével egyidejűleg kérje, hogy a fenti tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv egyenesen a kamara részére továbbítsa. Ezt a lehetőséget a közigazgatási hatsági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján kell biztosítani a kérelmezőnek.
A könyvvizsgálói törvény kiegészült továbbá több olyan új rendelkezéssel, amely a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe való felvételt, illetve a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság tagjainak a kiválasztását érinti.
Törvényi felhatalmazás kell a bűnügyi adatok kezelésére, és az adatkezeléssel kapcsolatos szabályok meghatározását is törvényben kell szabályozni, ezért a könyvvizsgálói törvényben ezen új rendelkezések is megtalálhatóak, továbbá felhatalmazást kapott a kamara arra, hogy hatósági ellenőrzés keretében a bűnügyi nyilvántartó szervtől a kamarai tagfelvétel feltételéül előírt bűnügyi adatokat igényeljen a bűnügyi nyilvántartó szervtől a tagság fennállása alatt.