- MELY ÜGYLETEKRE VONATKOZIK AZ ÚJ SZABÁLY?
Az új szabály csak az úgynevezett folyamatos teljesítésű, időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozik, amikor a felek az általuk kötött szerződés alapján:
- a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el
- vagy azok ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg.
Kivétel:
- közszolgáltatási szerződések (víz, gáz, villamosenergia, távhő, szemétszállítás, egyéb kommunális szolgáltatások)
- telekommunikációs szolgáltatások
- telekommunikációs hálózat felhasználásával teljesített szolgáltatások, ha az alapszolgáltatással számlázzák. (Pl. telefonszámlában áthárított autópályadíj)
Vagyis ezen szerződéseknél a régi számlázási szabály marad érvényben (teljesítés időpontja= fizetési határidő).
Figyelem! A bérbeadási szolgáltatásokhoz kapcsolódó közüzemi díj átterhelések főszabályként nem minősülnek kivételnek, azok is az új szabály alá fognak tartozni!
Változatlan a számlázási gyakorlat az úgynevezett egyedi, eseti teljesítések esetén, ahol a tényleges teljesítés (részteljesítés) az ÁFA törvény szerinti teljesítés és a fizetendő adó megállapításának a napja.
-
Az új szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha a folyamatosan teljesített ügylet
- teljes elszámolási időszaka ÉS
- a fizetési határidő is 2014.06.30-át követő napra esik.
Ha bármelyik dátum korábbra esik, akkor a régi számlázási szabályokat kell alkalmazni (a teljesítés napja= fizetési határidő).
- MI AZ ÚJ SZABÁLY? HOGYAN KELL SZÁMLÁZNI?
Az új szabály szerint a teljesítés napja már nem a fizetési határidő lesz, hanem az érintett elszámolási időszak utolsó napja. Erre a napra kell megállapítani a fizetendő adót, és ekkortól helyezhető majd levonásba a számlabefogadó félnél.
Ha az elszámolt időszak hosszabb, mint 12 hónap, akkor a 12. hónap utolsó napja is teljesítési időpontot keletkeztet.
Devizás számla esetén továbbra is a számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni az ÁFA forintban történő megállapításához.
A számlát az általános szabályok szerint, a teljesítést, azaz az időszak utolsó napját követő 15 napon belül ki kell állítani.
Ha a felek az elszámolást csak később végzik el, például mert az adatok csak később állnak rendelkezésre, akkor célszerű lehet az ilyen elszámolásbeli korrekciókat egy későbbi időszak teljesítményeként meghatározni a szerződésben (szükség esetén akár módosítani azt), ezzel áthidalva azt a problémát, ha az információk nem állnak rendelkezésre a számlakiállításra nyitva álló 15 napos határidőn belül. Tehát például egy késve kézhez vett elszámolást, vagy számla átterhelést célszerű a tárgyidőszaki díjhoz, annak teljesítési időpontjához rendelni. Ellenkező esetben az utólagos elszámolás a főszabály alapján a vonatkozási időszakra visszanyúló teljesítési időpontot és önellenőrzést eredményezhet.
-
Korábban a folyamatos teljesítésű ügyleteknél nem volt értelmezhető az előleg fogalma, legfeljebb csak előre fizetésről lehetett beszélni. Azonban az új teljesítési szabályok miatt a jövőben a folyamatos teljesítésű ügyleteknél is felmerülhet az előleg- előlegszámla és végszámla kiállítás kötelezettsége, ha az elszámolási időszakot megelőzően történik fizetés.
Előlegről akkor beszélünk, ha a teljesítést megelőzően pénz, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak . Ez esetben előlegszámlát kell kiállítani, amelyen a teljesítés napja az előleg jóváírásának, kézhezvételének napja.
Figyelem! Az előleg csak akkor előleg, ha:
- arról a felek előre megállapodnak
- annak összege az ellenértékbe beszámítandó
- pénzben készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában történik a teljesítése
- ténylegesen a jogosult rendelkezésébe kerül, vagyis ténylegesen be is folyik
Vagyis nem előleg, ha a másik fél saját döntése szerint fizet korábban!
Ez viszont azt jelenti, hogy ha a szerződésben előre fizetést kötöttek ki (például a havi díj a tárgyhó 5. napjáig esedékes), és nem történik szerződésmódosítás, akkor folyamatos teljesítésű ügyletek esetén is bonyolultabbá válhat a dokumentáció, tekintettel arra, hogy a korábbi havi egy számla helyett az alábbi dokumentumokat kell kiállítani
- előlegbekérő
- előleg beérkezésekor előlegszámla
- teljesítéskor végszámla, amelyben a korábbi előleget az előlegszámlára hivatkozással levonásba helyezik.
Az előleg számlázás és kapcsolódó adminisztráció csökkentése érdekében megfontolandó lehet a szerződések módosítása, például a fizetési határidő későbbre halasztása, akár az elszámolási időszak utolsó napjára, ezzel a szerződésben már nem lesz kötelező előlegfizetés előírva, s így a vevő hamarabbi fizetése csak előre fizetésnek minősül, de előlegszámla kiállításával nem jár.
Továbbá, a szakmai állásfoglalások alapján, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében nem kifogásolható, ha az adóalany az előleg átvételét és az ügylet teljesítését egy számlával bizonylatolja. Olyan esetekben alkalmazható megoldás ez, amikor a teljes vételár előlegként megfizetett és a teljesítés időpontja is ismert, ezért ilyenkor elkerülhető a két számla kiállítása, ha az előlegszámlában feltüntetésre kerül az ügylet, tehát a végszámla teljesítési időpontja is. Szeretnénk ugyanakkor felhívni a figyelmet, hogy ez a megoldás a számlázó rendszerek átalakításának szükségességét vonhatja maga után, illetőleg magából az Áfa törvényből egyértelműen nem vezethető le, hogy ebben az esetben elmaradhat a végszámla kiállítása, azonban a NAV előzetes véleményében megerősítette a fentieket. Ugyanakkor a jogszabályváltozás még nem lépett hatályba, így ellenőrzési gyakorlatról nem számolhatunk be.
- KÖVETKEZMÉNYEK- MEGFONTOLÁSOK- Szerződések módosítása?
A fentieknek megfelelően javasoljuk, hogy tekintsék át a szerződéseiket, ügyleteiket, és készüljenek fel az új számlázási szabályokra, az előleg kezelésével kapcsolatos pénzforgalom figyelésre, és számlázási rendszer kialakítására.
Az új gyakorlat szerint a teljesítési időpont rendszerint korábbra esik, mint korábban ezért a számlakibocsátói oldalon számolni kell az áfa-finanszírozási költségekkel is.
Különösen tervezést igényel például a július havi áfa bevallási időszak, amikor egyszerre válhatnak esedékessé a június havi időszakról szóló, júliusi fizetési határidejű számlák, és a július havi - bár augusztusi fizetési határidejű - számlák áfa tartalmának megfizetése is. E tekintetben a szakma átmeneti szabályt, jogszabály módosítást vár.
A finanszírozás tekintetében bizonyos feltételek esetén megoldást jelenthet a pénzforgalmi áfa elszámolás választása, amelyet azonban csak a következő üzleti évtől választhat a társaság.
Javasoljuk a fentiek alapján megfontolni az esetleges szerződésmódosításról való egyeztetést a partnerekkel, hiszen a szerződések, és az abban megjelölt elszámolási időszakok és fizetési feltételek határozzák meg alapjaiban a számlázást.
Reméljük, hogy összefoglaló tájékoztatónk segítségül szolgál Önöknek a jogszabály értelezésében, egyedi kérdésekben, illetve részletes tanácsadásért kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal!
Tisztelettel:
Hajnal Péter
Ügyvezető igazgató