A Parlament 2017. november 14-én elfogadta az adójogszabályokat módosító törvénytervezeteket, melyek többsége 2018. január 1-jén lép hatályba. Ezen főbb változásokat mutatjuk be alábbi hírlevelünkben – néhány kiemelt évközi változással együtt.
I. Az egyes adójogszabályokat érintő kiemelt változások
A szociális hozzájárulási adót érintő változások
Már a 2016. évben elfogadásra került azon módosítás, miszerint a szociális hozzájárulási adó mértéke 2018. január 1-jétől kezdődően 20 százalékra csökken – a jelenlegi 22 százalékról (egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény). Azonban a most elfogadott módosítás szerint (T/17776 számú törvényjavaslat) az adóteher további csökkenése várható – összesen 19,5 százalékos mértékig. Ennek megfelelően a 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás (EHO) mértéke is azonos módon csökken.
A társasági adót érintő változások
A T/18006 számon elfogadott törvénymódosítási javaslat alapján a fejlesztési adókedvezménnyel támogatható beruházási formák két új tétellel bővülnek (az EKD-támogatások szabályozásának tavaszi módosításával összhangban). Ezen beruházások feltétele a tervezet szerint, hogy termék-diverzifikációt vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásoknak minősüljenek. Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetében jelenértéken legalább 3 milliárdos beruházási érték mellett vehető igénybe az adókedvezmény, egyébként 6 milliárd forint a minimális értékhatár. A kedvezmény kifejezetten a Közép-Magyarország régió támogatható településein működő és kizárólag nagyvállalkozásokat érinthet. További feltétel a Kormány (Európai Bizottság engedélyén alapuló) határozata, tehát nem elegendő annak bejelentése.
2017. július 1-jétől van hatályban az elektromos töltőállomások bekerülési értékének csökkentő tételként történő alkalmazhatósága a társasági adóalapban. A csökkentő tétel felső határa 20 m EUR (töltőállomásonként) és a bekerülési értéket csökkenteni szükséges a beruházást követő 3 évben, a töltőállomás által elért pozitív eredménnyel, mely utóbbi összeget a kedvezmény igénybevételekor kell előre megbecsülni (illetve negatív különbség esetén utólag önellenőrzéssel módosítani). Specialitása még ennek az adóalap-kedvezménynek, hogy az ún. Robin Hood adóban is érvényesíthető (energiaellátók jövedelemadója, a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény); természetesen választás alapján kizárólag az egyik adónemben. Továbbá az energiaellátók jövedelemadója adónemben „átadható” a kedvezmény kapcsolt vállalkozás javára – amennyiben az arra eredetileg jogosult vállalkozás nem él vele.
A 2017. január 1-jétől alkalmazható energiahatékonysági célú beruházás adókedvezményének (amelyről korábbi hírlevelünkben írtunk, ld. itt – link) végrehajtási rendelete 2017. július 5-én lépett hatályba (az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló 176/2017 (VII.4.) kormányrendelet). Ezáltal megállapításra kerültek az adókedvezmény igénybe vétele során alkalmazandó részletszabályok: például a beruházási minőség igazolása. Érdemes tudni, hogy annak ellenére, hogy az energetikai auditor (vagy auditáló szervezet) első méréseit főszabály szerint a beruházás megkezdése előtt szükséges elvégezni, a végrehajtási rendelet hatályba lépését megelőzően megkezdett beruházások esetén van lehetőség átmeneti szabályok alkalmazására.
A társasági adó kapcsán további változás az adófelajánlással kapcsolatos, 2017. november 14-én elfogadott jogszabály-módosítás (T/18007. számú törvényjavaslat). Ennek értelmében a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet, illetve a látvány-csapatsport adófelajánlás keretében történő támogatásának feltételei enyhültek: amennyiben az adófelajánlás átutalásának akadálya kizárólag az adó(előleg) késedelmes megfizetése, úgy az adózó külön kérelmére az átutalás mégis teljesíthető. Ennek feltétele a késedelem csekély mértéke (15 napon belül) és az adó(előleg) maradéktalan teljesítése.
Az általános forgalmi adót érintő változások
2018. január 1-jétől 5 százalékra csökken a következő termékek/szolgáltatások áfa-kulcsa:
- emberi fogyasztásra alkalmas hal és egyes haltermékek;
- Braille-írógép, -nyomtató és –kijelző;
- internet-hozzáférési szolgáltatás;
- étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom.
A személyi jövedelemadót érintő változások
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 2017. november 14-én elfogadott módosítása (T/17957) alapján a jövőben a magánszemélyeknek az egyházak javára tett egy százalékos felajánlása nem csupán az adott adóévre fog vonatkozni, hanem folytatólagosan annak módosításáig, illetve visszavonásáig. Továbbá a rendelkező magánszemély adatairól a jövőben már nem csak az alapítványok, egyéb szervezetek, hanem az egyházak is tájékoztatást kaphatnak (a magánszemély nyilatkozata alapján).
Sportvállalkozások az iparűzési adóban
2017. november 14-én elfogadásra került a T/18006. számú törvényjavaslat, mely a sportvállalkozások számára jelentős iparűzési adókönnyítést fogalmaz meg. Ennek lényege, hogy a sportvállalkozásnak a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett bevétele (így például a belépőjegy-, bérlet-eladásból, a reklám-közzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevétel) nem keletkeztet iparűzési adóalapot. Ez az összeg azonban állami támogatásnak minősül, amit az adózó választása szerint a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet vagy a csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban vehet igénybe.
Jövedéki adó és energiaadó
2017. július 1-jétől új törvény lépett hatályba a jövedéki adóról: 2016. évi LXVIII. törvény. Ezzel párhuzamosan hatályát vesztette a régi Jöt. (2003. évi CXXVII. törvény), továbbá az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény is. Ezáltal az energiaadó önálló adónemként is megszüntetésre került. Azonban az energiával kapcsolatos adófizetési kötelezettség nem szűnik meg, hanem a jövedéki szabályozás került kiegészítésre az energiatermék fogalmával. Vagyis 2017. július 1-jétől az energia jövedéki termék lett. A „hagyományos” jövedéki termékekhez képest jelentősen eltérő szabályozás vonatkozik az új energiatermékekre (villamos energia, földgáz, szén), amely érdemben jelentős hasonlóságot mutat a korábbi energiaadó jellemzőivel.
II. Az adóigazgatást érintő kiemelt változások
A Parlament 2017. november 14. napján elfogadta az évek óta tervezett, az adózás rendjéről szóló új törvény tervezetét (T/17994). Az új törvény jelentős változásokat hoz majd az adóigazgatási (legfőképpen az adóellenőrzési) eljárásokban. Az új „Art.”-on kívül új háttérjogszabály is elfogadásra került ezzel párhuzamosan (az adóigazgatási rendtartásról szóló T/17995. törvénymódosítás, „Air.”).
Az újraszabályozás legfőbb deklarált céljai elsősorban a közérthető szabályozás megteremtése, az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése, az adóeljárások hosszának rövidítése, az adminisztráció csökkentése, illetve az önkéntes jogkövetők támogatása – a költségvetés bevételi érdekeinek megóvása mellett. Az új törvényeket a 2018. január 1-jét követően indult (és a megismételt eljárásokban) kell először alkalmazni.
„Új tény/körülmény tilalma”
Az adóigazgatási eljárási szabályok változásának egyik legjelentősebb következménye lesz az adóeljárások tartalmi/érdemi részének koncentrálódása az első fokú eljárásra. Bevezetésre kerül az „új tény/körülmény tilalma” mind a fellebbezés, mind az új eljárás során, illetve a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben foglaltak alapján a bírósági eljárásban is. A szigorítás egyelőre számos kérdést és bizonytalanságot felvet; várhatóan a részletszabályok csak „menetközben” kerülnek majd tisztázásra és pontosításra a jogalkalmazás során.
Ellenőrzés
Nem jelent érdemi különbséget, azonban nem árt tudni, hogy az új törvénytervezetek alapján az eddigi összesen hét vizsgálattípus helyett két új ellenőrzési fajtával lehet majd találkozni: adóellenőrzés, mely ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt (az általános szabályok szerint 90 napos határidő), illetve jogkövetési vizsgálat, amely céljától függetlenül várhatóan lefedi az összes többi eddigi vizsgálattípust (az általános szabályok szerint 30 napos határidő).
Üdvözlendő irány, hogy az ellenőrzések során (és azon kívül is) várhatóan egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus kapcsolattartás – különös tekintettel a kötelező Cégkapus regisztrációra is –, ami remélhetőleg megkönnyíti az adózók életét.
Ezzel szemben nem árt tisztában lenni az adózói kötelezettségek szigorodásával is: az új szabályozás szerint 2018. január 1-jétől az adózó köteles az adóhatóság felhívására az adóhatóság által meghatározott módon nyilatkozatot tenni, az mostantól nem tagadható meg.
Határidők
Régóta hangoztatott célkitűzés, hogy az évekig elhúzódó vizsgálatok gyakorlata véget érjen. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb módosítás, hogy a jövőben 365 napon belül be kell fejezni a vizsgálatokat. Megbízható adózók esetében főszabály szerint, ahogy eddig is, 180 napon belül kell ezt megtenni.
Bizonyos mértékben megkérdőjelezi a fenti (rövidebb eljárásokra vonatkozó) törekvéseket azon új rendelkezés, miszerint egy esetleges másodfokú eljárásban a felettes szerv új eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja az elsőfokú adóhatóságot – tényállás további tisztázása érdekében -, melyre a törvényalkotó további 90 napos határidőt biztosít. Ez a jogintézmény az új eljárás alternatívája lesz a jövőben, mely azonban a gyakorlatban akár „puha korlátot” is teremthet az elsőfokú eljárás határideje tekintetében. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy az új eljárás elrendelésének nagyobb időigényével szemben ebben a formában az elévülések száma csökkenni fog.
Végül a határidővel kapcsolatban megjegyezzük, hogy várhatóan új garanciális szabály is beépítésre kerül a jogszabályba – bár nem az ellenőrzési eljárásokat érintően, hanem az illeték- és díjköteles eljárásokban (pl. fellebbezés): a határidő túllépése esetén az adóhatóság köteles az adózó által fizetett illeték/díj visszafizetésére, illetve a határidő kétszeresének túllépése esetén az illeték/díj kétszeresének visszafizetésére.
Jogorvoslat
Fontos változás, hogy az új szabályozásban az észrevételre nyitva álló határidő jogvesztővé válik a jövőben – azzal együtt, hogy a határideje adóellenőrzések esetében 15 napról 30 napra nő. Tekintve, hogy a fellebbezéssel ellentétben ez egy ingyenes jogorvoslati lehetőség, érdemes kihasználni.
A határozathozatal időtartama annyiban fog módosulni a jövőben, hogy észrevétel benyújtása esetén a 60 napos határidőt az észrevétel beérkezésétől kell majd számítani, tehát összesen akár több, mint 90 napra is növekedhet az első fokú határozat kiadmányozásának időtartama.
A fellebbezéssel kapcsolatban az új tény/körülmény tilalmán kívül további említést érdemlő változás - és várhatóan szintén csak a joggyakorlat során fog tisztázódni az értelmezése – a fellebbezés visszautasíthatósága. Ha a fellebbezés nem egyértelmű vagy ellentmondásos tartalmú, az adóhatóság 8 napos határidőt biztosít az adózónak az egyértelműsítésre, a egyértelműsítés elmaradása esetén pedig a fellebbezést visszautasítja.
Kedvező változás azonban, hogy elkésett fellebbezés esetén az adóhatóság felhívást intéz az adózóhoz igazolási kérelem előterjesztésére és csak annak elmaradása esetén kerül visszautasításra a kérelem (a fellebbezés határideje továbbra is jogvesztő).
Az igazolási kérelmet érintő általános változás, hogy az annak előterjesztésére nyitva álló határidő 6 hónapról 45 napra csökken.
A feltételes adóbírság kedvezménye új jogintézmény, mely szerint, ha az adózó lemond a fellebbezési jogáról és esedékességig megfizeti az adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százaléka alól. Fontos ezt kiegészíteni azzal, hogy ezen kedvezmény igénybe vétele esetén az adózó a felügyeleti intézkedés lehetőségétől is elesik.
Jogkövetkezmények
A késedelmi pótlék nyáron publikussá vált törvénytervezet szerinti jelentős növekedése az elfogadásra került jogszabályban már nem jelenik meg, annak általános mértéke marad a jegybanki alapkamat kétszerese. Hasonlóképpen visszavonásra került azon javaslat, miszerint a 200 százalékos bírságmérték 100 százalékra csökkenne: a bevétel-eltitkolás és a bizonylatok meghamisítása kapcsán kiszabott bírságmérték is marad egyelőre a jelenlegi 200 százalék.
A mulasztási bírság vonatkozásában elmondható, hogy rövidebb és átláthatóbb lesz a szabályozás várhatóan, azonban ez nem jelenti azt, hogy enyhébb bírságolási gyakorlatra számíthatnának az adózók a jövőben. Előtérbe kerül egy általános bírságolási szabály, miszerint az adójogszabályokban foglalt kötelezettségek megszegése esetén természetes személy 200 e forintig, más adózó 500 e forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható – míg a tételesen felsorolt mulasztási tényállások száma csökken.
Az adóhatóság által nyújtott szolgáltatások
Külön fejezetet kaptak az új Art.-ben az adóhatóság által nyújtott szolgáltatások – mindazonáltal azok jelentős része nem jelent újdonságot (például adózási kalkulátorok működtetése a NAV honlapján). A legjelentősebb újítás a kezdő vállalkozások támogatása: az első hónapban az új adózók ingyenes tájékoztatást kapnak adókötelezettségeik teljesítéséről és hat hónapos mentorálásban is részt vehetnek, melynek célja az adókötelezettségek teljesítéséhez történő segítségnyújtás.
Pozitív változás, hogy a jövőben a bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére online felületen lesz lehetőség - szemben az eddigi ’T201 jelű nyomtatvánnyal.
Az új szabályozásban a NAV által nyújtott szolgáltatások között szerepel a megbízható adózók közzététele: eszerint a megbízható adózói státusz a jövőben nyilvános információ lesz. A megbízható adózókkal kapcsolatban itt említjük meg azt a szintén pozitív változást, miszerint az általános forgalmi adó kiutalására nyitva álló határidő esetükben tovább csökken: 30 (nyrt. esetén 20) napra az eddigi 45 (nyrt. esetén 30) napról.
Egyéb adóigazgatósági változások
Bizonyos mértékben visszaállításra kerül az önellenőrzés vizsgálatindítási halasztásának szabálya: az adózóknak lehetőségük lesz bejelenteni adónemenként és időszakonként egy önellenőrzést, melyet követően 15 napig nem indítható ellenőrzés az adózónál (az adott adónem és időszak tekintetében).
Érdemes lesz a jövőben fokozottan figyelemmel kísérni a NAV honlapján közzétett tájékoztatókat tekintettel azon új deklarált szabályra, miszerint ezen tájékoztatókban foglaltak szerinti eljárás egy esetleges megállapítás esetén mentesít a jogkövetkezmények alól (azonban az adóhiány alól nem).
Kedvező változás, hogy a magánszemély automatikus részletfizetési kedvezménye kibővítésre kerül: az eddigi 200 e forintról 500 e forintos értékhatárig, illetve 6 hónapról 12 hónapra terjedően.
Összegzés
A fenti rövid összefoglaló csupán néhány jelentősebb módosítást említ meg figyelemfelhívó jelleggel, ezenkívül számos egyéb jogszabályi változás is életbe lép. Említésre méltó a jövőbeli szabályozás széttagolódása is: az új rendelkezések sok esetben biztosítanak felhatalmazást a kormány és az adópolitikáért felelős miniszter részére rendeletalkotásra, ami azt vetítheti előre, hogy a jövőben számos jogszabály együttes értelmezésére lesz szükség az egyes adóeljárási kérdések megválaszolására.
III. Transzferárral kapcsolatos kiemelt változások
Bevezetés
Az elmúlt évek során tapasztalható egyes multinacionális vállalatcsoportok által folytatott adóalap-erózió és agresszív nyereségátcsoportosítás, valamint a közvetlen adóztatás adóharmonizációjának hiánya a G20-ak közös, minden eddiginél hatékonyabb fellépését és cselekvését eredményezte. Az együttes fellépés keretében a G20-ak felkérték a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterv kidolgozására 2013 júliusában. A 15 pontból álló BEPS intézkedéscsomag elsődleges célja annak elérése, hogy a vállalatok által elért nyereség abban az országban adózzon, amelyben az értékteremtés ténylegesen megvalósult.
A fent említett cél megvalósításának egyik eleme a cégcsoporton belüli tranzakciók árazásának, azaz a transzferárnak az ellenőrzése, illetve átláthatóbbá tétele.
A BEPS akcióprogram eredményként első körben a transzferázást szabályozó nemzetközi irányelvet módosították, az OECD Transzferár Irányelveket.
Mindezek következményeként jelentősen változtak az egyes országokra vonatkozó – köztük Magyarországon is – transzferár nyilvántartás készítési-kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályok.
Főbb változások Magyarországon
2017-ben a hazai transzferár szabályozás két fő változása az alábbiak voltak:
- megjelent az új, 32/2017. (X. 18.) a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló NGM rendelet, amely a korábbi 22/2009. (X. 16.) PM rendelet váltja; illetve
- kiegészült a 2013. évi XXXVII. az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatással és automatikus információcserével.
A következőkben a fenti jogszabályok legfontosabb részeit ismertetjük.
Új 3 pilléres transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség:
- Fődokumentumból (Master file),
- Helyi dokumentumból (Local file),
- az országonkénti jelentésből (CbCR).
A 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet
Az új rendelettel megszűnik az önálló nyilvántartási forma, helyette az OECD Irányelvek által javasolt fődokumentumból (Master file) és helyi dokumentumból (Local file) álló transzferár nyilvántartást szükséges készíteni adóévenként. A nyilvántartások elkészítésének határideje továbbra is a társasági adóbevallás napja, azonban amennyiben az adózó határidőre elkészítette a helyi dokumentumot a fődokumentum elkészítésére vonatkozó határidő meghosszabbodhat az anyavállalatot érintő dokumentumkészítési határidőig, de legkésőbb az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapig.
Az új nyilvántartási forma a korábbi jogszabályhoz képest új tartalmi elemek (mint pl.: cégcsoporton belüli immateriális javak bemutatása, értéklánc elemzés, magyar csoporttagok ügyvezetésének felépítése, stb.) kötelező feltüntetését követeli meg a nyilvántartásokban annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kapjon az Adóhatóság a cégcsoport működéséről.
Az összehasonlító elemzés elvégzésében is jelentős változások következnek be, ugyanis a jogszabály egyértelműen fogalmaz az összehasonlító adatok keresését illetően, ahol a jövőben kötelező ezt úgy elvégezni és dokumentálni, hogy az biztosan reprodukálható legyen. Ugyanígy az összehasonlító elemzést érinti az a módosítás, mely szerint bármely módszer esetében indokolt lehet az interkvartilis tartomány alkalmazása.
Amennyiben az adózó nem megfelelően vagy hibásan készítette el a transzferár nyilvántartást, akkor szükséges azt módosítani, amelyet csak az adóhatósági vizsgálat kezdetéig tehet meg. Ebben az esetben a transzferár dokumentáció az eredeti és a módosított nyilvántartásból áll.
Változott az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások esetében szokásos piaci haszonnak minősülű tartomány. A nyilvántartási kötelezettség teljesítési feltétele, hogy az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs a 3% és 7% közötti szokásos piaci tartományba essen.
Országonkénti jelentés
Az OECD által indított BEPS akcióterv hatására a transzfer dokumentációk mellett a cégcsoportoknak Országonkénti jelentést is készíteniük kell, mely a nemzetközi információ csere eredményességét hivatott elősegíteni.
A 750 millió euró éves konszolidált árbevételt meghaladó cégcsoport magyarországi tagvállalatainak adatszolgáltatási és/vagy bejelentési kötelezettsége keletkezik a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre vonatkozóan. Az adózóknak előbbi kötelezettségeiket elektronikus úton, az Adóhatóság által nemrég kiadott formanyomtatványokon (16CBC, 17T201T) kell teljesíteniük 2017. december 31-ig a 2016. és 2017. üzleti évükre vonatkozóan.
Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú, vagy hiányos teljesítése esetén 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó.
Transzferár - Jogszabály változás