A Parlament 2018. július 20-án elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénytervezeteket (2018. évi XLI., valamint a 2018. évi LII. törvények). A törvénymódosítások – melyek többsége 2019. január 1-jén lép hatályba - főbb változásait mutatjuk be jelen hírlevelünkben, kiemelve néhány évközi változást is.
I. Az egyes adójogszabályokat érintő kiemelt változások
A szociális hozzájárulási adót, egészségügyi hozzájárulást és társadalombiztosítási járulékokat érintő főbb változások
„Új Szocho törvény”
A szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás tekintetében a legjelentősebb változást az “új Szocho tv.” hozza, amely összevonja e kettőt 2019. január 1-jétől. Az új törvény rendelkezései javarészt megfelelnek a jelenlegi Szocho tv. és Eho tv. szabályozásainak.
Az új törvény egykulcsos adót vezet be, melynek mértéke 19,5% lesz. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg 14%-os kulccsal adózó jövedelmek adóterhe növekedhet.
Az új Szocho tv. személyi hatálya a fenti két törvény összeolvadása miatt változik, mivel minden természetes személynek szociális hozzájárulási adót kell megfizetni az egészségügyi hozzájárulás helyett, amennyiben a magánszemély a korábbi Eho tv. hatálya alá tartozó jövedelmet szerez.
Az új rendelkezés továbbá meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét: az Szja tv. alapján összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett összeg (ideértve a hosszú távú külföldi kiküldetés során kifizetett díjazást is); a tanulószerződés alapján kifizetett díj; ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj; érdekképviseleti tagdíj; béren kívüli juttatás; béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások; kamatkedvezményből származó jövedelmek adóalapként meghatározott összege. Az előzőek mellett szintén adót kell fizetni a jelenleg eho alá tartozó jövedelmek esetében is, mint pl. árfolyamnyereség, osztalék, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem.
Az adófizetési felső határ is változik. A szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg az adóévben a minimálbér huszonnégyszeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege. Például, ha a jelenleg érvényben lévő minimálbér összegét vesszük alapul (138 000 Ft, melynek a huszonnégyszerese 3 312 000 Ft) akkor, amennyiben a jövedelem elérné a 3 312 000 Ft-ot, úgy a felső határ a most hatályos 450 000 Ft-ról 645 840 Ft-ra emelkedne. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy az adófizetési felső határ a jövőben nem csak a felsorolt tőkejövedelmekre fog vonatkozni, hanem például az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre is. Marad azonban kivétel is: a fenti korlátba például nem számítanak bele a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelmek.
A törvény kimondja az adó alól mentesülők körét is, így többek között nem lesz köteles megfizetni az adót a más tagállamban biztosított magánszemély sem – a jelenlegi szabályozással összhangban.
Az igénybe vehető kedvezmények tekintetében jelentős változások lépnek érvénybe. Részben eltörlik a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezményt, valamint a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét is. Bevezetésre kerülnek új kedvezmények is, például a közfoglalkoztatottak után, valamint bevezetik a munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezményt, amellyel lefednek több korábbi kedvezményt, mint pl. 25 év alattiak foglalkoztatása esetén járó adókedvezményt vagy a tartósan állást keresőkét. Az előzőeken túl az új törvény alapján kedvezmény vehető igénybe a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők, a kutatók és a korábbi tervezettel ellentétben a K+F tevékenység után is.
Jelentősebb változások az „új Szocho törvény” hatályba lépéséig
A jelenleg hatályos Szocho és Eho tv. az alábbi pontokon módosul az új törvény hatályba lépéség:
Eho tv.
- a 14%-os egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni;
- az Európai Unió más tagállamaiban biztosított személyeken kívül az EU intézményei által biztosított tisztségviselők jövedelmére is kiterjed az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentesség.
Szocho tv.
- a kifizetőt terhelő adónak nem alapja a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék, azonban az elmaradt munkabér, végkielégítés igen.
Társadalombiztosítási járulékot érintő változások
Társadalombiztosítási járulékot érintő változás, hogy 2019. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke havi 7 500 Ft-ra (napi 250 Ft) emelkedik (2018-ban ez havi 7 320 Ft, napi 244 Ft).
A jelenlegi 34%-os mértékről 24%-ra csökken a nyugdíjjárulék a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére irányuló és a kizárólag szolgálati idő megszerzését célzó megállapodások esetében.
A társasági adót érintő változások
Az adózók számára kedvező irányba változik a bejelentett részesedés fogalma, valamint a hozzá kapcsolódó adóalap csökkentő tétel: az elfogadott törvényjavaslat szerint átalakulás, egyesülés és szétválás esetén is lehet alkalmazni a kedvezményes szabályokat – új bejelentés nélkül. Ez a rendelkezés az adócsomag kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, így már idén alkalmazható, valamint a 2017. december 31-ét követően szerzett további részesedések esetében is adózói választás szerint. Ez utóbbi esetben a törvény hatálybalépését követő 75 napon belül az adózó ilyen irányú választásáról bejelentést kell tegyen az adóhatósághoz.
Szintén az adózók számára kedvező változásként értelmezhető a fejlesztési tartalék maximumának változása, mely a korábbi 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik (figyelembe véve továbbra is az adózás előtti nyereség 50 százalékára vonatkozó limitet).
A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmények is jelentős mértékű változáson estek át: a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségeivel kapcsolatban a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója – megállapodásuk szerint – megosztottan érvényesíthetik a K+F-hez kapcsolódó adóalap kedvezményt. Ez a rendelkezés nem alkalmazható együttesen a kapcsolt vállalkozások közötti megosztás lehetőségével.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások fogalma is bővül, az elfogadott változásnak köszönhetően már nemcsak a beruházásokra, hanem az energiahatékonysági célokat szolgáló felújításra is igényelhető a kedvezmény.
Szintén pozitív változásként értelmezhető, hogy 2019-től a társasági adóra vonatkozó adókedvezményeket utólagosan is érvényesíteni lehet, önellenőrzés keretében, függetlenül attól, hogy az adózó a társasági adó bevallásában igénybe vette-e az adókedvezményt vagy sem. (Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt korlátozás a választási lehetőség utólagos érvényesíthetőségére vonatkozóan továbbra is hatályban marad.)
2019. január 1-től új fogalomként jelenik meg a munkahelyi óvoda, melynek üzemeltetési költségei a Tao tv. szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek (a jelenleg is hatályos munkahelyi bölcsőde költségeire vonatkozó szabályokon túl).
Az általános forgalmi adót érintő változások
EU-s irányelvnek való megfelelés érdekében új alcímmel bővül az Áfa törvény, mely az utalványok értékesítésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A törvény kétféle utalványtípust különböztet meg: egycélú és többcélú utalványt. Az utalványok közötti legjelentősebb különbség, hogy az egycélú utalványok esetében azok kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye (ezáltal a fizetendő áfa összege), a többcélú esetében viszont nem. Az egycélú utalványok esetében minden egyes átruházáskor keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, a többcélú utalványok esetében viszont kibocsátáskor, átruházáskor és átengedéskor nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Az új rendelkezés célja, hogy az utalványok esetében (amennyiben előre ismert az alkalmazandó áfa mértéke) az áfa-fizetési kötelezettség korábbi időpontban keletkezzen: nem az utalvány beváltásakor, hanem már az utalvány megvásárlásakor.
2019. január 1-jétől az 5 százalékos áfa-tartalmú termékek köre is bővül: a tartós (és speciálisan hőkezelt, UHT és ESL) tej áfa-kulcsa jövőre 27%-ról 5%-ra csökken.
Fordított adózás alkalmazásának meghosszabbítása: 2022. június 30-ig meghosszabbítják a fordított adózás alkalmazását az egyes gabona- és acélipari termékek vonatkozásában. Továbbá 2021. január 1-jétől a munkaerő-kölcsönzés esetében a fordított adózásra kizárólag az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ingatlanátadással, vagy az Áfa tv. 142. § (1) b) pontja szerinti építési-szerelési és egyéb szerelési munkával összefüggésben nyújtott munkaerő-kölcsönzés, kirendelés és személyzet rendelkezésre bocsátása esetén lesz lehetőség.
A személyi jövedelemadót érintő változások
Egyes meghatározott és béren kívüli juttatásokat érintő változások
A legjelentősebb változást a személyi jövedelemadó vonatkozásában az egyes meghatározott, a béren kívüli juttatások, valamint jelenlegi cafeteria-rendszer leegyszerűsítése hozza, amely az alábbiak szerint valósul meg.
A béren kívüli juttatások esetében 2019. január 1-jétől már nem kell alkalmazni a 1,18-szoros szorzót, az adó alapja a juttatás értéke lesz. Azonban e juttatások adóterhe csekély mértékben növekszik, ugyanis az új Szocho tv. értelmében a juttatást 19,5% szociális hozzájárulási adó fogja terhelni a jelenlegi 14% egészségügyi hozzájárulás helyett, ennélfogva a hatályos 34,22%-os adóteher 34,5%-ra módosul. Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy béren kívüli juttatásként a következő évtől megszűnik a 100 000 Ft pénzbeli juttatás lehetősége; a jövőben ilyen típusú juttatásként kizárólag SZÉP-kártya, illetve a szakszervezeti és a szövetkezeti juttatás adható.
Az egyes meghatározott juttatások vonatkozásában továbbra is érvényben marad az 1,18-szoros szorzó alkalmazása, viszont a 19,5% egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5% szociális hozzájárulási adó terheli a következő évtől. A hatályos adóteher (40,71%) nem változik. Ezzel kapcsolatban az Szja tv-ből kikerül a személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díjra vonatkozó rendelkezés, illetve kikerül a munkáltatók azon lehetősége, amely alapján egyes meghatározott juttatásként minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket vagy szolgáltatást juttathassanak. Ezen utóbbi lehetőség kizárólag a szakképző iskolai tanulók, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatók és a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók esetében marad meg.
Mérsékelt formában, de továbbra is egyes meghatározott juttatás marad a csekély értékű ajándék. A jelenlegi szabályozás mellett évente három alkalommal adható kedvező adózás mellett, a következő évtől csak évente egyszer lehet egyes meghatározott juttatásként adni.
Az adómentes juttatások köréből többek között kikerül a lakáscélú munkáltatói, a mobilitási célú lakhatási támogatás, valamint a következő évtől a sportrendezvényre, kulturális eseményre szóló belépőjegy vagy bérlet; a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatás sem lesz adómentes.
Egyéb módosítások
- A következő évtől az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek lehetőségük lesz adóelőleg-nyilatkozatukat elektronikus úton megtenni az adóhatóság felé, melyet az adóhatóság továbbít a kifizető részére. Amennyiben a magánszemély írásban is és elektronikusan is nyilatkozik, úgy a kifizetőnek az írásbeli változatot kell figyelembe vennie.
- 2019-től az adóhatóság az egyéni vállalkozók részére is készít adóbevallási tervezetet a rendelkezésre álló adatok alapján. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az egyéni vállalkozók esetében a bevallás benyújtásának határideje február 25-e helyett május 20-ára módosul.
Ingatlan-bérbeadás esetén a jövő évtől nem minősül bevételnek a bérbeadó oldalán az ingatlan használatához kapcsolódó közüzemi szolgáltatások áthárításából származó díj, így ezeket a költségek között sem kell szerepeltetni. A jelenlegi szabályozás szerint ezen tételeket kizárólag tételes költségelszámolás választása mellett lehet elszámolni, a fő pozitívuma a változásnak, hogy a jövőben a 10% költséghányad választása esetén sem terheli adófizetési kötelezettség a rezsiköltséget.
- Ingatlan bérbeadás esetén a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a bérbeadó nyilatkozik arról, hogy egy másik településen 90 napot meghaladóan bérbevett ingatlan általa megfizetett bérleti díját el kívánja számolni bérbeadásból származó bevételével szemben.
- Az állandó lakóhely fogalma meghatározásra kerül az Szja törvényben, mely alapján állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ott-lakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Továbbá nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.
- Az értékpapír fogalma pontosításra kerül a következő évtől: értékpapírnak minősül minden, törvényben meghatározott vagyoni hozzájárulás is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet pl. ügyvédi irodában fennálló részesedés.
- A családi kedvezmény összege növekszik: kettő eltartott esetén eltartottanként és jogosultsági hónaponként 2019-ben 116 670 Ft-ról 133 330 Ft-ra emelkedik – mely tervezett változás már 2015-ben beiktatásra került.
Az innovációs járulékot érintő változások
2019. január 1-től visszatér az a korábbi, pár évvel ezelőtt megszüntetett rendelkezés, mely szerint innovációs járulék fizetésének kötelezettsége alól mentes a Kkv tv. szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság – mely rendelkezés nem tartalmaz további hivatkozást a mikro- és kisvállalkozások árbevétel-, mérlegfőösszeg- és létszámadataira vonatkozóan. Ez lényegében azt jelenti, hogy a mikro- és kisvállalkozás szerinti minősítés során a partner- és kapcsolódó vállalkozások adatait is figyelembe kell venni, és az ún. 2 éves szabályt is követni kell. Az elfogadott változás miatt január 1-jétől bővülhet az innovációs járulék fizetésére kötelezettek száma.
A helyi adókat érintő változások
Az új rendelkezéseknek köszönhetően 2019. január 1-től az önkormányzatok jogosultak arra, hogy adókedvezményt állapítsanak meg a vállalkozó azon beruházásának értéke (vagy annak egy része) után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe. A javaslat alapján önkormányzati döntés szerint az adókedvezmény adóévben igénybe nem vett részét az adóévet követő adóévben/adóévekben is igénybe veheti az adózó.
Fontos kitétel, hogy abban az esetben, ha az önkormányzat ilyen típusú adókedvezményt állapít meg, akkor azt legalább három egymást követő naptári éven át nem helyezheti hatályon kívül, vagy az adóalany hátrányára nem változtathatja meg.
Ezzel szemben viszont a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség megszűnik.
Az egyszerűsített vállalkozói adót érintő változások
Az elfogadott törvényjavaslat alapján az egyszerűsített vállalkozói adót az adózók – döntésük alapján – utoljára 2018. december 20-ig választhatják ezt az adózási formát (új cég alapításakor), továbbá az eva-ra való áttérés is 2018. december 20-ig lehetséges utoljára.
A kisvállalati adót érintő változások
A KIVA választásának feltételei kedvezően módosulnak: a korábbi 500 millió forintos árbevételre és mérlegfőösszegre vonatkozó korlát 1 milliárd forintra növekszik.
Jelentős változás a KIVA adóalapjának módosulása: a továbbiakban a béren kívüli juttatás, valamint a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás is az adóalap részét képezi.
Az elfogadott változások pontosítják a korábbi, kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezéseket, leginkább a külföldön adóztatható jövedelmekkel kapcsolatosan.
Megszűnő adók: 75%-os különadó, hitelintézeti különadó, valamint kulturális adó
Az elfogadott törvényjavaslat alapján visszamenőleges hatállyal, 2018. január 1-jétől megszűnik a 75%-os különadó, mely többek között a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati szervezetnél foglalkoztatott magánszemélyeknek a jogviszony megszűnésével összefüggésben juttatott jövedelem egy részét terhelte. A 2018-ban már kifizetett, a különadó hatálya alá tartozó jövedelmek esetében a munkáltató köteles az általános szabályok szerinti közterheket megállapítani és az ezen felüli különadó összegét a magánszemély részére visszautalni.
További változás, hogy 2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó, valamint eltörlésre kerül a kulturális adó is.
A népegészségügyi termékadót érintő változások
2019. január 1-jétől átlagosan 20 százalékkal növekszik a népegészségügyi termékadó mértéke, továbbá törlésre kerül az egészségmegőrző programokhoz kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség. A törvényjavaslat indoklása alapján az adóalap-csökkentési lehetőség megszüntetése az egészségmegőrző programokkal kapcsolatos esetleges visszaélések miatt vált indokolttá.
Bevándorlási különadó
E törvény kihirdetését követő 31. napon lépnek hatályba a bevándorlási különadóról szóló rendelkezések. A törvény alapján bevándorlási különadó-köteles a bevándorlást segítő tevékenység magyarországi végzésének anyagi támogatása vagy Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatása. A különadó mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25%-a.
Jövedéki adó
A jövedéki adó mértéke az Európai Unió előírásainak megfelelően tovább emelkedik: a cigarettát és a fogyasztási dohányt terhelő adómérték 2019. július 1-jéig három lépcsőben növekszik.
II. Az adóigazgatást érintő kiemelt változások
Az elfogadott törvényjavaslat alapján 2019. január 1-től jelentős mértékben változik a késedelmi pótlék mértéke. A késedelmi pótlék jelenlegi mértéke helyett (a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része) a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének a 365-öd részét kell alkalmazni, naptári napokra számítva. Ezáltal a késedelmi pótlék új mértéke megközelítőleg 3,3-szorosa a korábbinak. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az önellenőrzési pótlék mértéke marad a jelenlegi (jegybanki alapkamat 365-öd része), tekintve, hogy a jövőben ez a rendelkezés tételesen kerül meghatározásra, nem pedig a késedelmi pótlékhoz kötötten. Megjegyezzük továbbá, hogy ismételt önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az alap önellenőrzési pótlék másfélszerese lesz.
Kockázatos adózók esetében bevezetésre kerülnek változások: a késedelmi pótlék mértéke az eddigi jegybanki alapkamat ötszöröse helyett az általános szabályok szerinti késedelmi pótlék 150%-a lesz.
A késedelmi kamat fizetése a továbbiakban ismét nemcsak az adózókat fenyegeti: az adóhatóság is köteles késedelmi kamatot fizetni, ha visszafizetési kötelezettsége keletkezik korábbi jogszabálysértő döntése miatt. Ezen rendelkezést a régi Art. is tartalmazta, azonban a jelenleg hatályos szabályozásba csak most kerül be.
III. Számvitelt érintő változások
A jelenlegi szabályozás alapján a társas vállalkozások egy részénél nehézséget okozott az egyes állami és EU-s támogatások esetében a felmerült költségek ellentételezésére kapott támogatások évekkel későbbi elszámolása. Erre nyújt megoldást ezen törvénymódosítás, mely lehetőséget biztosít az adózók részére bizonyos támogatások aktív időbeli elhatárolásként történő kimutatására már az elszámolást és pénzügyi rendezést megelőzően.
