A kormány 2018. november 13-án elfogadta a T/2931-es számú, őszi adócsomagot tartalmazó törvényjavaslatát. Jelen hírlevelünkben ezen adócsomag jelentősebb változásait mutatjuk be.
I. A társasági adót érintő változások
A társasági adóval kapcsolatos egyik legjelentősebb változásnak tekinthető a csoportos társasági adóalanyiság megjelenése. Az elfogadott törvényjavaslat alapján legalább két, belföldi illetőségű adózónak minősülő gazdasági társaság csoportos társasági adóalanyiságot hozhat létre – az állami adóhatósághoz benyújtott kérelem engedélyezése alapján. Ennek feltétele, hogy az adózók között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony álljon fenn, továbbá a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérleg-fordulónapjának azonosnak kell lennie.
További fontos feltétel, hogy egy adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalanyiság tagja lehet.
A csoportos adóalanyiság adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, amelyet a törvény által meghatározott veszteségelhatárolási szabályok szerinti elhatárolt veszteséggel csökkenteni lehet. Az elhatárolt veszteség a negatív adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével egyenlő. Ez többek között azt jelenti, hogy a tagok korábbi években felhalmozott veszteségeit a csoport nem használhatja fel, a tárgyidőszakban keletkezett veszteségeket pedig legfeljebb a pozitív adóalap 50%-ának mértékéig, illetve az „egyedi adóalapok” 50%-a is korlátot fog jelenteni. Kiemelt figyelemmel kell lenni továbbá az adókedvezmények felhasználásának speciális szabályaira.
A csoportos adóalanyiságra vonatkozó rendelkezések 2019. január 1-jétől lépnek hatályba.
Az Európai Tanács irányelvének magyar jogrendszerbe történő átültetése további módosításokat eredményezett a társasági adótörvényben. Ezen módosítások közül kiemelendő a kamatlevonás-korlátozási szabály (ismertebb nevén alultőkésítési szabály) módosulása: az eddigi saját tőke-arányos számítást felváltja egy eredményalapú számítási mód, illetve a banki hitelek a jövőben nem tudnak mentesülni az adóalap-növelés során. Fontos kedvezmény lesz azonban, hogy az adóalap-növelő tétellel a későbbi évek során csökkenteni lehet a TAO-alapot az aktuális „kamatlevonási kapacitásig”, illetve a vállalatcsoportok tagjai bizonyos esetekben alkalmazhatnak kedvezőbb szabályokat. A 2016. június 17-e előtt megkötött finanszírozási szerződésekre a jövőben is lehet a jelenlegi szabályt alkalmazni. Mindazonáltal a szabályrendszer bonyolultsága miatt javasoljuk a számítások során szakértő bevonását. Ez a rendelkezés, hasonlóan a csoportos adóalanyisághoz, 2019. január 1-jétől érvényes, így a fent említett számítási módszer ezen időponttól alkalmazandó.
Pozitív változásként értelmezhető az adózók által széles körben igényelt adókedvezmény, a látvány-csapatsportok kedvezményének változása. A jövőben ugyanis a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire is nyújtható támogatás, így ezen jogcímen is igénybe vehető a kedvezmény.
Az elfogadott törvényjavaslat további rendelkezéseket határoz meg az igénybe vehető adókedvezményekkel kapcsolatban. Ennek megfelelően 2019. január 1-jétől megszűnnek az előadó-művészeti szervezetek támogatásának kedvező adózási lehetőségei.
Az Európai Tanács irányelvének további átültetéséből adódóan a társasági adó általános adóelkerülési célú alapelve szigorításra került. Az új rendelkezés szerint egy adóelőny annyiban alkalmazható, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet vagy jogügyletek sorozata megvalósítja az adóelőny célját és valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Nem alkalmazható az adóelőny, amennyiben annak fő vagy egyik fő célja olyan adóelőny, amely ellentétes a jogszabály tárgyával vagy céljával.
Ezen kitétel a kisvállalati adó (KIVA) tekintetében is beiktatásra került. A KIVA-t választó adózók számára továbbá szigorítás, hogy az alábbi két esetkörrel bővültek az adóalanyiság megszűnésének esetei:
- ha ellenőrzött külföldi társasággal rendelkeznek vagy
- a kapott kamatokat meghaladó fizetendő kamatok összege meghaladja az évi 939.810 e forintot (hozzávetőleg 3 m EUR).
További jelentős változás az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalmának és a hozzá kapcsolódó adóalap-növelő tétel módosulása. A törvény a jövőben áttér az EU (ATAD-irányelv) által biztosított másik szabályozási lehetőségre. Ennek alapján azon mentesülést, miszerint az érdemi gazdasági tevékenységet végző entitás nem minősül EKT-nak felváltja azon feltétel, hogy kizárólag valódi jogügyletekből származzon bevétele. Azonban jelentős szigorítás, hogy ezt az adózónak kell bizonyítania. Törlésre került továbbá a tőzsdei jelenlét okozta mentesség, azonban egy bizonyos nyereségszint alatt mentesülhet az entitás az EKT-minősítés alól.
Az EKT-val kapcsolatos társasági adóalap-növelő tétel is jelentős módosításon esett át: mostantól nem egyes tevékenységekből származó jövedelmet kell beszámítani az adózó adóalapjába, hanem a nem valódi jogügyletekből származó nyereség bizonyos részét.
Átmeneti szabályként fogalmazódott meg, hogy 2019. év során még alkalmazhatóak a jelenleg hatályos szabályok.
II. Az általános forgalmi adót érintő változások
Az Áfa törvényt érintő legjelentősebb, egyben legjobban várt változás az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár emelkedése: a korábbi 8 millió forintról ugyanis 12 millió forintra nő a mentesség felső határa.
Az elfogadott törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz az új ingatlanok értékesítése esetén alkalmazandó áfa kulcsról. Eszerint a jelenlegi kedvezményes, 5 százalékos áfa-kulcsot lehet alkalmazni 2023. december 31-ig, ha 2018. november 1-jén már megvolt a végleges építési engedély (illetve bejelentéshez kötött építkezés esetén a bejelentés ezen időpontig megtörtént).
További jelentős változás, hogy 2019. január 1-jétől személygépjárművek bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a nem vonható le főszabály szerint, amennyiben azonban az adózó alá tudja támasztani az ennél nagyobb mértékű, üzleti célú használatot, úgy az áfa-tartalom továbbra is levonható nagyobb arányban. Ezen új rendelkezés azt is magával vonja, hogy 50% akkor is levonhatóvá válik, amennyiben nincs alátámasztás (pl. útnyilvántartás).
A nem adóalany részére nyújtott telekommunikációs, rádiós- és aduovizuális médiaszolgáltatások, valamint elektronikusan nyújtott szolgáltatások esetén megszűnik a számla-kibocsátási kötelezettség alóli mentesülés azon adóalanyok esetén, akik belföldön gazdasági céllal nem telepedtek le. Ilyen esetben ugyanis a számlázásra nem a teljesítési hely szerinti tagállam, hanem annak a tagállamnak a szabályai az irányadók, ahol az adóalany az egyablakos rendszerbe (MOSS) regisztrált.
Az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok közül a jövőben törlésre kerül azon lehetőség, hogy az adózó az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza az áfa-alapjának megállapítására.
A nyári adócsomaghoz képest további változás az egycélú utalványok esetében, hogy 2019-től (az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő) ingyenes átadás is ellenérték fejében történő átruházásnak minősül és adófizetési kötelezettséget keletkeztet (feltéve, hogy az utalvány szerzéséhez levonható adó kapcsolódott).
2021. január 1-jétől a munkaerő-kölcsönzés esetében a fordított adózás alkalmazása kizárólag az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ingatlanátadással, vagy az Áfa tv. 142. § (1) b) pontja szerinti építési-szerelési és egyéb szerelési munkával összefüggésben nyújtott munkaerő-kölcsönzés, kirendelés és személyzet rendelkezésre bocsátása esetén lesz kötelező.
III. A személyi jövedelemadót érintő változások
A nyári adócsomag legjelentősebb személyi jövedelemadót érintő újítása a „cafeteria rendszer” egyszerűsítése volt, amely sokak számára kedvezőtlen változást vetített elő a következő évre. Az elfogadott javaslatban „cafeteria” rendszert érintő kiemelkedő változás a várakozásokkal ellentétben nincs, így 2019. január 1-jétől az adómentesen, egyes meghatározott juttatásként és béren kívül adható juttatások lehetősége jelentősen csökkenni fog.
Néhány adómentes juttatás kisebb pontosításokkal fennmarad, például 2019-ben továbbra is adómentesen adhat a munkáltató a sport- és kulturális eseményekre szóló belépőjegyet. Az adómentes juttatások köréből az elfogadott javaslat azonban kizárja az előbb felsorolt eseményekre felhasználható utalvány juttatását.
Kamatkedvezményből származó jövedelem
Az adómentesen legfeljebb tízmillió forintos összegben nyújtható lakáscélú kölcsönök tekintetében egyértelművé vált a méltányolható igénylések elbírálásakor alkalmazandó szempontrendszer. Jövőre a köztudottan megszűnő adómentes lakhatási támogatással kapcsolatban alkalmazott fogalmi meghatározások, (pl. méltányolható lakásigény mértéke, korszerűsítés, akadálymentesítés stb.) az 1. számú melléklet 9. pontja alól átvezetésre kerültek a „Kamatkedvezményből származó jövedelem” alcím alá.
Adóköteles biztosítási díj
Az elfogadott javaslat többek között módosítja a kockázati biztosítás fogalmát tekintettel arra, hogy a következő év január 1-jétől a munkáltató által a magánszemélyek részére megkötött kockázati biztosítások adókötelessé válnak. A módosítás kiemeli, hogy munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles biztosítási díjnak minősül a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre jutó arányos része. Amennyiben az egy főre jutó érték a biztosítási szerződés alapján nem állapítható meg; valamint, ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem határozható meg, úgy a csoportos biztosítás díja egyes meghatározott juttatásként adózik. Továbbá megjelent a törvényben az az évek óta alkalmazott gyakorlat is, amikor a biztosított magánszemélynek jövedelme nem a biztosítási díjfizetés időpontjában, hanem egy későbbi időpontban keletkezik, amikor a kedvezményezetti státusz megváltozik.
Kiegészítő önsegélyező szolgáltatás
A várakozásokkal ellentétben az őszi törvénymódosítás alapján részben megszűnik a célzott szolgáltatásra befizetett összeg kedvezőbb adózására vonatkozó szabályozás. Ennek következtében a munkáltató által történő befizetések, (munkáltatói hozzájárulás, a tag javára utalt támogatói adomány) a juttatás elszámolásának (bérszámfejtés) időpontjában válnak adókötelessé.
A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatásra befizetett összeg továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül. Míg a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra célzott szolgáltatásként befizetett összeg után jövőre a befizetéskor nem kell adót fizetni, mert ezen szolgáltatás igénybevételekor keletkezik a jövedelem a magánszemélynél egyéb jövedelem jogcímen. Ezután a Szja-t és a Szocho-t a jövedelem 84 százaléka után a magánszemélynek kell megfizetnie.
A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatások továbbra is adómentesek maradnak.
Családi adóalap-kedvezmény megoszthatósága
Az elfogadott javaslat alapján kiterjesztésre kerül a családi adóalap-kedvezmény megoszthatósága, miszerint a jelenlegi szabályozással ellentétben, meghatározott esetben a gyermeket nevelő egyedülálló számára, az emelt összegű családi pótlék igénybevétele mellett lehetőség nyílik a családi adóalap-kedvezmény megosztására.
Egyéb változás:
Az elfogadott javaslat a munkásszállás fogalmát kiegészíti, miszerint munkásszállásnak fog minősülni az olyan elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló egy lakóhelyiséget használhat, ide értve a szállodának nem minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, kivéve, ha a kifizető olyan magánszemélyt, annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn. Az ilyen szálláshelyen történő elhelyezés esetén, az étkezési szolgáltatást nem lehet adómentesnek tekinteni.
IV. A szociális hozzájárulási adót érintő változások
Nem változik a szocho mértéke, így az 2019. január 1-jétől is 19,5% marad. Számos pontosító rendelkezés mellett két jelentős kedvezmény bevezetésére kívánjuk felhíni a figyelmet:
- A K+F tevékenységhez kapcsolódó új szocho kedvezmény alapján a kutatóhelyeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csupán a fizetendő szocho 50%-át kellene megfizetniük. Ennek értelmében a kutatóhelyek bérköltségei jelentősen csökkennek. Ezzel együtt a vonatkozó átmeneti szabályok is pontosításra kerültek, miszerint a szakképzési hozzájárulásból is igénybe lehet venni a kedvezményt a kapcsolódó szabályok szerint, amennyiben azt 2018. december 31-én érvényesítik. Továbbá, lehetőség nyílik arra is, hogy ha a kifizető az Eat. és az elfogadott javaslat módosítása alapján is jogosult lenne kedvezmény igénybevételére ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyra való tekintettel, akkor választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesíthet.
- Az állami alkalmazottak foglalkoztatása tekintetében is jelentős kedvezmény lesz érvényesíthető. Ennek alapján az elbocsátott (vagy felmondást benyújtó), 60. életévüket betöltött állami alkalmazottak foglalkoztatása után az új munkáltatónak nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást legfeljebb a minimálbér négyszereséig.
V. Változások az adózás rendjéről szóló törvényben
Az elfogadott törvénytervezet alapján az egyéni cég is bekerül az egyéb szervezet fogalmába, mely által az egyéni cégek is az adózás rendjéről szóló törvény hatálya alá kerülnek, ezáltal kifizetőnek minősülnek.
További jelentős változás, hogy 2019. január 1-jétől a munkáltatónak nem kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosítottnak a végzettségére, szakképesítésére, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat.
A módosított törvény alapján, ha egy adóügyi ellenőrzésben a külföldi adóhatóság munkatársai vesznek részt, a továbbiakban a magyar adóhatóság köteles gondoskodni az ellenőrzés során esetlegesen felmerülő tolmácsolási és fordítási feladatokról.
Veszteséges adózók kötelező ellenőrzése: 2019. január 1-jétől kötelező adóellenőrzést lefolytatni olyan gazdasági társaság esetén, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Az ellenőrzés lefolytatására a második üzleti év beszámolójának elfogadása után kerülhet sor és a jogelőd nélkül alakult kezdő vállalkozásokra 4 évig nem alkalmazandó.
A törvénymódosítás további változásokat tartalmaz az adóigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel (Air) kapcsolatban is. Ezek közül kiemelendő az új tény, körülménnyel kapcsolatos rendelkezések módosulása/pontosítása. 2019. január 1-jétől ugyanis új tény, bizonyíték csak az észrevételezésre nyitva álló határidőig terjeszthető elő. Ez a rendelkezés mind a fellebbezés, mind pedig az új eljárásra való utasítás esetén alkalmazandó.
A jövőben a cégek feltöltési kötelezettségének megsértéséből adódó bírságmérték 20%-ról 10%-ra csökken (a befizetett adóelőleg és az adóévi adó 90%-ának különbözete után).
Feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén törlésre került az előzetes konzultáció törvényben biztosított lehetősége.
Az ellenőrzési határidő számítása során már 2018-tól megszűntek azon „határidő-hosszabbítási” lehetőségek (pl. hiánypótlás, kapcsolódó vizsgálat), melyek gyakran évekig elhúzódó eljárásokat eredményeztek. Az egyik utolsó ilyen lehetőség volt az adózók iratainak magyarra történő fordítási kötelezettségének elrendelése (angol, német és francia nyelvek kivételével), azaz ebben az esetben a határidő nyugvásának volt helye. Jelen törvénymódosítás ezt a határidő-szabályt eltörli, tehát a jövőben fordítás elrendelésekor is köti az adóhatóságot a vizsgálat határideje.
VI. A számvitelt érintő változások
A 2019. január 1-jétől érvényes, számvitelről szóló törvény meghatározza az üzletág fogalmát. Az elfogadott törvényjavaslat indoklása szerint az üzletág fogalmának bevezetése azért szükséges, mert gazdasági tartalmát tekintve jelentős a különbség az egyedi eszközök értékesítése, a tartozások átvállalása, valamint az üzletág átruházása között, így a fogalmi tisztázás elkerülhetetlenné vált.
Fontos megemlíteni továbbá, hogy az üzletág értékesítésének eredményét nettó módon szükséges kimutatni: nyereség esetén az egyéb bevételek, veszteség esetén az egyéb ráfordítások között.
VII. Egyéb
A jövőben nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a magánszemélyek kincstárnál vezetett, állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más fizetési számla közötti átutalás.
A magánszemélyek NAV felé megtett adóelőleg-nyilatkozatát majd csak 2020-tól kezdődően fogja automatikusan továbbítani a kifizetők felé a NAV – további informatikai fejlesztések szükségessége miatt.
A fentiek alapján érdemes lehet az esetleges törvényi változások következményeit feltérképezni az Önök vállalkozásánál, előkalkulációkat végezni a legjobb választás érdekében (például csoportos adóalanyiság választása esetén, melynek határideje a tervek szerint 2019. január 15.). A BDO adótanácsadó részlege ebben is készséggel áll az Önök rendelkezésére.
