A Széll Kálmán-tervben kitűzött célok és azok elérését szolgáló intézkedések érdekében a Kormány számos területen törvényváltozásokat hajtott végre. Az alábbiakban a köznyelven „munkaügyi salátatörvénynek” nevezett az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvényben megfogalmazott általunk legfontosabbnak tartott változásokat az alábbi 10 pontban foglaltuk össze.
1. Változások a próbaidő kapcsán
Változás: 2011. augusztus 1. napjától
A próbaidő továbbra is legfeljebb három hónap lehet, alkalmazásának feltétele, hogy a felek azt a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben rögzítsék.
A megváltozott jogszabály értelmében a próbaidő kollektív szerződés rendelkezése alapján hat hónapig terjedhet.
Vagyis a próbaidő kapcsán csak azon foglalkoztatók élhetnek ezen változtatással, melyek rendelkeznek kollektív szerződéssel, és a megállapodás erre vonatkozó szabályozása ezt lehetővé is teszi.
2. A tájékoztató hiánya újra bírságalap
Változás: 2011. augusztus 1. napjától
Az elfogadott munkaügyi salátatörvény egyik sajtóban kevésbé kommunikált, de annál lényegesebb eleme, hogy a Munkaügyi Felügyelet ellenőrei újra munkaügyi bírságot szabhatnak ki az ún. írásos belépési tájékoztató kiadásának hiánya miatt.
Mint az ismeretes, az elmúlt években is kiterjedtek a munkaügyi ellenőrzések a Tájékoztatók kiadásának vizsgálatára, azonban ezen dokumentummal összefüggésben nem volt lehetőség munkaügyi bírság kiszabására.
3. Kötelező bérkompenzáció 2012-től
Változás: 2012. január 1. napjától
„Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról” elnevezésű törvény új hatásköri szabályokat delegál a munkaügyi ellenőrzésekhez a kötelező béremelések vonatkozásában. A jövő évtől minden egyes munkaügyi ellenőrzés során, hivatalból le kell majd folytatni a kötelező bérkompenzációra irányuló vizsgálatokat. Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést a kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre, a megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz.
Fontos, hogy önmagában a kompenzáció elmulasztása – munkaügyi ellenőrzések kapcsán - nem bírságalap, viszont egyéb munkaügyi szabálytalanságok esetén súlyosbító tényezőként kerül az figyelembe vételre. A jogkövetkezmények szigorát jelzi az is, hogy azok a cégek, ahol ez megállapításra kerül – a rendezett munkaügyi kapcsolatok analógiája alapján – a közbeszerzésektől is elbúcsúzhatnak.
4. Túlóra ellenértéke szabadidőben a munkáltató döntése alapján
Változás: 2011. augusztus 1. napjától
A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
Erre a korábbi szabályok alapján is sor kerülhetett, azonban eddig ennek feltétele volt a felek megállapodása. Ez most megszűnik, a munkáltató döntése alapján pótlék helyett szabadidő kompenzálhatja a rendkívüli munkavégzést.
5. Változások az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás kapcsán
Változás: 2011. augusztus 1. napjától
Az iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás lehetőségét is mindenképpen meg kell említeni, különös tekintettel arra, hogy 2011. augusztus 1-től a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény a teljesen új XII/A. fejezettel egészül ki, mely az iskolaszövetkezet és tagjai között fennálló munkaviszony egyes kérdéseit szabályozza.
Az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja egymással munkaviszonyt létesíthet abból a célból is, hogy az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében a tag a harmadik személynél munkát végezzen. A törvény lényegében kimondja, hogy ez a típusú foglalkoztatás nem minősül színlelt szerződéssel történő munkaerő kölcsönzésnek.
Speciális, határozott időre szóló szerződést kell, hogy a felek kössenek, melynek tartalmaznia kell:
- a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait,
- a tag által vállalt feladatok körét,
- a tag harmadik személynél történő munkavégzési kötelezettsége teljesítésének időtartamára járó személyi alapbérek legkisebb mértékét,
- azt, hogy a felek a tag munkavégzési kötelezettsége teljesítéséről a 194/B. § alapján esetenként állapodnak meg, valamint
- a felek kapcsolattartásának módját abban az időszakban, amikor a tag munkavégzési kötelessége szünetel.
6. Megszűnt passzív táppénz
Változás: 2011.07.01. napjától
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása értelmében megszűnik a biztosítási jogviszony megszűnését követően járó táppénz, az úgynevezett „passzív” táppénz (43. §(1). Az új szabályt 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni, így a 2011. június 30.-ig keresőképtelen állományba kerültekre még a régi szabály vonatkozik. Az új szabály szerint táppénzre csak az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné.
A passzív táppénz megszűnése hatást gyakorol az egyéb egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultságra is. Például terhességi-gyermekágyi segély annak is járt, aki biztosítási jogviszony megszűnését követően, passzív táppénz folyósítása ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követően 28 napon belül szült.
A terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj jogosultság megszerzéséhez szükséges előzetes biztosítási időbe is beszámított a passzív táppénz. Ezek a hatások későbbiekben jelentkeznek, de azokkal már most is számolni kell.
7. Már csak 90 napig jár az álláskeresési járadék
Változás: 2011.09.01. napjától
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint álláskeresési járadék annak jár, aki álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap munkaviszonnyal, egyéni/társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt munka-erőpiaci járulékfizetési kötelezettség terhelte ( 25. § (1), b)).
2011.08.31-ig hatályos jogszabály alapján 365 nappal kellett rendelkezni négy éven belül.
Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap, a régi 270 nap helyett.
2011.09.01-jétől az álláskeresési járadék napi összege a járadékalap 60 százaléka, legfeljebb azonban a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg. Ez az összeg az ellátás teljes időtartamára vonatkozik.
Az új rendelkezéseket 2011.szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
8. Kismamákat érintő változások a szabadság kiszámítása kapcsán
Változás: 2011.08.01. napjától
2011.augusztus 1-jén hatályba lép az 1992. évi XXII. a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény módosítása, ami szerint szülési szabadságot követően a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára illeti meg munkavállalót a rendes szabadság. 2011. július 31-ig érvényes szabály alapján rendes szabadság a fizetés nélküli szabadság első évére járt.
Sajnos, a jogalkotó nem nyújt pontos értelmezést az új szabály átmeneti rendelkezései vonatkozásában, de feltételezhető, hogy az új szabály csak azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik 2011.augusztus1-jétől vagy később mennek gyermek ápolása vagy gondozása miatti fizetés nélküli szabadságra. Azokra, akiknek a fizetés nélküli szabadsága a módosítás hatálybalépését megelőzően kezdődött, még a régi szabály vonatkozik és a fizetés nélküli szabadságuk első évére illeti meg a rendes szabadság, mivel ezt a jogot még a régi szabály érvényességi ideje alatt szerezte meg.
9. A kismama munkába való visszatérésével kapcsolatos szabályozás
Változás: 2011.08.01. napjától
A munkavállaló együttműködési kötelezettségéből eddig is következett, hogy a munkavállalónak időben értesítenie kellett a munkáltatót a visszatérés szándékáról. A Munka törvénykönyve a jövőben kifejezetten rendelkezik arról, hogy a munkavállalónak kötelező bejelentenie, hogy mikor kíván visszatérni a gyermek gondozása, ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadságról, és egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltatónak vissza kell vennie a kismamát.
Ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítás szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított hat hónap eltelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 30 nap, ha hat hónap elteltével, vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.
10. Egyszerűbb egyszerűsített foglalkoztatás
Változás: 2011.08.01. napjától
A törvény (Efo. tv. 1.§ (2)) meghatározza, hogy az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb hány munkavállalót alkalmazhat a munkáltató. Új szabály szerint tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát veszi számítási alapként. Ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámmal kell számolni. Ezt a létszámot nem lehet túllépni. Régebben a törvény adott hónapot megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámról beszélt.
Egyszerűsített foglalkoztatásnál a munkaszerződés kötelező írásba foglalása esetén (munkavállaló kérésére, illetve elektronikus úton bevallásra nem kötelezett munkáltató választása szerint) a munkavégzés megkezdésig most már csak a munkavállaló és a munkáltató megnevezéseit kötelező kitölteni, egyéb adatokat munkavégzési nap végéig kell kitölteni.
2011. augusztus 1-től egyszerűsített foglalkoztatás esetén a szabadságot nem kell kiadni a munkavállalónak, valamint nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, és egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó szabályokat.
Munkaidő keret hiányában is elrendelhető egyenlőtlen munkaidő beosztás, amelyet nem kell hét napra előre közölni, hanem elegendő a munkavégzés első napján is közölni.
Nem kell alkalmazni az Mt. 97-99. §-ában rögzített, a munkaviszony megszűnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására vonatkozó előírásokat.
Amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést, munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetni, valamint nem kell alkalmazni a munkabérről szóló írásbeli elszámolásról szóló rendelkezéseket.