Jelen hírlevelünkben egy rövid összefoglalót szeretnénk adni Önök számára a főbb adótörvényeket érintő, 2012-től hatályos változásokról. A változásokat a 2011. november 29-én kihirdetett, az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításairól szóló 2011. évi CLVI. törvény tartalmazza. A rendelkezések többsége a törvény kihirdetését követő napon, illetve 2012. január 1-től alkalmazandó, azonban egyes esetekben a törvény ettől eltérő hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A személyi jövedelemadót érintő fontosabb adóváltozások
Adóalap, adójóváírás
A legfontosabb személyi jövedelemadót érintő változások az adójóváírás megszüntetése, továbbá ezzel ellentétes hatású változás, hogy a 27 % mértékű adóalap kiegészítés 2012-től csak a 2 millió 424 ezer forint éves bruttó jövedelem összeghatárt meghaladó jövedelemre alkalmazandó. 2013-tól az adóalap kiegészítés a jogszabály értelmében teljes mértékben eltörlésre kerül.
Az ún. cafetéria juttatások
Változik a munkáltató által nyújtott juttatások adózása is. Ebbe a körbe az ún. cafetéria rendszer keretébe tartozó juttatások sorolhatók. A béren kívüli juttatások nyújtását 10 % mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli 2012-től a 16% személyi jövedelemadó mellett, melyek alapja a juttatás értékének 1,19-szerese.A fenti kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások azonban csak 500 ezer forintos éves értékhatárig nyújthatók, az ezen összeghatár felett nyújtott juttatás már az ún. egyes meghatározott juttatások körébe kerül át, amely után a személyi jövedelemadó mellett nem 10% hanem 27 % EHO fizetendő.
2012. január 1-től változik maguknak a béren kívüli juttatásoknak a köre is, különösen az étkezéshez kapcsolódó juttatások tekintetében. Az univerzálisan beváltható étkezési utalvány már nem minősül béren kívüli juttatásnak, helyét az ún. Erzsébet utalvány veszi át. A fogyasztásra kész étel formájában, illetve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító ún. „Erzsébet utalvány” formájában adható juttatás értéke maximum havi 5 ezer Forint. . A munkavállaló az Erzsébet utalvány mellett munkahelyi (üzemi) étkeztetést is választhat havi 12 ezer 500 Forint értékhatárig.
Továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a Széchenyi Pihenő-kártyára utalt támogatás, amely 2012-től három egymástól elkülönített alszámlát foglal magában. Az egyes al-számlákra utalható, béren kívüli juttatásnak minősülő támogatás maximális összege: (1) szálláshely szolgáltatás esetén legfeljebb évi 225 ezer Forint, (2) vendéglátás esetén legfeljebb évi 150 ezer Forint, (3) szabadidő szolgáltatás estén legfeljebb évi 75 ezer Forint.
A béren kívüli juttatásokat érintő további változás, hogy az internet szolgáltatás biztosítása 2012-től nem minősül béren kívüli juttatásnak.
Meghatározott juttatások
Egyes, meghatározott juttatásként adókötelessé válik a reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem (kivéve meghatározott értékhatárig a társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházak, alapítványok által nyújtott juttatások), melyet 1,19-szeres adóalap után 16% személyi jövedelemadó és 27% EHO terhel. Ezzel párhuzamosan a reprezentáció és az üzleti ajándék 2012-től társasági adó szempontból ismét elismert, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.
Változik az ún. egyes meghatározott juttatások köre is. Ezek közös jellemzője, hogy az 1,19%-kal növelt adóalap után 16% személyi jövedelemadó és 27% EHO fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt.
Egyes meghatározott juttatásnak minősül 2012-től ismét (1) a munkáltató által valamennyi munkavállalója és/vagy azok közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel; valamint (2) a munkáltató által munkavállalói számára belső szabályzat alapján azonos feltételekkel és módon teljesített juttatás.
Az üzleti rendezvénnyel összefüggésben a kifizető által viselt költségek is - ideértve személyenként a minimálbér 25%-át meg nem haladó ajándéktárgy költségét is – egyes meghatározott juttatásnak minősül.
Szintén ebbe a körbe – vagyis az egyes meghatározott juttatások körébe – tartoznak az olyan adómentesnek illetve üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatások, amelyek nem tartoznak a szerencsejáték törvény hatálya alá.
Végtörlesztés
További lényeges változás, hogy a törvény adómentessé teszi a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott, végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezer Forintot meg nem haladó részét. A támogatást a törvény értelmében utalhatja közvetlenül a pénzügyi intézmény részére, de a törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy amennyiben a magánszemély már teljesítette a végtörlesztést, a támogatás nyújtására közvetlenül a magánszemély részére kerüljön sor (megfelelő igazolások birtokában). A fenti, adómentes támogatás nyújtását a törvény a 2011. szeptember 29. és 2012. február 28. közötti időszakban teszi lehetővé.
A munkáltató által a munkavállaló végtörlesztéséhez nyújtott kamatmentes kölcsön után sem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani.
A társadalombiztosítást érintő legfontosabb változások
Foglakoztatói járulék
2012-től megszűnik a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék, amely helyett új adónem kerül bevezetésre, szociális hozzájárulási adó néven. A fenti változás eredményeként 2012-től csak az egyéni járulékfizetések jogosítanak társadalombiztosítási ellátásra, illetve támogatás igénybevételére, a szociális hozzájárulási adó címén fizetett összeg nem.
A korábbi társadalombiztosítási járulékkal összevetve az adóalanyok köre részben módosul illetve módosul az adóalap megállapítása is.
Munkavállalói járulék
A munkavállalókat érintő változás, hogy a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke a korábbi 7,5 %-ról 8,5 %-ra nő, továbbá szélesedik a járulékalap is, melynek eredményeként pl. a jubileumi jutalmak, illetve végkielégítés is egyéni járulékalapot képeznek.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forintról 6390 forintra emelkedik.
A társasági adót érintő legfontosabb változások
Veszteség elhatárolás
A társasági adót érintő egyik legfontosabb változás a veszteségelhatárolás szabályainak változása. Bár továbbra is időbeli korlát és adóhatósági engedély nélkül határolható el a keletkezett veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával, azonban annak felhasználására a jövőben lassabban kerülhet sor, a korábbi évek elhatárolt vesztesége 2012-től legfeljebb a társasági adóalap 50 %-ának erejéig érvényesíthető.
2012-től az átalakulás, illetve cégvásárlás útján átvett veszteségek csak korlátozottan használhatók fel. Ennek megfelelően a jogutód csak abban az esetben jogosult a jogelőd veszteségének felhasználására, ha az átalakulás eredményeként a jogelőd társaságban többségi befolyással rendelkező tag, illetve annak kapcsolt vállalkozása szerez többségi befolyást és a jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Cégvásárlás esetén a veszteség további felhasználásának feltétele, hogy a társaságban olyan személy szerezzen többségi befolyást, amely a megelőző két adóévben is folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban állt az adózóval. Kivétel a fenti szabály alól, ha az adózó, illetve a többségi befolyást szerző társaság részvényeit szabályozott piacon jegyzik, vagy a társaság a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja tevékenységét, és annak természete nem tér el jelentősen a többségi befolyás megszerzése előtt végzettől.
Bejelentett immateriális jószág
Bevezetésre kerül a bejelentett immateriális jószág (jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág) fogalma, amely adóztatása a bejelentett részesedéshez hasonlóan történik. Az Adóhatósági bejelentésre nyitva álló határidő a szerzést követő 60 nap. A bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó pozitív eredmény (elszámolt bevétel elszámolt ráfordítást meghaladó része) levonható a társasági adóalapból, amennyiben azt az adózó az értékesítést, illetve kivezetést megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván. A bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetéskori (kivéve átalakulás) veszteség növeli az adózás előtti eredményt.
Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítése
A jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítésből, illetve apportként történő kivezetéséből származó pozitív eredményre 2012-től a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályozáshoz hasonló feltételes adómentesség kerül bevezetésre. Ennek megfelelően csökkenthető a társasági adóalap a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítéséből, illetve apportként történő kivezetéséből származó eredmény lekötött tartalékba átvezetett összegével. Az adóalap kedvezmény feltétele, hogy lekötött összeget az adózó az adóévet követő három adóévben újabb jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére oldja fel.
Alultőkésítés
Változik az alultőkésítés számítása. A módosítás szerint az alultőkésítettség számításakor nem csak azt a kötelezettséget kell figyelembe venni, amelyre az adózó az eredmény terhére kamatot fizet, hanem a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettséget is, amelyhez a transzferárakhoz kapcsolódó adóalap csökkentő tétel kapcsolódik. A számítás során a kötelezettség összege megegyezik a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés összegével.
A vállalkozás érdekében elismert költségek
Változik a társasági adó szempontjából elismert költségek, ráfordítások köre is. Ennek megfelelően 2012-től elismert költség a személyi jövedelemadó törvény szerinti reprezentáció, illetve üzleti ajándék címén személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás; az adomány jogcímen teljesített kifizetés feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet, egyház illetve a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által kiállított igazolással; valamint a jogszabályon alapuló térítés nélkül adott támogatás, juttatás, átadás.
Ellenőrzött külföldi társaság
Az ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében felmerülő költség és ráfordítás változatlanul, abban az esetben nem emeli az adó alapját, ha az adózó bizonyítja, hogy az a vállalkozási tevékenysége érdekében merült fel. Új előírásként jelenik meg azonban, hogy az adózónak bizonyítási kötelezettsége körében a törvényben meghatározott részletezettségű nyilvántartást kell vezetnie az ellenőrzött külföldi társasággal kötött szerződéseiről.
Ezen túlmenően az adózónak kötelessége bizonyítani, hogy üzleti partnere ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e.
Átminősített ingatlant tulajdonló társaságok
2012-től speciális szabályokat vezet be a társasági adó törvény a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonló társaságokra, amelyek esetén az ilyen ingatlanok értékesítését speciális többlet adózási kötelezettség alá vonja.
A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos új rendelkezések a társasági adóban
A társasági adó törvény 2010-től tartalmazta, hogy a Frascati kézikönyv alkalmazható annak megítélése során, hogy valamely tevékenység kutatás-fejlesztésnek minősül-e. 2012-től megszűnik a Frascati kézikönyvre vonatkozó hivatkozás, illetve ennek megfelelően a kézikönyvben foglalt iránymutatások alkalmazhatósága. A jövőben egységesen az Innovációs törvény határozza meg az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés fogalmát. Bevezetésre kerül továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás fogalma, amely a közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő jogalkalmazási bizonytalanságot kívánja feloldani.
A K+F tevékenység előzetesen minősíthető, melynek során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a K+F jelleget megerősítő határozat kérhető. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát az Adóhatóság is megkeresheti, amennyiben ellenőrzése során felmerül a K+F tevékenység minősítésének szükségessége, vagy a felmerült költségek K+F tevékenységhez való hozzárendelhetőségének kérdése. A társasági adó törvény meghatározza a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység illetve ennek fogalomkörében a közös kutatás-fejlesztési tevékenység fogalmát. A saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység az adózó saját eszközeivel és saját alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, ha annak eredményét az adózó hasznosítja, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más adózó megrendelésére teljesít; saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költségének minősül továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett K+F tevékenység közvetlen költsége.
A saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége változatlanul adóalap csökkentő tétel lehet.
2012-től megszűnnek a K+F tevékenység közvetlen költségei között elszámolt bérköltség, valamint a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltségéhez kapcsolódó adókedvezmények. A 2011. december 31-ig elszámolt bérköltség után a fenti adókedvezmények az átmeneti rendelkezések értelmében utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehetők igénybe. A K+F tevékenységhez kapcsolódó lényeges változás továbbá, hogy 2012-től társasági adó szempontból nem minősül elismert költségnek a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha azt az adózó a vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggésben ténylegesen nem hasznosítja.
Innovációs járulék
Az egységes fogalmi meghatározásokon túl jelentős változás, hogy megszűnik a KKV társaságok innovációs járulék mentessége, a fizetési kötelezettség minden gazdasági társaságra kiterjed. 2012-től az innovációs járulék összege nem csökkenthető a kutatás-fejlesztési tevékenység költségeivel.
Az általános forgalmi adót érintő legfontosabb változások
27% ÁFA kulcs
Az általános forgalmi adót érintő legfontosabb változás, hogy 2012. január 1-től az általános áfa-kulcs mértéke az Európai Uniós tagállamok között jelenleg legmagasabb kulcsnak számító 25 %-ról 27%-ra emelkedik.
A fizetendő adó megállapítására főszabály szerint a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Egyes ügyletek esetén azonban a törvény a teljesítés dátuma helyett a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómérték alkalmazását írja elő.
Az elszámolási időszakos ügyletekre vonatkozóan a jogszabály átmeneti rendelkezést tartalmaz. Ezen ügyletek esetén a teljesítés, illetve az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, ennek megfelelően főszabály szerint a fizetési esedékesség napján érvényes adómérték alkalmazandó. Továbbra is a 25 %-os adómértéket kell alkalmazni azonban azon elszámolási időszakokra vonatkozóan, amelyek még 2012. január 1. előtt befejeződnek, függetlenül attól, hogy a fizetés már 2012. január 1-jét követően esedékes. Az átmeneti rendelkezések szerint továbbá időarányosan, a naptári napok száma alapján kell megbontani azon elszámolási időszakokat, melyek magukban foglalják 2012. január 1-jét és amelyek fizetési esedékessége 2012. január 1-jét követi.
Személygépkocsik és egyéb közlekedési eszközök bérbevételének ÁFA-ja
Megszűnik a személygépkocsik, illetve egyéb közlekedési eszközök bérbevételéhez kapcsolódó tételes levonási tilalom, ennek megfelelően 2012. január 1-től levonhatóvá válik az ehhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa, amennyiben teljesülnek az adó levonásra vonatkozó általános feltételek (adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében való használat). A személygépkocsik nyílt végű lízingjéhez kapcsolódóan az Európai Bíróság korábban felszólította Magyarországot az adólevonási jog korlátozásának megszüntetésére, melyről részletesebben a 2011. júliusi hírlevelünkben olvashattak.
Az adóalap utólagos csökkentése
A hatályos áfa-törvény szerint a fizetendő adó utólagos csökkenése esetén az adófizetésre kötelezett - főszabály szerint - önellenőrzés keretében köteles elszámolni a fizetendő adó csökkenését. A szabály alóli kivételek körét a törvény meglehetősen szűken határozza meg (pl. hibás teljesítés, elállás). Ez a rendelkezés tapasztalataink szerint jelentős adminisztratív terhet okoz az adóalanyok számára.
2012-től a kivételek köre bővül és azon esetekben is mentesül az adófizetésre kötelezett az önellenőrzési kötelezettség alól, amennyiben a teljesítést követően válik nyilvánvalóvá, hogy tévesen magasabb ellenérték került kiszámlázásra, a teljesítést megelőzően adott előleget a teljesítés hiánya miatt részben fizetik csak vissza, illetve ha a fizetendő adó csökkenését nem az adóalap utólagos csökkenése eredményezte (hanem pl. az adókulcs csökkenése).
Külföldről igénybevett szolgáltatás előlege
A jelenleg hatályos szabályozás szerint fordított adózás esetén , a fizetett előleghez kapcsolódóan nem keletkezik adófizetési kötelezettség. 2012. január 1-jétől a főszabály szerinti teljesítési helyű, külföldi adóalanytól igénybevett szolgáltatások esetén a szolgáltatás igénybevevője a fizetett előleghez kapcsolódóan annak jóváírása, kézhezvétele időpontjában a fordított adózás szerint adófizetésre kötelezett. Közösségen belüli adóalanytól igénybevett szolgáltatások esetén a fizetett előleg az összesítő nyilatkozatban is feltüntetendő.
Láncügyletek
A fentiek mellett az általános fogalmi adót érintő egyik jelentős változás, hogy láncügyletek esetén a közbenső szereplőként fuvarozó személyre vonatkozó törvényi vélelem (beszerzőként történő eljárás) megdöntésére 2012-től az Adóhatóság nem, csak a közbenső szereplő jogosult..
Adóraktározási eljárás
Az adóraktározási eljáráshoz kapcsolódóan több módosítás is történt. Változik a kiraktározáshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség keletkezésének meghatározása, illetve ezzel összhangban módosításra kerül a kiraktározó fogalma. A módosítás a számlázáshoz kapcsolódóan is pontosítást tartalmaz (a számla kibocsátási kötelezettség az adóalany belföldi székhelye, vagy állandó telephelye által teljesített, az áfa-törvény területi hatályán kívül eső ügyletekre vonatkozik).
Belföldi ügyletekre vonatkozó összesítő jelentés 2013-tól
További, az Adózás rendjéről szóló törvényben megfogalmazott, azonban az áfa bevallását érintő jelentős változás, hogy 2013. január 1-től a belföldi ügyletekhez kapcsolódóan is ÁFA összesítő jelentési kötelezettség kerül bevezetésre. Az összesítő jelentés szabályai jelenleg még nem ismertek, a részletes szabályokat NGM rendelet fogja tartalmazni.
Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő legfontosabb változások
Adóregisztrációs eljárás
2012-től az adószám megállapítását megelőzően az adóhatóság adóregisztrációs eljárást folytat le, melynek eredményeként megállapítja az adószámot vagy megtagadja annak megállapítását. Az adóregisztrációs eljárás során az adóhatóság az adózó vezető tisztségviselőjére, képviseletre jogosult tagjára, illetve Kft. vagy Zrt. 50 %-ot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja vagy részvényesére vonatkozóan végez vizsgálatot. Az adószám megállapításának megtagadására azon esetekben kerülhet sor, ha a vezető tisztségviselőre, részvényesre az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
•olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője vagy tagja, amely
o180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot (legnagyobb adóteljesítményű adózó esetén 30 millió forintot) meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy
oa kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül 15 millió forintot (legnagyobb adóteljesítményű adózó esetén 30 millió forintot) meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg,
oadószámát az Adóhatóság a kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül jogellenes működésre tekintettel jogerősen törölte,
•a kérelem benyújtásának napján 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot (legnagyobb adóteljesítményű adózó esetén 30 millió forintot) meghaladó adótartozással rendelkezik.
Az eljárás eredményeként az Adóhatóság az adószámot az igényléstől számított 1 munkanapon belül állapítja meg, amennyiben a fenti akadályok valamelyikének fennállása nem valószínűsíthető, más esetben 8 munkanapon belül dönt. Az adószám megállapítása esetén a megállapítástól számított 1 évig az Adóhatóság törölheti az adószámot, ha kiderül, hogy annak megállapítására valamely objektív akadály fennállása ellenére került sor.
Az Adóhatóság ezen feltételeket akkor is megvizsgálja, ha a felsorolt tisztségviselői, tagi körben változás történik.
Bevezetésre kerül az adózó vezető tisztségviselőjének, tagjának személyében történő változást követő kockázatelemzési eljárás is. Azokat az adózókat is felügyelet alá vonják, akik kimentették magukat az adóregisztrációs eljárás során. Az eljárás eredményeként kockázatosnak minősülő adózókat az adóhatóság 1 éves időtartamra fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja, melynek során az adózók gyakoribb áfa-bevallás, illetve összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezhetők, vagy előírható az adóbevallások és azzal egyenértékű nyilatkozatok ellenjegyeztetésének kötelezettsége, illetve az áfa-bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatának papír alapú benyújtása az Adóhatóság részére.
Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése
Új intézményként bevezetésre kerül a bizonytalan adójogi helyzet bejelentése. Az adózó a fenti eljárás során bejelentheti az Adóhatóságnak, hogy az adókötelezettséget keletkeztető tényállás adójogi megítélésében bizonytalan és emiatt a bevallásban feltüntetett adófizetési kötelezettség, illetve visszaigénylés hibás lehet. A bejelentést a határidőben benyújtott bevallásban kell megtenni, amelynek további feltétele, hogy a benyújtás napján ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzítsék a bejelentés alapjául szolgáló tényállást, az irányadó jogszabályi rendelkezéseket, valamint az indokolással ellátott jogszabály értelmezést. A bejelentés következményeként a későbbi ellenőrzés során nem állapítható meg adóbírság, illetve mulasztási bírság a kizárólag a bejelentett jogszabály értelmezésből fakadó, Adóhatóság által feltárt adóhiányhoz kapcsolódóan. A bejelenés nem vonatkozhat áfára, innovációs járulékra, a szokásos piaci ár megállapítására, valamint adókedvezmény igénybevételére.
Adóhatósági ellenőrzések
Az adóhatósági ellenőrzések szabályai több tekintetben is módosulnak. A jövőben az ellenőrzés megkezdéséről az Adóhatóság nem küld előzetes értesítést, az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével, átadásával megkezdődik, mely időponttól önellenőrzésre nincs lehetőség.
Új típusú célzott ellenőrzés kerül bevezetésre, a gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés, melynek célja a vizsgált adózóval szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének megállapítása, ellenőrzése céljából a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságának ellenőrzése.
A kiutalás előtti ellenőrzéshez kapcsolódóan kiutalhatóvá válik a támogatás, illetve visszaigénylés Adóhatóság által nem vitatott része az ellenőrzés fennmaradó összegre tekintettel történő folytatása mellett.
Megszűnik a felszámolás alatt álló vállalkozások kötelező ellenőrzése csakúgy, mint a 3000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó rendszeres, legalább 3 évenkénti ellenőrzése.
Feltételes adó megállapítás
Változnak a feltételes adó megállapítás szabályai. Az egyik legjelentősebb változás, hogy az adózó kérelmezheti a feltételes adó megállapítási eljárás során hozott határozat társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli 3 éves időtartamra szóló alkalmazhatóságának megállapítását, amennyiben az adóévet megelőző évben a foglakoztatotti létszám legalább 200 fő és/vagy mérlegfőösszege legalább 1 milliárd forint.
A feltételes adó megállapítás díja az ügylet érték 1%-a, minimum 1 millió forint, maximum 8 millió forint. Szerződés típusra és szerződés csomagra vonatkozó díj 10 millió forint. Gazdasági célját tekintve egymással több nem összefüggő, de adójogi következményeiben azonos ügylet díja jogügyletenként 8 millió forint. A tartós feltételes adó megállapítási kérelem díja az adózóra irányadó díj mértékének háromszorosa, de legfeljebb 15 millió Ft. Sürgősségi eljárásban történő elbírálás esetén a díj az irányadó mérték kétszerese. Sürgősségi eljárás esetén az irányadó ügyintézési határidő 60 nap helyett 30 nap.
Fordítás
2012-től nincs szükség hiteles magyar fordításra, illetve szakfordításra az angol, német és francia nyelven rendelkezésre álló gazdasági eseményt alátámasztó bizonylatok, szerződések vagy más dokumentumok, továbbá a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség esetén, azokat az Adóhatóság az ellenőrzés során a fenti nyelveken is elfogadja.
Növekvő bírságok
A 2012-es évben növekednek a Adóhatóság által kiszabható bírságtételek. A korábbi 75 %-ról az adóhiány 200 %-ára emelkedik a kiszabható mulasztási bírság, amennyiben az adóhiány bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, illetve megsemmisítésével függ össze. A minősített adózók esetén alkalmazott alacsonyabb bírságmérték megszüntetésre kerül. Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása 2012-től 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, míg a nyomdai úton előállított bizonylatok megőrzésének elmulasztása esetén a mulasztási bírság maximumának és a meg nem őrzött bizonylatok száma szorzatának megfelelő összegű mulasztási bírság vethető ki.
Kapcsolt vállalkozások közötti árakkal összefüggő adózási változások
Tovább növekszik az el nem készített transzferár nyilvántartásokhoz kapcsolódó mulasztási bírság maximálisan kiszabható összege. Amennyiben az adózó megsérti a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit (ideértve az iratmegőrzést is), első alkalommal továbbra is 2 millió forint nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) a maximális kiszabható bírság. Ugyanakkor, ha a jogsértés az első ellenőrzést követően sem szűnik meg, akkor a következő ellenőrzés során már nyilvántartásonként 4 millió forint a kiszabható bírság plafonja. Ennél is szigorúbb a megítélése annak, ha egy korábban már ellenőrzött, vagy ellenőrizni kívánt nyilvántartással kapcsolatban esik ismételt jogsértésbe az adózó.
Ekkor ugyanis az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Mérlegelési jogkört kap az ellenőrzést végző, ha a nyilvántartást az adózó később pótolja, kötelezettségét teljesíti: ebben az esetben a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
2012. január 1-től nem csak a fennálló kapcsolt vállalkozásainak adatait köteles bejelenteni az első szerződéskötést követő 15 napon belül, hanem a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is (a megszűnést követő 15 napon belül).
A módosítás értelmében 2012-től a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetén az adózás előtti eredményt nem kell módosítani a szokásos piaci árhoz kapcsolódóan, amennyiben az adózó társasági adóalapját nemzetközi szerződés alapján úgy állapítja meg, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet. Az adózás rendjére vonatkozó változások értelmében 2012-től az ellenőrzés során az Adóhatóság az angol, német és francia nyelven készített transzferár nyilvántartásokat is elfogadja, a transzferár nyilvántartásokra azonban továbbra is a szigorú formai követelményeket tartalmazó magyar jogszabályi követelmények vonatkoznak. Ennek megfelelően jelentős kockázattal járhat a külföldi kapcsolt vállalkozások által a fenti nyelveken készített transzferár nyilvántartások belföldi társaságok által történő alkalmazása.
Környezetvédelmi termékdíj
Jelentős változások lépnek életbe a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályozás területén is.
Az egyik legjelentősebb változás, hogy termékdíj köteles terméknek a csomagolás helyett a csomagolóeszköz és egyéb csomagolószer minősül. A csomagolószer fogalma a csomagolóanyagot és a csomagolási segédanyagot foglalja magában. A változtatás következtében a törvény a termékdíjfizetési kötelezettséget nem a csomagolást végzőhöz, hanem a belföldi csomagoló anyagot előállítóhoz telepíti. A külföldről származó beszerzések esetén a szabályozás nem változik.
Szakképzési hozzájárulás
A szakképzési hozzájárulás alapja a szociális hozzájárulási adó alapja, mértéke pedig az adóalap 1,5%-a. A szakképzési hozzájárulási bruttó kötelezettség csak gyakorlati képzés okán csökkenthető. A saját munkavállalók képzési költségéhez kapcsolódóan 2012-től már nem keletkezik csökkentő tétel.